Felsővízivárosi Szent Anna-plébánia
| Szent Anna plébánia | |
 |
|
| Vallás | Keresztény |
| Felekezet | Római katolikus |
| Egyházmegye | Esztergom-budapesti |
| Egyházközség | Budapest Budai-Északi espereskerület |
| Püspök(ök) | Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek |
| Pap(ok) | Jánosa Domokos (plébános) Gábor Elemér (káplán) |
| Segédlelkész | Felix Mariut |
| Építési adatok | |
| Építése | 1740 - 1761 |
| Stílus | barokk |
| Tervezője | Hamon Kristóf |
| Felszentelés | 1805. augusztus 4. |
| Elérhetőség | |
| Település | Budapest I.kerület |
| Koordináták | é. sz. 47° 30′ 21″, k. h. 19° 2′ 18″ |
| Cím | 1011 Budapest, Batthyány tér 7. |
| Honlap | felsovizivaros.plebania.hu |
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A plébániát 1390-ben alapították, 1540-ben elpusztították a törökök, 1687-ben alapították újra. Az anyakönyvezés 1693-ban indult. Sinzendorf Vencel gróf 1626-ban az elpusztult plébánia alapfalaira emeletes házat építtetett, ezt 1720-ban Forstmayer Mátyás fakereskedő vásárolta meg, majd kocsmát nyitott benne. 1724-ben Buda város tanácsa vette meg a telekkel együtt és Fiedler Henrik János kőművesmesterrel alakíttatta a házat toronnyal kápolnává és plébániává. A plébániát a jezsuiták látták el, az egyre gyarapodó hívek számára 1740-ben kezdték meg a Szent Anna-templom építését. A terv kidolgozásával és az építkezés vezetésével Hamon Kristóf építőmestert bízták meg. 1746-ra készült el a szentély, amit ideiglenesen templomként használtak. 1748-ban Hamon meghalt, a templom építését egykori pallérja, később özvegyének férje, a brünni Nöpauer Máté folytatta, majd 1761-ben fejezte be. Az 1763. évi földrengés kárainak helyreállítását Kögl Ádám SJ és Hamon János, az építést megkezdő Hamon Kristóf fia végezte. Egyúttal a főhomlokzat gazdag szobrászati díszének elhelyezéséről is gondoskodott. 1773-ban a rend feloszlatása és a gyakori plébánosváltozás miatt a templomot elhanyagolták; helyreállítását Hikisch Kristóf építőmester végezte el, majd 1805. augusztus 4-én felszentelték a templomot. 1950 környékén a metróépítés közben felmerülő talajmunkálatokra hivatkozva a templomot le akarták bontani, ám 1954-ben elálltak a tervtől. 1978 és 1985 között teljes belső-, majd 1992 és 1997 között teljes külső felújítást végeztek az épületen.
A templom [szerkesztés]
A 21,5 m széles és 55 m magas kéttornyú homlokzatával északi irányba néző templomhoz a plébániaház kelet felől csatlakozik. A főhomlokzat tengelyében a földszinten a kosáríves főkapu, mely a Hit, Remény, Szeretet allegorikus szobraival van díszítve, felette áll a kórus nagy, kronosztikonnal ékes ablaka. A második emeleten álló fülkében Máriát bemutató Szent Anna, fölötte a timpanon mezejében Buda város címere, legfelül imádó angyalok között Istenszem áll. Ovális kupola fedi a templomhajó nyolcszög alapú terét, északi irányból csatlakozik a toronyalapok által közrefogott orgonakarzat alatti előtér, dél felől pedig a diadalívvel nyíló, csehboltozattal fedett szentély. A szentély Szentháromság-freskóját Vogl Gergely, a kupola Oltáriszentség-képét Kontuly Béla és Molnár C. Pál festették 1938-ban. Az ovális kupolatér kompozit pilaszterekkel szegélyezett keleti és nyugati sarkai mögött lévő négy csigalépcsőn keresztül érhetők el az emeleti helységek. Délen találhatóak az oratóriumok, északon pedig az orgonakarzat. Hat alakos szoborcsoport látható a főoltár jeruzsálemi templomot szimbolizáló építményében: a gyermek Máriát a templomban bemutató Szent Anna, Joachim, Zakariás pap és Erzsébet valamint Dávid király. A szoborcsoport 1771 és 1773 között készült, alkotója Bebó Károly, aki a szószéket is faragta. 1767-től 1768-ig készítette a Szent Kereszt- és Xavéri Szent Ferenc-mellékoltárokat Eberhard Antal. A Lorettói kápolna gazdag vonalvezetésű, síkban tartott, szimmetrikus kompozíciójú záró kovácsoltvas rácsfala, mely 1752-ből származik, Pugl Ignác alkotása. A faragott sekrestyeszekrény Feldmayer Antal munkája. Az új főoltár Bagi István pp. ajándéka. Az 1925-ben készült 50 cm átmérőjű harangot Szlezák László, az 1948-ban készült 110 cm átmérőjű harangot Szlezák Ráfáel öntötte.
Plébánosai [szerkesztés]
Vízivárosi plébánosok [szerkesztés]
| Időszak | Név | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 1686 – 1693 január | budavári jezsuiták | |
| 1693 január – 1697 | (svájci) Vitalis OFMCap | |
| 1697 – 1701 | (bécsi) Aurél OFMCap | |
| 1701 | (bécsi) Accursius OFMCap | |
| 1701. december 25. – 1718. május 31. | Raspasani Tamás | |
| 1718. augusztus 28. – 1723 | Kovacsics György | |
| 1723. november – 1725 | Köschner Károly SJ | először |
| 1725/1726 | Ertl Tóbiás SJ | |
| 1726/1727 | Thaller Tamás SJ | |
| 1727 – 1735 | Köschner Károly SJ | másodszor |
| 1735/1736 | Schendl Frigyes SJ | |
| 1736. október - 1740. szeptember 10. | Pretelli Ignác SJ | |
| 1740/1741 | Imrikovics György SJ | |
| 1741 - 1743 | Gruber Antal SJ | |
| 1743/1744 | Rothl Simon SJ | |
| 1744. november 1 - 1752. október 19. | Reck József SJ | |
| 1752/1753 | Milkovics Mihály SJ | |
| 1753. október 15. - 1755 | Preindl Márton SJ | |
| 1755/1756 | Zeitler Ádám SJ | |
| 1756/1757 | Mayr Ferenc SJ | |
| 1757. november 3. – 1760. október 19. | Kögl Ádám SJ | először |
| 1760. október 19. – 1762. október 21. | Teüffel Károly SJ | |
| 1762. október 21. – 1771. október 21. | Kögl Ádám SJ | másodszor |
| 1771. október/november – 1772. május 18. | Bácsmegyei József SJ | |
| 1772. október 1. – 1775. április 1. | Matzer Péter SJ | |
| 1775. április – 1787. június 19. | Richard József SJ |
Felsővízivárosi plébánosok [szerkesztés]
| Időszak | Név | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 1787. június 19. – 1803. október 1. | Richard József SJ | |
| 1803. szeptember 14. – 1814. április 22. | Luprecht Ferenc (von Fahnenthal) | |
| 1814. április 29. – 1839. november 11. | Szojkovics Ferenc | |
| 1839. november 15. – 1843. szeptember 17. | Reither József | |
| 1843. szeptember 11. – 1861. február 16. | Sterbeczki Kamill (von Bangenberg) | |
| 1861 – 1867. november 8. | Ráth József | |
| 1867. november 8. – 1890 | Würtl Antal | |
| 1890 – 1901 | Dömötör Gedeon | |
| 1901 - 1902 | Tihanyi Károly | |
| 1902 - 1907 | König Gusztáv | |
| 1907 | Molnár László | először |
| 1907 - 1909 | Bán Sándor | |
| 1909 | Dr. Huszár Elemér | először |
| 1909 - 1911 | Dr. Tálós Gyula | |
| 1911 | Dr. Huszár Elemér | másodszor |
| 1911 - 1918 | Horváth József | |
| 1918 - 1946 | Molnár László | másodszor |
| 1946 - 1961 | Dr. Bán Imre | |
| 1961 - 1977 | Mohácsi Gyula | |
| 1977 - 2000 | Mócsai Gábor | |
| 2000. augusztus 1. - jelenleg | Jánosa Domokos |
