Árpád-házi Szent Margit-templom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Árpád-házi Szent Margit-
templom
Budapest St Margaret Church 1.jpg
Vallás Keresztény
Felekezet Római katolikus
Egyházmegye Esztergom-budapesti
Egyházközség Budapest
Pesti-Északi espereskerület
Pap(ok) Várnai Péter (plébános)
Wilheim Péter (káplán)
Építési adatok
Építése 1931 - 1933
Stílus Neoromán
Tervezője Möller István
Felszentelés 1933. október 15.
Felszentelő Serédi Jusztinián
Elérhetőség
Település Budapest
Cím 1132 Budapest,
Váci út 34.
Honlap margitos.hu
E-mail margit.pleb@gmail.com
Elhelyezkedése
Árpád-házi Szent Margit-templom  (Budapest)
Árpád-házi Szent Margit-templom
Árpád-házi Szent Margit-
templom
Pozíció Budapest térképén

Az Árpád-házi Szent Margit-templom, hétköznapi használatban Lehel téri templom Budapest XIII. kerületében, az Angyalföldön, a Lehel téren áll. 1933-ban épült fel, és Árpád-házi Margit szentté avatása után, 1944-ben vette fel a Szent Margit nevet.

A plébánia története [szerkesztés]

1919-ben az akkori Lipótváros külső területein lakó katolikusok létrehozták a Kápolnaegyesületet, amely kezdetben lakásokban gyűjtötte össze a hívőket igehirdetésre, majd ebből a szervezetből jött létre a Lipótváros II. egyházközösség 1920-ban. Az új egyházközség élére Zaymus Gyulát nevezték ki, aki lendületesen hozzálátott, hogy a híveknek megfelelő gyülekezési helyet biztosítson. Ekkor ugyanis a Pannónia utcai elemi iskola tornatermében volt lehetőség vasárnaponként misézni. Zaymus munkássága nyomán az iskola alagsorában rendezhettek be egy kápolnát.

A bejárat és a rózsaablak belülről

A Jézus Szent Szívéről elnevezett kápolnában hamarosan keresztelhettek és házasságot is köthettek. Megindult a karitatív munka és kulturális programok szervezésébe fogtak. A területen élő munkáscsaládok gyermekeivel előadásokat rendeztek, majd idővel vetítőgépet is vettek, és filmvetítések is bekerültek a programok közé. 1923-ban Budapest Lipótváros – lőportárdűlői Római Katholikus Plébánia néven önálló plébániai rangot kapott az egyházközség, majd ezt a nevet hamarosan Árpád-házi Boldog Margitra változtatta. Ekkor hozzácsatolták a Terézváros egy részét is.

Az új plébánia még ebben az évben elkezdett pénzt gyűjteni a saját templomra, annál is inkább, mert ebben az évben a csatornán keresztül elöntötte a dunai árvíz az alagsori kápolnát.

A főváros által adományozott Ferdinánd-téri telken hosszú adománygyűjtés és szervezési nehézségek után 1931-ben indult el az építkezés, és 1933-ban Serédi Jusztinián hercegprímás felszentelte az elkészült templomot. A templomhoz önálló plébániát azonban nem tudott építeni az egyházközség, a Tisza, a Vág, a Thurzó utcában, később a Váci úton voltak a plébánosi és kápláni lakások, valamint a plébánia irodája is.

Möller István építész a zsámbéki romtemplomról mintázott tervei alapján építette fel Wihart Ferenc építőmester a 918 négyzetméteres alapterületű templomot. Bár az összesen mintegy 1 000 000 pengős templomépítési költséget a közösség adományozók segítségével kifizette, belső terének kialakítására, megfelelő díszítésre még további tíz évet gyűjtött az egyházközség és a szomszédos templomok.

A templom épülete [szerkesztés]

Az oltár

A templom bélletes kapuja és a rózsaablak (mely a többi ablakkal egyetemben Róth Miksa műve), a vastag falak és a négyszögletes tornyok mind a mintaként szolgáló román kori templom középkori hangulatát idézi. A templomot Heintz Henrik falfestményei és Nemes György szobrai díszítik.

A templom harangjai Slezák József harangöntő műhelyéből kerültek ki.

A második világháborút kisebb rombolásokkal túlélte a templom, a hívők pénzéből helyreállították a károkat.

1975-ben Bardos Gyula tervei alapján alakították ki az új liturgikus teret, 1988-tól 1994-ig felújították a tetőszerkezetet, az ólomablakokat, a belső festést és a villamos hálózatot is.

Források [szerkesztés]