Wekerle Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wekerle Sándor
Wekerle.jpg
A Magyar Királyság 23. miniszterelnöke
Hivatali idő
1917. augusztus 20.1918. október 30.
Előd Esterházy Móric
Utód Hadik János
A Magyar Királyság 19. miniszterelnöke
Hivatali idő
1906. április 8.1910. január 17.
Előd Fejérváry Géza
Utód Khuen-Héderváry Károly
A Magyar Királyság 11. miniszterelnöke
Hivatali idő
1892. november 17.1895. január 14.
Előd Szapáry Gyula
Utód Bánffy Dezső
A Magyar Királyság pénzügyminisztere
Hivatali idő
1889. április 9.1892. január 15.
Előd Tisza Kálmán
Utód Lukács László

Született 1848. november 15.
Flag of the Habsburg Monarchy.svg Mór, Habsburg Birodalom
Elhunyt 1921. augusztus 26. (72 évesen)
Flag of Hungary (1867-1918).svg Budapest, Magyar Királyság
Párt Szabadelvű Párt (?-1906)
Alkotmánypárt (1906–1918)
48-as Alkotmánypárt (1918)
Választókerület Nagybánya[1]

Foglalkozás jogász, politikus

Wekerle Sándor (Mór, 1848. november 15.[2]Budapest, Krisztinaváros, 1921. augusztus 26.[3]) politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Württembergi eredetű móri családból származott, akiknek II. József adott nemességet. Édesapja Wekerle Sándor, édesanyja Szép Antónia.

Székesfehérvárott a cisztercieknél tanult, majd Pesten szerzett jogi diplomát. 1870-től a Pénzügyminisztériumban dolgozott, majd Tisza Kálmán kormányában, 1886-tól pénzügyi államtitkár, 1889. április 9-étől 1892. január 15-éig pénzügyminiszter, 1892. május 10-étől július 16-áig kereskedelemügyi miniszter.

1892. november 17-étől 1895. január 14-éig miniszterelnök, 1896. november 30-ától 1906. április 8-áig közigazgatási bírósági elnök. Utóbbiból kifolyólag a felsőháznak is a tagja lett, így több választáson (ideértve az esedékes 1896-os választásokat is) nem indult egészen az 1906-os választásokig.

Az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság hatására személye megint az előtérbe került, a király többször is kért tőle tanácsot, a válságot lezáró megállapodás eredményeként pedig 1906. április 8-ától 1910. január 17-éig másodszor miniszterelnök, immár a szövetkezett ellenzék színeiben (kinevezése napján belépett az Országos Alkotmánypártba), s egyúttal saját kormányában pénzügyminiszter (végig), honvédelmi miniszter április 14-éig és április 23-áig egyúttal horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszter is. Később, 1909. szeptember 23-ától az 1910-es választásokig igazságügy-miniszter is.

1917. augusztus 20-ától 1918. október 30-áig harmadszor volt miniszterelnök, ez idő alatt stabil kormánypártot akart létrehozni, ezért megalakította a 48-as Alkotmánypártot. 1917. szeptember 16-ától 1918. február 11-éig pénzügyminiszter, 1918. január 25-étől február 11-éig földművelésügyi miniszter, 1918. május 8-ától december 31-éig belügyminiszter, 1920-tól a Közművelődési Tanács, 1921. április 16-ától haláláig az Országos Pénzügyi Tanács elnöke volt.

A második miniszterelnöksége (1906-1910) alatti ciklusban fia, ifj. Wekerle Sándor is országgyűlési képviselő volt az Országos Alkotmánypárt színeiben.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevéhez fűződik az aranyvaluta bevezetése 1892-ben. Első miniszterelnöksége idején hozta meg az Országgyűlés az úgynevezett egyházpolitikai törvényeket. Wekerle a kötelező polgári házasságra vonatkozó törvényjavaslat elutasítása miatt nyújtotta be lemondását. 1906. április 8-án alakított koalíciós kormányt a Fejérváry-kormány bukása után. Kormányának bukása után (1910. január 17.) – részben cukorbaja miatt is – egy időre visszavonult a politikai élettől.

Harmadik kormánya 1917. augusztus 20-án alakult, már az Osztrák–Magyar Monarchia szétesésének időszakában működött. Az utolsó magyar király, IV. Károly választójogi könnyítéssel, a nemzetiségeknek szánt engedményekkel próbálta egyben tartani a monarchiát. Ezek a kísérletek azonban 1918. október 30-án az őszirózsás forradalom alatt végleg kudarcba fulladtak. Nevéhez fűződik Kispest városrészének, a Wekerletelepnek a létrehozása.

1887–1896, 1906–1910, 1917–1918 és 1920–1921 között országgyűlési, illetve nagygyűlési képviselő, valamint 1914-től a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója, 1918-tól tiszteleti tagja.

A Wekerletelep[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wekerle Sándorról kapta nevét a kispesti Wekerletelep nevű lakónegyed, ahol az ő pénzügyminiszteri kezdeményezésére indult meg a munkáslakások építése állami pénzből.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az otthonteremtő miniszterelnök (Élet és tudomány archív, 1998., sulinet.hu)
  2. Születési anyakönyv szerint
  3. Halálesete bejegyezve a Budapest I. ker. polgári halotti akv. 1577/1921. folyószáma alatt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Wekerle Sándor témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Elődje:
Tisza Kálmán ideiglenesen
Magyarország pénzügyminisztere
1889-1895
Utódja:
Lukács László
Elődje:
Hegedűs Ferenc
Magyarország pénzügyminisztere
1906-1910
Utódja:
Lukács László
Elődje:
Kovacsevics István
Horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszter
1906. április 8–23. (ideiglenesen)
Utódja:
Josipovich Géza
Elődje:
Szapáry Gyula
Magyarország miniszterelnöke
1892–1895
A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
Utódja:
Bánffy Dezső
Elődje:
Fejérváry Géza
Magyarország miniszterelnöke
1906–1910
A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
Utódja:
Khuen-Héderváry Károly
Elődje:
Eszterházy Móric
Magyarország miniszterelnöke
1917–1918
A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
Utódja:
Hadik János
Elődje:
Bihar Ferenc
Honvédelmi miniszter
1906. április 8.április 14.
Insignia Hungary Army shield v2.svg
Utódja:
Jekelfalussy Lajos
Elődje:
Baross Gábor
Kereskedelmi miniszter
1892. május 9. -1892. június 16.
Utódja:
Lukács Béla