Wekerle Sándor

Wekerle Sándor
A Magyar Királyság 23. miniszterelnöke
Hivatali idő 1917. augusztus 20. – 1918. október 30.
Előd	Esterházy Móric
Utód	Hadik János
A Magyar Királyság 19. miniszterelnöke
Hivatali idő 1906. április 8. – 1910. január 17.
Előd	Fejérváry Géza
Utód	Khuen-Héderváry Károly
A Magyar Királyság 11. miniszterelnöke
Hivatali idő 1892. november 17. – 1895. január 14.
Előd	Szapáry Gyula
Utód	Bánffy Dezső
A Magyar Királyság pénzügyminisztere
Hivatali idő 1889. április 9. – 1892. január 15.
Előd	Tisza Kálmán
Utód	Lukács László
Született	Mór, Habsburg Birodalom 1848. november 15.
Elhunyt	Budapest, Magyar Királyság 1921. augusztus 26. (72 évesen)
Párt	Szabadelvű Párt (?-1906) Alkotmánypárt (1906–1918) 48-as Alkotmánypárt (1918)
Választókerület	Nagybánya
Foglalkozás	jogász, politikus

Wekerle Sándor (Mór, 1848. november 15. – Budapest, Krisztinaváros, 1921. augusztus 26.) politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Életrajza

Württembergi eredetű móri családból származott, akiknek II. József adott nemességet. Édesapja Wekerle Sándor, édesanyja Szép Antónia.

Székesfehérvárott a cisztercieknél tanult, majd Pesten szerzett jogi diplomát. 1870-től a Pénzügyminisztériumban dolgozott, majd Tisza Kálmán kormányában, 1886-tól pénzügyi államtitkár, 1889. április 9-étől 1892. január 15-éig pénzügyminiszter, 1892. május 10-étől július 16-áig kereskedelemügyi miniszter.

1892. november 17-étől 1895. január 14-éig miniszterelnök, 1896. november 30-ától 1906. április 8-áig közigazgatási bírósági elnök. Utóbbiból kifolyólag a felsőháznak is a tagja lett, így több választáson (ideértve az esedékes 1896-os választásokat is) nem indult egészen az 1906-os választásokig.

Az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság hatására személye megint az előtérbe került, a király többször is kért tőle tanácsot, a válságot lezáró megállapodás eredményeként pedig 1906. április 8-ától 1910. január 17-éig másodszor miniszterelnök, immár a szövetkezett ellenzék színeiben (kinevezése napján belépett az Országos Alkotmánypártba), s egyúttal saját kormányában pénzügyminiszter (végig), honvédelmi miniszter április 14-éig és április 23-áig egyúttal horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszter is. Később, 1909. szeptember 23-ától az 1910-es választásokig igazságügy-miniszter is.

1917. augusztus 20-ától 1918. október 30-áig harmadszor volt miniszterelnök, ez idő alatt stabil kormánypártot akart létrehozni, ezért megalakította a 48-as Alkotmánypártot. 1917. szeptember 16-ától 1918. február 11-éig pénzügyminiszter, 1918. január 25-étől február 11-éig földművelésügyi miniszter, 1918. május 8-ától december 31-éig belügyminiszter, 1920-tól a Közművelődési Tanács, 1921. április 16-ától haláláig az Országos Pénzügyi Tanács elnöke volt.

A második miniszterelnöksége (1906-1910) alatti ciklusban fia, ifj. Wekerle Sándor is országgyűlési képviselő volt az Országos Alkotmánypárt színeiben.

Munkássága

Nevéhez fűződik az aranyvaluta bevezetése 1892-ben. Első miniszterelnöksége idején hozta meg az Országgyűlés az úgynevezett egyházpolitikai törvényeket. Wekerle a kötelező polgári házasságra vonatkozó törvényjavaslat elutasítása miatt nyújtotta be lemondását. 1906. április 8-án alakított koalíciós kormányt a Fejérváry-kormány bukása után. Kormányának bukása után (1910. január 17.) – részben cukorbaja miatt is – egy időre visszavonult a politikai élettől.

Harmadik kormánya 1917. augusztus 20-án alakult, már az Osztrák–Magyar Monarchia szétesésének időszakában működött. Az utolsó magyar király, IV. Károly választójogi könnyítéssel, a nemzetiségeknek szánt engedményekkel próbálta egyben tartani a monarchiát. Ezek a kísérletek azonban 1918. október 30-án az őszirózsás forradalom alatt végleg kudarcba fulladtak. Nevéhez fűződik Kispest városrészének, a Wekerletelepnek a létrehozása.

1887–1896, 1906–1910, 1917–1918 és 1920–1921 között országgyűlési, illetve nagygyűlési képviselő, valamint 1914-től a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója, 1918-tól tiszteleti tagja.

A Wekerletelep

Wekerle Sándorról kapta nevét a kispesti Wekerletelep nevű lakónegyed, ahol az ő pénzügyminiszteri kezdeményezésére indult meg a munkáslakások építése állami pénzből.

Források

• – Szabó Dániel: Wekerle Sándor – A válságmenedzser
• Magyar Országgyűlési Almanach 1906-1911 – Életrajza

Kapcsolódó szócikkek

• Magyar akadémikusok listája
• Magyar szabadkőművesek listája

Elődje: Tisza Kálmán ideiglenesen

Magyarország pénzügyminisztere 1889-1895

Utódja: Lukács László

Elődje: Hegedűs Ferenc

Magyarország pénzügyminisztere 1906-1910

Utódja: Lukács László

Elődje: Kovacsevics István

Horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszter 1906. április 8–23. (ideiglenesen)

Utódja: Josipovich Géza

Elődje: Szapáry Gyula

Magyarország miniszterelnöke 1892–1895

Utódja: Bánffy Dezső

Elődje: Fejérváry Géza

Magyarország miniszterelnöke 1906–1910

Utódja: Khuen-Héderváry Károly

Elődje: Eszterházy Móric

Magyarország miniszterelnöke 1917–1918

Utódja: Hadik János

Elődje: Bihar Ferenc

Honvédelmi miniszter 1906. április 8. – április 14.

Utódja: Jekelfalussy Lajos

Elődje: Baross Gábor

Kereskedelmi miniszter 1892. május 9. -1892. június 16.

Utódja: Lukács Béla