Habsburg–Tescheni Károly Ferdinánd főherceg
Habsburg–Tescheni Károly Ferdinánd főherceg (Erzherzog Karl Ferdinand von Österreich-Teschen) (Bécs, 1818. július 29. – Gross Seelowitz, Morvaország, 1874. november 20.) osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, császári és királyi lovassági tábornok, Albert főherceg öccse.
Tartalomjegyzék |
Élete[szerkesztés]
Származása, testvérei[szerkesztés]
Károly Ferdinánd főherceg 1818. július 29-én született Bécsben. Édesapja Károly főherceg (1771–1847), Teschen első hercege volt, II. Lipót német-római császár, magyar és cseh király és Mária Ludovika császárné harmadik fia. Édesanyja Henrietta Alexandrina nassau-weilburgi hercegnő (1797–1829) volt, Frigyes Vilmos nassau-weilburgi herceg (1768–1816) és Lujza Izabella kirchbergi várgrófnő (Burggräfin) leánya. Hét gyermekük közül Károly Ferdinánd főherceg volt a második fiú. A testvérek:
- Mária Terézia Izabella főhercegnő (1816–1867), aki később II. Ferdinánd nápoly–szicíliai király feleségeként Nápoly és Szicília királynéja lett.
- Albert (Albrecht) főherceg (1817–1895), Teschen második hercege, tábornagy, főhadparancsnok. Mint Károly főherceg elsőszülött fia, apja halála után (1847-ben) örökölte a hatalmas birtokadományt és Teschen második hercegének címét.
- Károly Ferdinánd főherceg (1818–1874), akinek fiait Albert fogadta örökbe. Legidősebb fia, Frigyes főherceg tábornagy 1914-1917 között az Osztrák–Magyar Monarchia haderejének főparancsnoka lett.
- Frigyes Ferdinánd Lipót főherceg (1821–1847), a londoni szövetség Szíria elleni 1840-es hadjáratának hőse.
- Rudolf Ferenc főherceg (*/† 1822), születésekor meghalt.
- Mária Karolina Lujza Krisztina főhercegnő (1825–1915), aki az ifjabb Rainer (Ferdinánd) osztrák főherceghez, az id. Rainer főherceg és Savoyai Mária Erzsébet carignanói hercegnő fiához) ment feleségül.
- Vilmos főherceg (1827–1894), aki később az császári-királyi tüzérség főfelügyelője és a Német Lovagrend Nagymestere lett.
Károly Ferdinánd főherceg apja, Károly főherceg 1809 májusában az asperni csatában legyőzte Napóleont, és jelentős része volt az 1813-as Népek Csatájában is, amely a Francia Császárság bukásához vezetett. Károly főherceget hadvezéri érdemeiért I. Ferenc császár Teschen első hercegének méltóságába emelte. Károly főherceg 1847-ben bekövetkezett halála után a tescheni hercegi címet és a hatalmas birtokadományt elsőszülött fia, Károly Ferdinánd bátyja, Albert főherceg örökölte.
Pályafutása[szerkesztés]
Az asperni győztes hadvezér fiai, ahogy elvárták tőlük, katonai pályára léptek. Károly Ferdinánd szolgálatát a brünni 57. gyalogezredben kezdte, később dandárparancsnok lett az itáliai császári hadseregben. 18 éves korában, 1836-ban megkapta az Aranygyapjas rendet. Udvari kamarása 1840–43 között báró Nopcsa Ferenc (1815–1904) volt, a Radetzkyról elnevezett huszárezred kapitánya, akit később Hunyad vármegye főispánjává választottak, majd 1867 után Erzsébet királyné főudvarmesterévé emelkedett.
Károly Ferdinánd főherceg 1848-ban prágában harcolt a cseh nemzeti felkelők ellen. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után részt vett az osztrák császári ház megbékítési törekvéseiben. Tulajdonosa lett a nevét viselő velencei 51. gyalogezrednek, amely főleg erdélyi unitárius vallású katonákból állt. 1856. augusztus 31-én Ferenc Józseffel és az uralkodó család tagjaival együtt megjelent az esztergomi főszékesegyház felszentelési ünnepségén is.
1859-ben az itáliai hadszíntéren a IV. hadtestet irányította az olasz nemzeti felkelés elleni háborúban. 1860-ban ismét Brünnbe vezényelték, november 7-én lovassági tábornokká léptették elő, e minőségében Morvaországban és Sziléziában ténykedett.
1874. november 20-án hunyt el, 56 éves korában, a tescheni hercegi birtokon, a morvaországi Gross-Seelowitzban (ma: Židlochovice, Csehország). A bécsi kapucinusok templomában, a Habsburg-család kriptájában (Kapuzinergruft) temették el.
Károly Ferdinánd halála után bátyja, a gyermektelen Albert főherceg örökbe fogadta öccse elárvult fiait: Frigyes, Károly István és Jenő főhercegeket. Az idős marsall-nagybácsi által nevelt fiúk magas katonai rangra és parancsnoki beosztásokba jutottak a császári és királyi hadseregben. Albert főherceg 1895-ben bekövetkezett halála után unokaöccse, Károly Ferdinánd elsőszülött fia, Frigyes főherceg örökölte Teschen (harmadik) hercegének címét és a hercegi birtokot, ezzel a Birodalom egyik leggazdagabb embere lett.
Házassága, gyermekei[szerkesztés]
Károly Ferdinánd főherceg 1854. április 18-án feleségül vette Erzsébet Franciska Mária főhercegnőt (1831–1903), Habsburg–Estei Ferdinánd Károly Viktor főherceg (1821–1849) özvegyét, József nádor leányát. A férj és feleség egymás egyenes unokatestvérei is voltak, hiszen Károly Ferdinánd apja, Károly főherceg és apósa, József nádor (József Antal János főherceg) édestestvérek voltak, mindketten II. Lipót német-római császár, magyar és cseh király fiai. Károly Ferdinánd és Erzsébet Franciska Mária házasságából hat gyermek született, négyen érték meg a felnőtt kort.
- Ferenc József főherceg (*/† 1855).
- Frigyes főherceg (1856–1936), Teschen hercege, császári és királyi tábornagy, 1914–17 között a Monarchia haderejének főparancsnoka, aki Isabella von Croÿ-Dülmen hercegnőt vette feleségül.
- Mária Krisztina Dezideráta főhercegnő (1858–1929), aki XII. Alfonz spanyol királyhoz ment feleségül.
- Károly István főherceg (1860–1933), a Császári és Királyi Haditengerészet (k.u.k. Kriegsmarine) főfelügyelője 1916-ig.
- Jenő főherceg (1863–1954) császári és királyi tábornagy, a Német Lovagrend nagymestere (Hoch- und Deutschmeister), a világháborúban a délnyugati front parancsnoka 1917-ig.
- Mária Eleonóra főhercegnő (*/† 1864).
