Habsburg–Lotaringiai Erzsébet Franciska főhercegnő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a lap József nádor leányáról szól. További Erzsébet Franciska nevű személyeket lásd itt.
Habsburg–Lotaringiai Erzsébet Franciska főhercegnő
Elisabeth Archduchess of Austria, Princess of Hungary and Bohemia (1831, 1903).jpg
Született
1831. január 17.
Buda
Elhunyt
1903. február 14. (72 évesen)
Albertina
Házastársa Habsburg–Estei Ferdinánd Károly Viktor főherceg
Habsburg–Tescheni Károly Ferdinánd főherceg
Gyermekei Habsburg–Estei Mária Terézia Henrietta főhercegnő
Habsburg–Tescheni Frigyes főherceg
Habsburg–Tescheni Mária Krisztina spanyol királyné
Habsburg–Tescheni Jenő főherceg
Habsburg–Tescheni Károly István főherceg
Szülei Mária Dorottya württembergi hercegnő
József nádor
Halál oka tüdőgyulladás
Commons

Habsburg–Lotaringiai Erzsébet Franciska Mária főhercegnő (Erzherzogin Elisabeth Franziska Maria von Österreich); (Buda, 1831. január 17.Bécs, 1903. február 14.), osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, József nádor leánya, két cs. és kir. tábornagy és két királyné édesanyja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása, testvérei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wappen Kaisertum Österreich 1815 (Klein).png
Erzsébet Franciska Mária főhercegnő, 1875 körül
Testvéreivel a 40-es években

Erzsébet Franciska Mária főhercegnő a budai nádori palotában született, a Habsburg–Lotaringiai család magyar ágából származott.

Édesapja József nádor volt, (Habsburg-Toscanai József Antal János főherceg, 1776–1847), Magyarország nádora, aki Magyarországon élt, közvetítőként az osztrák központi hatalmat nehezen tűrő magyar rendek és a császári udvar között. Édesanyja Mária Dorottya Lujza württembergi hercegnő (1797–1855) volt, József nádor harmadik felesége. Testvérei:

Erzsébet Franciskának két féltestvére is volt, József nádor második házasságából, amelyet Hermina Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoym-i hercegnővel (1797–1817) kötött:

Első házassága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erzsébet Franciska feltűnően szép leány volt. Tizenhat éves korában 1847. október 4-én Bécsben feleségül ment Habsburg–Estei Ferdinánd Károly Viktor főherceghez (1821–1849), IV. Ferenc modenai herceg kisebbik fiához, aki a házasság második évében meghalt. Egyetlen leánygyermekük született, néhány hónappal az apa halála előtt:

Második házassága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erzsébet Franciska hercegnő

A 18 évesen megözvegyült Erzsébet Franciska Mária főhercegnő 1854. április 18-án feleségül ment nagybátyjához, Habsburg–Tescheni Károly Ferdinánd főherceghez (1818–1874), Károly főhercegnek, az asperni győztes hadvezérnek, Teschen első hercegének fiához, Albert főhercegnek, Magyarország katonai kormányzójának öccséhez.

Ezt a házasságkötést Zsófia főhercegné erősen ösztözte, mivel feltűnt neki, hogy fia, az ifjú I. Ferenc József császár szemet vetett a vele szinte egykorú, csinos és fiatal Erzsébet Franciska özvegy hercegnére. Öt évvel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után az elnyomott és katonai hatalommal kormányzott Magyarországon a politikai helyzet még mindig bizonytalan és veszélyes volt. Alig egy évvel korábban, 1853. február 18-án a magyar Libényi János Bécsben merényletet kísérelt meg az uralkodó élete ellen. Ebben a helyzetben Zsófia főhercegné, aki amúgyis magyarellenes szemléletű volt, semmiképpen sem akarta, hogy fia magyar nőt vegyen feleségül. A 23 éves Erzsébet Franciskát ezért hozzáadták a nála 13 évvel idősebb Károly Ferdinánd főherceghez. Ferenc József császár – még ugyanebben az évben – Wittelsbach Erzsébet bajor hercegnőt vette feleségül.

Károly Ferdinánd és Erzsébet Franciska boldog házasságban éltek. Hat gyermekük született, négyen érték meg a felnőtt kort.

A család a bécsi udvarban és a morvaországi Sziléziában lakott, a tescheni hercegi birtokon (Erzsébet Franciska sógora, Albert főherceg Teschen hercege is volt). Az 1866-os porosz–osztrák háború idején a főhercegnő rendszeresen látogatta a hadikórházakat, segítette a sebesült katonákat.

Az özvegy főhercegné, családtagjaival: Ülnek jobbról balra: Erzsébet Franciska Mária főhercegné, leányai Mária Krisztina Dezideráta, és Mária Terézia Henrietta főhercegnők. Mögöttük állnak: Fia, Frigyes főherceg a feleségével, Isabella von Croÿ-Dülmen hercegnővel.

1874-ben második férje, Károly Ferdinánd is meghalt. Fiait, Frigyes, Károly István és Jenő főhercegeket nagybátyjuk, a gyermektelen Albert főherceg fogadta örökbe. Az idős tábornagy, a haderő főparancsnoka segítségével mindhárman tábornoki rangra emelkedtek és jelentős parancsnoki beosztásokba kerültek a császári és királyi hadseregben.

1895-ben Albert főherceg elhunytával Erzsébet Franciska főhercegné elsőszülött fia, Frigyes főherceg örökölte Teschen (harmadik) hercegi címét és az összes hercegi birtokot, ezzel ő lett az Monarchia egyik leggazdagabb embere. Örökségéhez tartozott számos értékes ingatlan Pozsonyban és Bécsben, köztük a Albert főherceg bécsi palotája, az Albertina is, nagy értékű műgyűjteményével (ma állami képtár).

Erzsébet Franciska Mária főhercegné 1903. február 14-én hunyt el Bécsben, röviddel 74-ik születésnapja után. Az alsó-ausztriai Baden közelében temették el, emlékére utcát neveztek el.

„A rózsa neve”[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az archaikus francia nevén ismert „Archiduchesse Elisabeth d'Austriche” (azaz Ausztriai Erzsébet főhercegnő) nevű rózsafajta a híresen szép Erzsébet Franciska Mária főhercegnőről kapta a nevét, és nem Erzsébet királynéről („Sisiről”), aki bajor hercegnő volt, Ausztria császárnéja és Magyarország királynéja lett, de sohasem viselt osztrák főhercegnői címet. A közvélekedésben – néha a szakirodalomban is – előfordul a téves megjelölés.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]