Marsz–1

A Marsz–1 a szovjet Mars-szondasorozat első tagja, amely 1963-ban megközelítette a Mars bolygót.

Küldetés

1962. november 1-jén egy háromlépcsős Proton hordozórakétával, Bajkonurból indították Föld körüli parkolópályára, amelyről egy gyorsító fokozattal állították a Mars felé vezető pályára. Az első Mars bolygó szonda. Repülés közben, a tájolóberendezés hibája miatt 1963. március 21-én a Földtől 106 millió, a Marstól 193 000 kilométerre megszakadt a kapcsolat.

Jellemzői

Feladata volt a Mars-bolygó elérése, közelrepülés közben fotótelevíziós felvételek készítése. Repülés közben a kozmikus sugárzás, a napszél, az interplanetáris mágneses tér és a meteoritáramok tanulmányozása. Első nemzedékbeli sorozat, mintegy 1 tonna tömegével, nagyon hasonlított a Zond-program és a Venyera-program első űrszondáihoz. Hossza 3,3 méter, maximális átmérője 1,1 méter, a napelemszárnyak mérte 4 méter volt. Két fő egységből, a szállító és a műszeres egységből állt. A szállító egységben volt vezérmű, a tájoló, hőszabályozó és a rádió adó-vevő rendszer. A műszeres egységben a fotótelevíziós felvevő és a mérőműszerek kaptak helyet. A szondával 5 naponként létesítettek kétoldalú rádiókapcsolatot a telemetriai és tudományos mérési adatok vételére és az utasítások küldésére. Pályája során keresztülhaladt kettő meteorrajon.

Források

• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai/Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
• Dr. Bitó János - Sinka József – Utak a kozmoszba” - 1970. Budapest, Kossuth Könyvkiadó