José Cura

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
José Cura
Szegedi maestro.jpg
José Cura 2008-ban Szegeden
Született 1962december 5. (52 éves)
Rosario, Argentína
Nemzetisége argentin Flag of Argentina.svg Spanyolország2
Foglalkozása operaénekes (tenor), karmester

José Cura weboldala
José Cura az IMDb-n

José Cura (Rosario, 1962. december 5. –) argentin operaénekes, zeneszerző, karmester, színész, valamint tanár, fotós és üzletember. A „21. század tenorsztárja”, illetve Plácido Domingo, Luciano Pavarotti és José Carreras hármasára utalva a „negyedik tenor” jelzővel is illetik. Nős (felesége Silvia Ibarra), két fiúgyermek (José Ben, Nicolas) és egy lánygyermek (Yasmine) édesapja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

"Imádkozom Istenhez, hogy művészi küldetésem békét hozzon azoknak a lelkeknek, akik összefutnak a zenémmel" (José Cura, 2001 októbere, Japán)

1962. december 5-én született Rosarióban (Argentína), zenekedvelő családban. 8 évesen édesapja beíratta a helyi zeneiskolába zongorát tanulni, de pár óra után a tanár egy olyan papírral küldte haza, melyen az állt, hogy nem érdekli és nincs is tehetsége a zenéhez. Saját állítása szerint ennek a tanárnak azóta is hálás, mert volt ideje gyereknek lenni.

12 évesen egy barátja hatására elkezdett gitározni tanulni Juan di Lorenzo keze alatt, később már eszerint választott középiskolát. 15 évesen debütált, mint karnagy. 16 évesen zeneszerzést és zongorázni tanult Carlos Castro és Zulma Cabrera irányításával, majd 1982-ben felvették a Rosariói Nemzeti Egyetem Művészeti Karára, ahol '83-tól már az egyetem kórusának másodkarnagya volt. Zeneszerzői és karvezetői tanulmányait egy 21 évesen elnyert ösztöndíjjal 6 hónapig a Buenos Aires-i Teatro Colón Művészeti Karán folytatta.

Már a főiskolai évei alatt énekelt egy operakórusban, de komolyabban foglalkozni a hangjával 20-as évei végén kezdett, amikor az egyetemi kórus másodkarnagya volt, mert a vezető karnagy állítása szerint szép hangja van és segítené a dirigensi munkájában is. Ekkor, 1988-ban ismerkedett meg Horacio Amurival, aki megtanította neki saját énektechnikáját. Rövidesen elhatározta, hogy operaénekesként is szeretne befutni. Meghallgatásról meghallgatásra járt, de mindig elutasító, a tehetségét becsmérlő értékelést kapott. Ezek és az akkori argentin helyzet hatására feladta a kényszerből vállalt munkahelyeit és 30 évesen, 1991-ben feleségével és pici gyermekével átköltözött Európába. ( "Ha belegondolok,hogy a házam egy mai koncertem árának negyedéért adtam el, hogy akkor megvehessük a repülőjegyeket!" - nyilatkozza a 2008-as kiadású José Cura in Concert Budapest 2000 c. DVD-n). 3 évig Olaszországban tartózkodtak.

Útja egyenesen Vittorio Terranova énekmesterhez vezetett az Amuritól kapott ajánlólevéllel. A híres tenorista az olasz melodrámai, belcanto stílus kiváló szakembere. Sokáig egy garázsban éltek a családjával, nehéz anyagi körülmények között, de kemény munka és kitartás árán 1992 februárjában sikerrel debütált Verona-ban Henze Pollicinojában,sőt, ő volt Remendado Bizet Carmenjében és az íjászok kapitánya Verdi Simon Boccanegrajában. 1993-ban megkapta az első nagyobb szerepét Bibalo Signorina Giulia c. operájában.

Kis kitérést tett az operett világába - játszott Oscar Straus Ein Waltzertraum c. darabjában és egy Janacek operában is énekelt (The Macropoulos affair). Ezt követően az 1994-es év nagyon termékeny volt. Olyan híres szerepekben debütált nagy sikerrel, mint Ismaele Verdi Nabuccojában, Don Alvaro A végzet hatalmaban, Ruggero Puccini két egyfelvonásosában A fecskében és a Lidércekben. Ez utóbbival született meg az első teljes operafelvétele, mely egy élő előadásból született.. Novemberben először énekelt az Egyesült Államokban, Chicagoban Loris Ipanovként Mirella Freni partnereként a Umberto Giordano művében, a Fedorában. Az év legnagyobb robbanása, hogy Mexikóvárosban az 1994-ben második alkalommal megrendezett Plácido Domingo Nemzetközi Énekversenyt megnyerte és a közönségdíjat is neki ítélték, amellyel felkeltette a nemzetközi sajtó és szakma érdeklődését. Ezen évben az utolsó fellépése a Buenos Aires-i Teatro Colónban volt. Gálakoncertet adott a szülőföldjén, mintegy megkoronázva a sikereket.

Attól fogva a karrierje rendületlenül halad előre. 1995-ben Párizsba költözött, ma már családjával Madridban él. 2001-ben a Sinfonia Varsovia lengyel zenekar első vendégkarmesterének nevezték ki, jelenleg a velencei egyetem óraadó tanára. Amerikától Európán át Japánig egyaránt virágzik a karrierje, manapság az egyik legkeresettebb énekesként és karmesterként tartják számon.

2010. december 2-án a Bécsi Staatsoper Teaszalonjában megkapta a(z) (Österreichischer) Kammersänger címet, melyet korábban olyan nagy nevek - a teljesség igénye nélkül - , mint Placido Domingo, Dietrich Fischer-Dieskau, Luciano Pavarotti, Waltraud Meier.

Somber.jpg

Díjak és elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1994 - első hely a Plácido Domingo Nemzetközi Énekversenyen
  • 1997 - Abbiati-díj (Premio Abbiati della Critica Musicale Italiana) - a legjobb férfi énekes - olasz zenekritikusok díja
  • 1998 - Orphée d'Or - Académie du Disque Lyrique, Franciaország
  • 1999 - Professor Honoris Causa (tiszteletbeli professzor) - Universidad C.A.E.C.E., Argentína
  • 1999 - szülővárosa, az argentin Rosario díszpolgára
  • 1999 - ECHO - Deutscher Schallplattenpreis (német hanglemez díj) - Az Év Énekese, Németország
  • 2000 - A Cedre" rend lovagja lesz a Libanoni kormány által "Chevalier de l'Ordre du Cedre"
  • 2001 - Az Év Legjobb Művésze - Grup de Liceistes, Barcelona - Sémson alakításáért
  • 2002 - Ewa Czeszejko-díj – Schacka Alapítvány, Lengyelország
  • 2003 - Az Év Művésze, Catullus-díj, Olaszország
  • 2004 - Veszprémi városi kitüntetés Magyarország
  • 2005 - Premio Città di Piacenza, Olaszország
  • 2005 - Umberto Giordano fesztivál díját kapja meg - "Città di Baveno" - Baveno
  • 2006 - Giovanni Zanatello díj - a 2006-ös év legjobb művésze a Veronai arénában, Verona per l’Arena Alapítvány díja, Olaszország
  • 2006 - ‘Enric Granados’ díj és ‘Insignia d’or dels Amics de l’Ópera de Lerida’, Spanyolország
  • 2007 - kitüntetés a világon végzett művészi és kulturális munkájáért, Lebanese Society of Rosario'.
  • 2008 - A legjobb argentin operaénekes 2007-ben, Fundación Teatro Colón, A Teatro Colón alapítványénak a díja
  • 2009 - beválasztotta a 'Fundación Konex' (alapítvány) az elmúlt 10 év legjobb 100 művésze közé - férfi énekes kategóriában 1999-2008 között
  • 2009 - megkapta a 'Fondazione Ugo Becattini' medálját, mint " egy a legsokoldalúbb, összetettebb kortárs művészek közül"...
  • 2010 - Österreichischer Kammersänger, Ausztria, Bécs

Szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bajazzók Canioja szerepében San Diegóban
Bc Salva Vita BIG BBES1726 .jpg

Magyarországi fellépései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szegedi Dóm téren 2008-ban Botka László polgármesterrel és Gyüdi Sándor karmesterrel

Mások mondták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • José Cura, a new Othello was born. – José Cura révén új Otello született.
  • The Argentinean José Cura represents the great hope of modern opera. – Az argentin José Cura nagyszerű reménye a modern operának.
  • Cura proves again that there is no more exciting young tenor on the scene today. – Cura ismét bebizonyította, hogy napjainkban nincs több még egy ilyen izgalmas, fiatal tenor a színen.
  • José Cura is a phenomenally gifted artist. – José Cura fenomenálisan tehetséges művész.
  • A genius in communicating with the public. – Zseni a közönséggel való kommunikációban.
  • This tenor possesses the courage of conquerors. – Ez a tenor birtokában van a hódítók bátorságának.
  • Truly impossible to ignore, José Cura with his voice of the century! – Bizonyosan lehetetlen figyelmen kívül hagyni José Curát, akié az évszázad hangja.
  • José Cura owns the magic formula for sending an audience into a state of rapture! – José Cura olyan mágikus formulával rendelkezik, amivel a közönséget a gyönyör/mámor állapotába repíti.

Repertoár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjelent lemezei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

CD-kollekció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cura spo01 cur 2v.jpg

DVD-kollekció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kompilációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó linkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások, Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]