Kínai–indiai háború

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kínai–indiai háború
India China Locator.png
Dátum 1962. október 10.november 21.
Helyszín Ázsia
Harcoló felek
kína Kína india India
Parancsnokok
kína Zhang Guohua india Brij Mohan Kaul

A kínai–indiai háború 1962. október 20-ától november 20-áig tartott India és a Kína között, és kínai győzelemmel végződött.

Okok [szerkesztés]

A kínai-indiai háború frontvonalán már évszázadokkal korábban is voltak különböző összecsapások az indiai fejedelemségek, a kínaiak, illetve a tibetiek, az afganisztáni népek és perzsák között is, valamennyi bizonyos területeket akart uralni, vagy egész egyszerűen fosztogatni. A 18. század második felében India a Brit gyarmatbirodalom része lett. 1853-ban Nagy-Britannia és Oroszország között sor került az úgynevezett nagy játszmára (Great Game). Ami a Közép-Ázsia feletti hatalom megszerzéséről szólt. Oroszország dél felé próbált terjeszkedni India felé, ahol tengeri kijáratot remélt, Nagy-Britannia viszont gyarmatai számát próbálta gyarapítani. A britek attól tartottak, hogy az oroszok megszállják Tibetet. Miután pedig a tibeti kormány elutasította a brit ajánlatokat 1903-1904-ig a britek katonai expedíciót vezettek Tibetbe Francis Younghusband vezetésével. Younghusband elfoglalta Lhasát, amire a Dalai Láma mongóliai száműzetésbe vonult. Tibet ekkor brit fennhatóság alá került. 1912-ben Kína ismételten bejelentette igényét Tibetre, de ez a Britek miatt ez lehetetlen volt. 1914-ben Nagy-Britannia, Kína és Tibet között egy konferenciára került sor Shimlában. A britek lemondtak a tibeti érdekeltségeikről és a McMahon vonalat szabták meg Kína és Tibet határaként. Ezt Kína nem ismerte el határként.

1947-ben India kikiáltotta függetlenségét. 1950-ben megkezdődött Tibet kínai megszállása. A dalai láma 1959-ben Indiába menekült ahol azóta is száműzetésben él. Az 1950-es években India és Kína viszonya barátságos volt, mindez megváltozott amikor a konfliktus elérte az indiai határokat. Kína hajlandó lett volna elismerni a McMahon-vonalat. Ha India elismeri az Aksai Chin feletti kínai uralmat, de India ebbe nem egyezett bele.

1959-ben mindkét oldal csapatokat küldött a térségbe, és kisebb összecsapásokból kirobban a háború.

A háború és következményei [szerkesztés]

1962. október 20-án kínai csapatok lépték át a határ keleti részénél a McMahon vonalon Indiai területekre. Miközben az Indiai erők erre a támadásra koncentráltak a kínai erők nyugatról oldalba támadták és teljesen meglepték az indiai csapatokat. November 21-én Kína egyoldalúan fegyverszünetet hirdetett amit India de facto elfogadott és megszüntetett minden harci cselekményt. A háború kb. 2000 emberéletet követelt.

A béketárgyalásra 1962 decemberében került sor Colomboban (Colomboi-Konferencia). A tárgyalásokat viszont csak indirekt lehetett lefolytatni hat független államon keresztül, mert India és Kína nem voltak hajlandók egymással közvetlen tárgyalni. 1963-ban Kína szövetkezett Pakisztánnal és 4500 km² területet (Kasmírt) ígért neki ezzel provokálva Indiát aki az egész területet magának igényelte. Ebből kifolyólag 1965-ben még egy határincidens adódott az indiai Szikkimnél. Ebből kifolyólag vontatottan haladtak a kínai csapatkivonások a McMahon vonal mögé. Bár keleten ez gyorsan megtörtént nyugaton 1969. január 15-én fejeződött be.

India Válaszul a Kínai-Pakisztáni közeledésre barátsági szerződést kötött a Szovjetunióval és segítségével felfejlesztette haderejét (katonák száma 1962: 500.000, 1970: 825.000). Közvetlen párbeszédre Kína és India között csak 1981 végén került sor ismét. 2005-ben ismét történtek tárgyalások a két ország között, ahol Kína először nyilatkozott Szikkimről való lemondásáról. 2006. június 18-án Lhasában a két ország megegyezett egy ősi kereskedelmi útvonal megnyitásáról ami a Himaláján vezet át. Az egyezség ismételten jelzi a két ország közeledését. Így 1962 után ismét megnyílt a határ Nathu-La-Pass-nál 4000 méter magasban. A hegyi út az egykori Selyemút összeköti Dél-Tibetet az Indiai Szikkimmel.