Lee Harvey Oswald

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ambox scales.svg
 Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve, vagy egyes megfogalmazásai reklámízűek
Indoklás: A cikk egyoldalúan, az összeesküvés-elmélet szemszögéből tárgyalja a Kennedy-gyilkosságot. (a vita részleteihez lásd a vitalapot).
Ambox important.svg
 Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont!
Lee Harvey Oswald
Lho-133A.jpg
Lee Harvey Osvald egy korabeli fotón
Született 1939. október 18.
USA New Orleans, Louisiana
Elhunyt 1963. november 24. (24 évesen)
USA Dallas, Texas
Halál oka lelőtték
Bűncselekmények részletei
Áldozatok száma 2
Modus operandi az Egyesült Államok elnökének és egy rendőrnek a meggyilkolása
Országok Amerikai Egyesült Államok USA
USA-tagállamok Texas
Időszak 1963. november 22.– 1963. november 22.
Nyomozó szerv FBI

Lee Harvey Oswald (New Orleans, Louisiana, 1939. október 18. – Dallas, Texas, 1963. november 24.) John F. Kennedy amerikai elnök (feltételezett) gyilkosa.

Tartalomjegyzék

Élete[szerkesztés]

Édesanyja a család széthullása miatt nehéz körülmények között neveli. 13 évesen iskolakerülés miatt bekerül a „Ifjúság Háza” javítóintézetbe. Itt vizsgálja meg Dr. Hartogs ideggyógyász főorvos, aki szerint „... nem valami beszédes, nem valami fogékony, ... Egy pillanatra sem szakadt el a valóságtól. ... pszichopatikus elváltozás nem áll fenn, és semmi jel nem vall pszichipatologikus elváltozásra". Zaklatott életű fiú volt. Az „Ifjúság Háza”-ból anyja hazaviszi New Orleansba. Itt egy darabig megint iskolába jár. Tizenöt éves korában érdeklődni kezd a marxizmus iránt. A kilencedik osztály elvégzése után kimarad az iskolából és munkát vállal. Egyik kollégája előtt magasztalja Hruscsovot, javasolja, hogy lépjenek be a kommunista pártba (amit soha nem tesz meg) és egyszer azt mondja neki, legszívesebben megölné Eisenhower elnököt, amiért kizsákmányolja a munkásosztályt. Tizenhat évesen jelentkezik a tengerészgyalogsághoz. Kora miatt visszautasítják. Egy év múlva újra jelentkezik, ezúttal beveszik. Mint minden önkéntes jelentkezőt, őt is megvizsgálják, hogy alkalmas-e az elit tengerészgyalogságnál elvárt, megkövetelt szigorú fegyelem elviselésére, a kemény katonaéletre. Oswald kis híján három esztendeig szolgál a tengerészgyalogságnál. Már csak három hónap választja el a leszereléstől, amikor azt kéri, helyezzék tartalékos állományba. Kérését azzal indokolja, hogy gondoskodnia kell édesanyjáról, akit baleset ért. Meg is kapja a „becsülettel szolgált" elbocsátó levelet. (Később ezt az elismerést visszavonják, és Oswaldot nemkívánatos elemnek minősítik -nem azért mert rossz katona volt, hanem mert a Szovjetunióba disszidált.) Alighogy visszatér a polgári életbe, elhagyja hazáját, és a Szovjetunióba távozik. Néhány hónap híján három évig él ott. A szovjet hatóságok először megtagadják tőle a tartózkodási engedélyt. Ekkor öngyilkosságot kísérel meg. Az ilyesmi riasztó jel lehet: az idegösszeomlás kezdete, de a szovjet ideggyógyászok megállapítják, hogy épelméjű. Itt ismerkedik meg 1961 telén Marina Nyikolejavna Pruszakovával, akit 1961. április 30-án feleségül vesz. 1962. június 2-án Oswald a feleségével, és az időközben született June nevű lányukkal átlépi a szovjet határt, vonaton Amszterdamba mennek, majd innen hajóval New Yorkba. Innen Fort Worth-be, ahol Oswald bátyjánál laknak. A következő hónapokban jóformán állandóan költöznek: egy ideig Oswald anyjánál laknak, majd saját lakást bérelnek Dallasban, de itt sem maradnak soká, New Orleansba mennek, és végül visszatérnek Dallasba. Házasságuk ez idő tájt erősen megromlik. Marina immár két kislányával elköltözik Irvingbe barátnőjéhez Mrs. Painehez. Oswald is csak két hétig marad New Orleansben, egy rövid mexikóvárosi kirándulás után visszatér Dallasba, kivesz egy szobát O. H. Lee néven Oak Cliffben, s Mrs. Paine által álláshoz is jut, megrendelőlap-kitöltő lesz a Texasi Tankönyvlerakatnál.

Hazatérése után az FBI tartja szigorú megfigyelés alatt. A kubai forradalom felé fordul, és Castro híve lesz. Összeverekszik az utcán néhány kubai ellenforradalmárral, s amikor letartóztatják, kéri, hogy az FBI hallgassa ki. Erről nem csak az újságok számolnak be, hanem a New Orleans-i televízió is. Szabadon bocsátása után kétszer is megszólaltatják a rádióban: a Becsületes Elbánást Kubával Bizottság nevében nyilatkozik. Azonban itt sem áll meg. Egynémely bizonyíték arra vall, hogy a New Orleans-i Castro ellenes földalatti mozgalomhoz is utat talált.

A merénylet után[szerkesztés]

Állítólag 1963. november 22-én ő lőtte le Kennedyt Dallasban, három lövéssel 5,6 másodperc alatt, egy 5. emeleti ablakból. A lövések után a rendőrség körülzárta az épületet. Marrion L. Baker rendőrmotoros berohant az épületbe Roy Truly főraktárnokkal. A lépcsőfordulóban találkoztak Oswalddal, akin az izgalom legkisebb jele sem látszott, kifulladt sem volt. Mikor kiderült, itt dolgozik, tovább rohantak. Oswald vásárolt egy üveg coca-colát, majd háborítatlanul kilépett a kapun, autóbusszal, taxival és gyalogszerrel hazament. Felvett egy világos zakót, zsebrevágta a revolverét, majd újra elment. Még nem járt messze a lakásától, mikor egy rendőrautó fékezett mellette. A hivatalos verzió szerint Oswald megállt, odasétált az autóhoz, bedugta a fejét a jobboldali ablakon, s a legnagyobb nyugalommal beszédbe elegyedett a bent ülő rendőrrel. Körülbelül egy perc múlva kihúzta fejét az ablaknyílásból, és lassan hátrálni kezdett. Ekkor a rendőr – J. D. Tippit – kinyitotta a kocsi ajtaját, kiszállt és megindult előre. Oswald revolvert rántott, és négy golyót eresztett bele. Tippit azonnal meghalt. Oswald ezután megindult visszafelé az utcán, aztán betért egy moziba, ahová fizetés nélkül lógott be. (A későbbi motozásnál 14 dollár készpénzt találtak nála.) Ott tartóztatták le a rendőrök a rádión kapott személyleírás alapján. A személyleírást az azonosíthatatlan 279. számú autó adta le. Először Tippit meggyilkolásával vádolták, majd néhány óra múlva már az elnöki merénylet elkövetésével is. November 24-én, mikor a rendőrfőkapitányságról – az előre beharangozott időpontban – a megyei börtönbe akarták átszállítani, egy Jack Ruby nevű nightclub-tulajdonos az újságírók és rendőrök gyűrűjében közvetlen közelről lelőtte. Nem sokkal később a Parkland kórházban belehalt sérülésébe. Utolsó mondata így hangzott: „Csak balek vagyok.” ("I am just a patsy"). Ez volt az első gyilkosság, amit élőben közvetített a TV. Rubyt halálra ítélték, de nem végezték ki, miközben újratárgyalták az ügyét, tüdőembóliában meghalt.

Egyes feltételezések szerint nem magányos merénylő volt, sőt Rubyt is ismerte. A 12 órás kihallgatásáról nem maradt fenn szó szerinti jegyzőkönyv, emiatt a „dallasi rendőrség” szitokszóvá vált bizonyos körökben.

A Walker elleni merénylet-kísérlet[szerkesztés]

Ifjabb James P. Hosty szerint, (akihez az Oswald ügy tartozott) még csak erőszakos cselekményt sem követett el soha. Első nyílt, erőszakos cselekedete a szélsőjobboldali Edwin A. Walker tábornok ellen irányul. Felesége szerint tervszerűen készült erre a merényletre. Fotókat készített Walker házáról, és szomszédságáról, megtervezte a menekülési útvonalat. 1963. április 10-én este Walker tábornok az íróasztalánál ült. Majdnem minden szobában égett a lámpa, s a redőnyöket még nem eresztették le. Walker háttal ült az ablaknak kitűnő célpont a jól kivilágított szobában. Kilenc óra tájt lőttek rá. A golyó átlyukasztotta az ablaküveget, elsüvített Walker feje fölött, és a falba csapódott. A Waren-jelentés szerint a merényletnek nem volt szemtanúja. Holott a valóságban volt! Egy 14 éves fiú azt vallotta a rendőrségen, hogy két férfit látott nyomban a lövések után. Mindegyik beült a saját kocsijába és elhajtott. Két nappal a merénylet előtt Walker bejelentette a rendőrségnek, egyik barátja két férfit látott ólálkodni a ház körül. Vallomásában elmondta, hogy közvetlenül a lövés után feltűnt neki egy autó, mely éppen időben érkezhetett ahhoz, hogy felvegye a menekülni kívánó merénylőt. Ha az orvtámadónak autója volt az két félét jelenthet: vagy azt, hogy nem Oswald volt a támadó, vagy azt, hogy nem egyedül hajtotta végre a tettét. Oswald ugyanis nem tudott autót vezetni!

Érdekességek[szerkesztés]

  • Noha a Szovjetunióba disszidált, és ott le akart mondani amerikai állampolgárságáról, s noha a tengerészgyalogságnál szerzett értesülései alapján értékes katonai adatokat is kiszolgáltathatott az oroszoknak, az Egyesült Államok kormánya, furcsa módon, semmit nem tett. Oswaldot nem tartóztatták le, nem emeltek ellene vádat sem kémkedés, sem egyéb hazaáruló tevékenység miatt.
  • Egy ízben letartóztatták: Castro-párti röpcédula osztogatás közben összeverekedett kubai ellenforradalmárokkal. Rendzavarás miatt rendőrségi fogdába került, ahol kérte, hogy az FBI hallgassa ki. Enyhén szólva szokatlan kérés egy marxistától! És láss csodát: felhívták a helyi FBI-t, és John L. Quigley nyomozó el is ment Oswaldhoz a rendőrségre.
  • Nem sokkal ezután útlevelet kér. Úticéljául többek között Lengyelországot, és a Szovjetuniót jelöli meg. Mint utóbb kiderül Kubába akar menni. Újabb csoda: 24 óra alatt megkapja az útlevelét!
  • Oswald a tengerészgyalogságnál éppen csak hogy megfelelt minősítést ért el lövészetben (1 ponttal kevesebbel nem felelt volna meg!). Elhibázta a mozdulatlan, kivilágított Waren ezredest. A későbbi rekonstrukciók során (álló célpontra!) mesterlövészek, valamint Hammerl László (1964-es tokiói olimpia bajnoka!) nem tudták megismételni az állítólagos 5,6 másodperces teljesítményét.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lee Harvey Oswald témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lee_Harvey_Oswald&oldid=13610542”