Lee Harvey Oswald

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lee Harvey Oswald
CE2894.jpg
Született
1939. október 18.
New Orleans
Elhunyt
1963. november 24. (24 évesen)

Lee Harvey Oswald az IMDb-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lee Harvey Oswald témájú médiaállományokat.
Lee Harvey Oswald

Lee Harvey Oswald (New Orleans, Louisiana, 1939. október 18.Dallas, Texas, 1963. november 24.) John F. Kennedy amerikai elnök (feltételezett) gyilkosa.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesanyja a család széthullása miatt nehéz körülmények között nevelte. 13 évesen iskolakerülés miatt bekerült a „Ifjúság Háza” javítóintézetbe. Itt vizsgálta meg dr. Hartogs ideggyógyász főorvos, aki szerint „[…] nem valami beszédes, nem valami fogékony, […] Egy pillanatra sem szakadt el a valóságtól. […] pszichopatikus elváltozás nem áll fenn, és semmi jel nem vall pszichopatologikus elváltozásra". Zaklatott életű fiú volt. Az Ifjúság Házából anyja hazavitte New Orleansba. Itt egy darabig megint iskolába járt. Tizenöt éves korában érdeklődni kezdett a marxizmus iránt. A kilencedik osztály elvégzése után kimaradt az iskolából és munkát vállal. Egyik kollégája előtt magasztalta Hruscsovot, javasolta, hogy lépjenek be a kommunista pártba (amit soha nem tett meg) és egyszer azt mondta neki, legszívesebben megölné Eisenhower elnököt, amiért kizsákmányolja a munkásosztályt.

Tizenhat évesen jelentkezett a tengerészgyalogsághoz, de fiatal kora miatt visszautasították. Egy év múlva újra jelentkezett, ezúttal bevették. Mint minden önkéntes jelentkezőt, őt is megvizsgálták, hogy alkalmas-e az elitalakulatnál megkövetelt szigorú fegyelem elviselésére, a kemény katonaéletre. Oswald kis híján három esztendeig szolgált a tengerészgyalogságnál. Már csak három hónap választotta el a leszereléstől, amikor azt kérte, helyezzék tartalékos állományba. Kérését azzal indokolta, hogy gondoskodnia kell édesanyjáról, akit baleset ért. Meg is kapta a „becsülettel szolgált" elbocsátó levelet. Később ezt az elismerést visszavonták, és Oswaldot nemkívánatos elemnek minősítették – nem azért mert rossz katona volt, hanem mert alighogy visszatért a civil életbe, a Szovjetunióba disszidált.

Néhány hónap híján három évig élt ott. A szovjet hatóságok először megtagadták tőle a tartózkodási engedélyt, ekkor öngyilkosságot kísérelt meg. Az ilyesmi riasztó jel lehet: az idegösszeomlás kezdete, de a szovjet ideggyógyászok megállapították, hogy épelméjű. Itt ismerkedett meg 1961 telén Marina Nyikolejavna Pruszakovával, akit 1961. április 30-án feleségül vett. 1962. június 2-án a házaspár, az időközben született June nevű lányukkal átlépte a szovjet határt, vonaton Amszterdamba mentek, majd innen hajóval New Yorkba.

Ezután Fort Worthben, Oswald bátyjánál laktak. A következő hónapokban jóformán állandóan költöztek: egy ideig Oswald anyjánál laktak, majd saját lakást béreltek Dallasban, de itt sem maradtak soká, New Orleansba mentek, de végül visszatértek Dallasba. Házasságuk ez idő tájt erősen megromlott. Marina immár két kislányával elköltözött Irvingbe a barátnőjéhez, Mrs. Paine-hez. Oswald is csak két hétig maradt New Orleansban, egy rövid mexikóvárosi kirándulás után visszatért Dallasba, kivett egy szobát O. H. Lee néven Oak Cliffben, és Mrs. Paine révén álláshoz is jutott: megrendelőlap-kitöltő lett a Texasi Tankönyvlerakatnál.

Hazatérése után az FBI tartja szigorú megfigyelés alatt. A kubai forradalom felé fordul, és Castro híve lesz. Összeverekszik az utcán néhány kubai ellenforradalmárral, s amikor letartóztatják, kéri, hogy az FBI hallgassa ki. Erről nemcsak az újságok számolnak be, hanem a New Orleans-i televízió is. Szabadon bocsátása után kétszer is megszólaltatják a rádióban: a Becsületes Elbánást Kubával Bizottság nevében nyilatkozik. Azonban itt sem áll meg. Egynémely bizonyíték arra vall, hogy a New Orleans-i Castro-ellenes földalatti mozgalomhoz is utat talált.

A merénylet után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Warren-jelentés hivatalos álláspontja szerint 1963. november 22-én lelőtte John Fitzgerald Kennedyt Dallasban, három lövéssel 5,6 másodperc alatt a texasi tankönyvraktár ötödik emeleti ablakából. A lövések után a rendőrség körülzárta az épületet. Marrion L. Baker rendőr berohant az épületbe Roy Truly főraktárnokkal. A lépcsőfordulóban találkoztak Oswalddal, akin az izgalom legkisebb jele sem látszott, még kifulladt sem volt. Amikor kiderült, itt dolgozik, tovább rohantak. Oswald vásárolt egy üveg coca-colát, majd háborítatlanul kilépett a kapun, autóbusszal, taxival és gyalogszerrel hazament. Felvett egy világos zakót, zsebre vágta a revolverét, majd újra elment. A Warren-jelentés szerint az albérletéhez közel megállt egy rendőrautó, melynek sofőrje J.D. Tippit felfigyelt Oswald különös viselkedésére. A jelentés szerint Oswald megállt, odasétált az autóhoz, bedugta a fejét a jobboldali ablakon, s a legnagyobb nyugalommal beszédbe elegyedett a bent ülő rendőrrel. Körülbelül egy perc múlva kihúzta fejét az ablaknyílásból, és lassan hátrálni kezdett. Ekkor Tippit kinyitotta a kocsi ajtaját, kiszállt és megindult előre. Oswald revolvert rántott, és négy golyót eresztett bele. Tippit azonnal meghalt. Oswald ezután megindult visszafelé az utcán, aztán belógott egy moziba. (A későbbi motozásnál 14 dollárnyi készpénzt találtak nála.) Ott tartóztatták le a rendőrök a rádión kapott személyleírás alapján, amit az azonosíthatatlan 279. számú autó adott le. Először Tippit meggyilkolásával vádolták, majd néhány óra múlva már az elnöki merénylet elkövetésével is. November 24-én, amikor a rendőrfőkapitányságról – az előre beharangozott időpontban – a megyei börtönbe akarták átszállítani, egy Jack Ruby nevű nightclub-tulajdonos az újságírók és rendőrök gyűrűjéből előre törve, közvetlen közelről hasbalőtte. Nem sokkal később, a 24 éves Oswald a Parkland kórházban belehalt sérülésébe. Utolsó mondata így hangzott: „Csak balek vagyok.” ("I am just a patsy"). Ez volt az első gyilkosság, amit élőben közvetített a TV. Rubyt halálra ítélték, de nem végezték ki, miközben újratárgyalták az ügyét, tüdőembóliában meghalt.

Egyes feltételezések szerint nem magányos merénylő volt, ahogyan a jelentés állítja, sőt Rubyt is ismerte, bár anyagi viszonyai nem igazolták bérgyilkos mivoltát sem. Céllövőbajnokokkal sem sikerült rekonstruálni teljesítményét. 12 órás kihallgatásáról nem maradt fenn szó szerinti jegyzőkönyv, emiatt a „dallasi rendőrség” szitokszóvá vált bizonyos körökben.

A Walker elleni merénylet-kísérlet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ifjabb James P. Hosty szerint, (akihez az Oswald-ügy tartozott) még csak erőszakos cselekményt sem követett el soha. Első nyílt, erőszakos cselekedete a szélsőjobboldali Edwin A. Walker tábornok ellen irányult. Felesége szerint tervszerűen készült erre a merényletre. Fotókat készített Walker házáról, és szomszédságáról, megtervezte a menekülési útvonalat. 1963. április 10-én este Walker tábornok az íróasztalánál ült. Majdnem minden szobában égett a lámpa, s a redőnyöket még nem eresztették le. Walker háttal ült az ablaknak kitűnő célpont a jól kivilágított szobában. Kilenc óra tájt lőttek rá. A golyó átlyukasztotta az ablaküveget, elsüvített Walker feje fölött, és a falba csapódott. A Waren-jelentés szerint a merényletnek nem volt szemtanúja, holott a valóságban volt! Egy 14 éves fiú azt vallotta a rendőrségen, hogy két férfit látott nyomban a lövések után. Mindegyikük beült a saját kocsijába és elhajtott. Két nappal a merénylet előtt Walker bejelentette a rendőrségnek, egyik barátja két férfit látott ólálkodni a ház körül. Vallomásában elmondta, hogy közvetlenül a lövés után feltűnt neki egy autó, mely éppen időben érkezhetett ahhoz, hogy felvegye a menekülni kívánó merénylőt. Ha az orvtámadónak autója volt, az két félét jelenthet: vagy azt, hogy nem Oswald volt a támadó, vagy azt, hogy nem egyedül hajtotta végre a tettét. Oswald ugyanis nem tudott autót vezetni!

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Noha a Szovjetunióba disszidált, és ott le akart mondani amerikai állampolgárságáról, s noha a tengerészgyalogságnál szerzett értesülései alapján értékes katonai adatokat is kiszolgáltathatott az oroszoknak, az Egyesült Államok kormánya, furcsa módon, semmit sem tett. Oswaldot nem tartóztatták le, nem emeltek ellene vádat sem kémkedés, sem egyéb hazaáruló tevékenység miatt.
  • Egy ízben letartóztatták: Castro-párti röpcédula-osztogatás közben összeverekedett kubai ellenforradalmárokkal. Rendzavarás miatt rendőrségi fogdába került, ahol kérte, hogy az FBI hallgassa ki. Enyhén szólva szokatlan kérés egy marxistától! És láss csodát: felhívták a helyi FBI-t, és John L. Quigley nyomozó el is ment Oswaldhoz a rendőrségre.
  • Nem sokkal ezután útlevelet kér. Úticéljául többek között Lengyelországot, és a Szovjetuniót jelöli meg. Mint utóbb kiderül, Kubába akar menni. Újabb csoda: 24 óra alatt megkapja az útlevelét.
  • Oswald a tengerészgyalogságnál éppen csak hogy megfelelt minősítést ért el lövészetben (1 ponttal kevesebbel nem felelt volna meg). Elhibázta a mozdulatlan, kivilágított Warren ezredest. A későbbi rekonstrukciók során (álló célpontra) mesterlövészek, valamint Hammerl László (1964-es tokiói olimpia bajnoka) nem tudták megismételni az állítólagos 5,6 másodperces teljesítményét.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lee Harvey Oswald témájú médiaállományokat.