Magyarországi Metodista Egyház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A magyarországi metodisták a hazai protestáns kisegyházak sorában a wesleyánus teológiai gondolkodás képviselői. Tanításuk középpontjában a Jézus Krisztusba vetett hit általi üdvösség, az isteni kegyelemből való megigazulás áll. Metodista hangsúly a Szentlélek megszentelő munkájáról és a szeretet által munkálkodó hitről szóló tanítás, amely a szociális szolgálatok iránti elkötelezettségben fejeződik ki. Magyarországon első ízben 1857-ben járt metodista püspök, a hazai metodista misszió kezdő dátuma 1898.

Magyarországi Metodista Egyház
MetodistaLogo1.jpg
Osztályozás protestáns
Alapítás éve 1898
Székhely 1032 Budapest, Kiscelli u. 73.
Technikai szám 0073
Honlap http://metodista.hu

Történeti háttér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A metodista egyház a 18. században jött létre az anglikán egyházon belüli vallási-megújulási mozgalomként. A szegények és elesettek felkarolásával sokakban felébresztette a társadalmi szolidaritás és felelősségvállalás gondolatát. A metodista mozgalom csak vezetője, John Wesley halála után (1791), a körülmények kényszerítő hatására vált ki az anglikán egyházból. Ma 108 országban mintegy 75 millió metodista él.

Magyarországi metodista munka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon 1898 óta van jelen a metodista egyház, az első metodista prédikátor (Robert Möller) Ausztriából érkezett a soknemzetiségű Bácska német közösségeinek meghívására. A fővárosban 1905-ben indult meg a metodista misszió (Otto Melle). A Budapesten születő gyülekezet a Trianon utáni Magyarország egyetlen metodista közössége maradt. A két világháború utáni ébredések során azonban az egyház szolgálata országosan kiterjedt, így napjainkra 11 körzetben mintegy 40 gyülekezeti helyen láthat el rendszeres szolgálatot.

A rendszerváltás előtt Iványi Tibor vezetésével vált ki belőle egy csoport, amely 1981-ben megalapította a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget. Az Evangéliumi Testvérközösség többek között az Oltalom Karitativ Egyesület és a Wesley János Lelkészképző Főiskola fenntartója.

Metodista lelkiség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A metodisták a tanítás és a hitélet egyedüli zsinórmértékéül a Szentírást ismerik el. Más keresztyén egyházakkal és felekezetekkel egyetértésben vallják, hogy az üdvösségre jutáshoz egyedül Jézus Krisztus engesztelő áldozatának elfogadása szükséges. A keresztség, úrvacsora, ünnepnapok, étkezések és gyülekezeti szokások tekintetében a más felekezetű közösségek szokásait a keresztyén szabadság jegyében tiszteletben tartja. Hiszi, hogy egyetlen egyház vagy felekezet sem léphet föl az egyedül üdvözítő közösség igényével.

Körzeti rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyarországi Metodista Egyház körzeti rendszere jelenleg 11 körzetben mintegy 40 gyülekezetből épül fel. A körzetnek a felügyelő lelkész a felelőse, a körzet vezető testülete a Körzeti Konferencia, amely évente legalább egyszer ülésezik. Az ülésen a szuperintendens elnököl. A körzeti konferenciák közötti időszakban a Körzeti Elöljáróság hoz döntéseket. A metodista gyülekezetek az egymás felé végzett szolgálatnak, a lelki növekedésnek Krisztus által adott keretét jelentik. A metodista istentiszteletek liturgiája egyszerű, az összejöveteleket a családias légkör és korszerű, de hagyományos értékeket őrző gondolatok jellemzik. Az egyház 11 körzete:

  • Budakeszi Körzet
  • Budapest - Óbudai Körzet
  • Budapest - Pesti Körzet
  • Dombóvári Körzet
  • Kaposvári Körzet
  • Nyíregyházi Körzet
  • Miskolci Körzet
  • Pécs-hidasi Körzet
  • Szegedi Körzet
  • Szekszárdi Körzet
  • Szolnoki Körzet

Szuperintendensek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Püspökök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: Az Egyesült Metodista Egyház püspökeinek listája

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]