Magyarországi Metodista Egyház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A magyarországi metodisták a hazai protestáns kisegyházak sorában a wesleyánus teológiai gondolkodás képviselői. Tanításuk középpontjában a Jézus Krisztusba vetett hit általi üdvösség, az isteni kegyelemből való megigazulás áll. Metodista hangsúly a Szentlélek megszentelő munkájáról és a szeretet által munkálkodó hitről szóló tanítás, amely a szociális szolgálatok iránti elkötelezettségben fejeződik ki. Magyarországon első ízben 1857-ben járt metodista püspök, a hazai metodista misszió kezdő dátuma 1898.

Magyarországi Metodista Egyház
MetodistaLogo1.jpg
Osztályozás protestáns
Alapítás éve 1898
Lelkészi vezető Csernák István
Tisztség szuperintendens
Székhely 1032 Budapest, Kiscelli u. 73.
Technikai szám 0073
Honlap http://metodista.hu

Történeti háttér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A metodista egyház a 18. században jött létre az anglikán egyházon belüli vallási-megújulási mozgalomként. A szegények és elesettek felkarolásával sokakban felébresztette a társadalmi szolidaritás és felelősségvállalás gondolatát. A metodista mozgalom csak vezetője, John Wesley halála után (1791), a körülmények kényszerítő hatására vált ki az anglikán egyházból. Ma 108 országban mintegy 75 millió metodista él.

Magyarországi metodista munka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon 1898 óta van jelen a metodista egyház, az első metodista prédikátor (Robert Möller) Ausztriából érkezett a soknemzetiségű Bácska német közösségeinek meghívására. A fővárosban 1905-ben indult meg a metodista misszió (Otto Melle). A Budapesten születő gyülekezet a Trianon utáni Magyarország egyetlen metodista közössége maradt. A két világháború utáni ébredések során azonban az egyház szolgálata országosan kiterjedt, így napjainkra 11 körzetben mintegy 40 gyülekezeti helyen láthat el rendszeres szolgálatot.

A rendszerváltás előtt Iványi Tibor vezetésével vált ki belőle egy csoport, amely 1981-ben megalapította a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget. Az Evangéliumi Testvérközösség többek között az Oltalom Karitativ Egyesület és a Wesley János Lelkészképző Főiskola fenntartója.

Metodista lelkiség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A metodisták a tanítás és a hitélet egyedüli zsinórmértékéül a Szentírást ismerik el. Más keresztyén egyházakkal és felekezetekkel egyetértésben vallják, hogy az üdvösségre jutáshoz egyedül Jézus Krisztus engesztelő áldozatának elfogadása szükséges. A keresztség, úrvacsora, ünnepnapok, étkezések és gyülekezeti szokások tekintetében a más felekezetű közösségek szokásait a keresztyén szabadság jegyében tiszteletben tartja. Hiszi, hogy egyetlen egyház vagy felekezet sem léphet föl az egyedül üdvözítő közösség igényével.

Körzeti rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyarországi Metodista Egyház körzeti rendszere jelenleg 11 körzetben mintegy 40 gyülekezetből épül fel. A körzetnek a felügyelő lelkész a felelőse, a körzet vezető testülete a Körzeti Konferencia, amely évente legalább egyszer ülésezik. Az ülésen a szuperintendens elnököl. A körzeti konferenciák közötti időszakban a Körzeti Elöljáróság hoz döntéseket. A metodista gyülekezetek az egymás felé végzett szolgálatnak, a lelki növekedésnek Krisztus által adott keretét jelentik. A metodista istentiszteletek liturgiája egyszerű, az összejöveteleket a családias légkör és korszerű, de hagyományos értékeket őrző gondolatok jellemzik. Az egyház 11 körzete:

  • Budakeszi Körzet
  • Budapest - Óbudai Körzet
  • Budapest - Pesti Körzet
  • Dombóvári Körzet
  • Kaposvári Körzet
  • Nyíregyházi Körzet
  • Miskolci Körzet
  • Pécs-hidasi Körzet
  • Szegedi Körzet
  • Szekszárdi Körzet
  • Szolnoki Körzet

Szuperintendensek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Püspökök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: Az Egyesült Metodista Egyház püspökeinek listája

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]