Iványi Tibor
Iványi Tibor (Budapest, 1928. július 19. – Budapest, 2009. november 17.) metodista lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapítója és első elnöke.
Tartalomjegyzék |
Útja a lelkészi felszentelésig [szerkesztés]
Iványi Tibor a II. világháborút követő magyarországi ébredés időszakában jelentkezett a Magyarországi Metodista Egyházban lelkészi szolgálatra. A világháborút súlyos veszteségekkel átvészelő egyház missziójába vele egy időben fiatalok egész sora kapcsolódott be, így Sinka Magdolna - Iványi Tibor későbbi felesége -, Sinka György, Szabó Andor, Varga Cecília és Wladár Antónia. Az evangélikus családból származó Iványi Tibor 17 évesen került a Pesti Metodista Gyülekezetbe (V. ker. Felsőerdősor u. 5.), Szécsey János igehirdetése nyomán itt jutott élő hitre, és itt kapott elhívást a lelkészi szolgálatra.[1] 1947-ben 19 éves fiatalemberként Szolnokra helyezték, ahol kilenc éven keresztül gyülekezetalapítási missziót folytatott, ő lett az egyház Szolnoki Körzetének megalapítója. Az 1949-es diakónusszentelést követően, 1956-ban Ferdinand Sigg metodista püspök szentelte fel lelkésszé Budapesten, a Pesti Metodista Gyülekezetben, Szabó Andorral, Szuhánszki Jánossal és Wladár Antóniával együtt. [2]
Egyházi szolgálatai 1974-ig [szerkesztés]
1957-ben Hecker Ádám metodista szuperintendens a Nyíregyházi Körzet lelkészévé nevezte ki, amelyet tizennégy éven keresztül vezetett. Szolnoki szolgálata idején öt, Nyíregyházán hat gyermeke született.
Egyházi szolgálatai 1974-től haláláig [szerkesztés]
1973-ban az Állami Egyházügyi Hivatallal kialakult konfliktusa miatt az egyház a Miskolci Körzet vezetésével kívánta megbízni. Az áthelyezést azonban - azt személye elleni támadásként értelmezve - nem tudta elfogadni. 1974-ben két lelkész társával, valamint két diakónussal és a hozzájuk kötődő hívekkel együtt kivált az egyházból. A csoport 1981-ben kapott állami elismerést Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség néven. Az Evangéliumi Testvérközösség elnöke 2009-ben bekövetkezett haláláig Iványi Tibor volt. Elnökségi szolgálatának idejéhez köthető az egyház kiterjedt oktatási és szociális intézményhálózatának kialakítása, valamint többek között az Oltalom Karitatív Egyesület, a fővárosi Hajléktalan Szálló, Népkonyha, Kórház, és a Wesley János Lelkészképző Főiskola megalapítása.[2][3]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.megbekelestemplom.hu/index-4.html
- ^ a b Lakatos Judit (Szerk.): Keskeny utak. Tanulmányok a Magyarországi Metodista Egyház történetéről. (Magyarországi Metodista Egyház, Budapest, 2005)
- ↑ www.metegyhaz.hu

