Hankiss János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hankiss János
Született 1893. szeptember 21.[1]
Budapest
Elhunyt 1959. április 28. (65 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Gyermekei
Foglalkozása irodalomtörténész,
egyetemi tanár
Sírhelye Farkasréti temető (8/2-1-125)[2]
SablonWikidataSegítség

Hankiss János, Jean Hankiss (Budapest, 1893. szeptember 21.Budapest, 1959. április 28.) irodalomtörténész, egyetemi tanár.

Élete[szerkesztés]

Hankiss János 1893. szeptember 21-én született Budapesten. idősebb dr. Hankiss János (1863–1933), államtitkár,[3] fővámigazgató, helyettes államtitkár és nemes Gebhardt Antónia (1865–1934) gyermekeként.[4] Apai nagyszülei Hankiss Károly (1810–1864),[5] és nemesdömölki Feyér Johanna (1824–1903) asszony voltak.[6]

Egyetemi tanulmányait Budapesten, Genfben és Párizsban végezte, 1915-ben a Budapesti Tudományegyetemen szerzett német-francia szakos tanári oklevelet és francia irodalomtörténetből doktorált.

1915. szeptember 1-től az egri állami főreáliskola helyettes, 1916. április 8-tól rendes tanára.

1919-től a francia irodalom magántanára, 1923-tól rendkívüli, 1929–1950 között nyilvános rendes tanár a debreceni egyetemen. Közben 1943–1944 között közoktatásügyi államtitkár a Kállay-kormányban. 1950-től a Debreceni Egyetemi Könyvtár tisztviselője és a francia irodalom megbízott előadója.

A Debreceni Szemle, a Forrás szerkesztője, a Helicon című nemzetközi irodalomelméleti folyóirat alapító szerkesztője, a Kortársaink című irodalomtörténeti sorozat szerkesztője volt.

Élete utolsó éveiben zenetörténettel foglalkozott (főként Liszt életével és munkásságával). 1958-ban az ő munkájának köszönhetően létesült a Zeneműtár.

1959. április 28-án Budapesten érte a halál.

Munkássága[szerkesztés]

Széles körű tevékenységet fejtett ki a magyar és a nemzetközi irodalomtudomány kapcsolatainak kiépítése érdekében. Az első, 1931-ben Budapesten megtartott Nemzetközi Irodalmi Kongresszus megszervezője, 1935-ben az amszterdami, 1939-ben a lyoni kongresszus titkára is. Az ő nevéhez fűződik Milleker Rezső földrajzprofesszorral együtt a Nyári Egyetem – melynek 16 éven át volt a vezetője – valamint a Népművelési Kutató Intézet megszervezése is.

Fő területe az összehasonlító irodalomtörténet; nagyszámú irodalomelméleti, irodalomtörténeti és zenetörténeti tanulmánya, valamint különböző álnevek alatt (Fejér János, Fehérvári Antal stb.) jelent meg verse, novellája, műfordítása.

Családja[szerkesztés]

Öccse Hankiss Szilárd (1898–1944) vegyészmérnök, miniszteri tanácsos volt.

Gyermekei közül János orvos, belgyógyász (1926–), Elemér ismert szociológus (1928–2015), Ilona operaénekesnő lett (1935–).

Főbb művei[szerkesztés]

  • Diderot mint realista elbeszélő; Neuwald, Bp., 1915
  • Philippe Néricault Destouches. L'homme et l'oeuvre; Csáthy, Debrecen, 1918
  • A detektívregény; Csáthy, Debrecen, 1928 (Gaea. A föld, az élet és a tudomány könyvei)
  • Tormay Cécile; Studium, Bp., 1928 (Kortársaink)
  • Panorama de la littérature hongroise contemporairse (Juhász Gézával, Paris, 1930)
  • Jules Verne. A tudomány a szépirodalomban; Franklin, Bp., 1930
  • Irodalomszemlélet I. (Debrecen, 1934)
  • Lumière de Hongrie. Aspects de la civilisation Hongroise; előszó Sébastien Charléty; Vajna, Bp., 1935
  • A kultúrdiplomácia alapvetése; Magyar Külügyi Társaság, Bp., 1936 (Questions d'actualité. Időszerű kérdések)
  • Défense et illustration de la littérature (Paris, 1936)
  • Storia della letteratura ungherese (Torino, 1936)
  • Jókai, a nagy magyar regényíró; Egyetemi Ny., Bp., 1938
  • Tormay Cécile; Singer és Wolfner, Bp., 1939 (Tormay Cécile művei)
  • Irodalomszemlélet. Tanulmányok az irodalmi alkotásról; Egyetemi Ny. Könyvesboltja, Bp., 1941
  • Ünnepnapok munkája; Singer-Wolfner, Bp., 1941
  • Liszt Ferenc, az író (Budapest, 1941)
  • A magyar géniusz; Székesfőváros, Bp., 1941
  • Európa és a magyar irodalom. A honfoglalástól a kiegyezésig; Singer-Wolfner, Bp., 1942
  • A magyar irodalom közelről; Forrás, Bp., 1942
  • A mi irodalmunk; Egyetemi Ny., Bp., 1942
  • A hídverő álmai; Griff, Bp., 1944
  • A magyar irodalom Kelet és Nyugat között; Egyetemi Ny., Bp., 1944
  • La littérature et la vie (Sao Paulo, 1951)
  • Európa és a magyar irodalom. A honfoglalástól a kiegyezésig; Kráter, Pomáz, 2005
  • A magyar géniusz; Kráter, Pomáz, 2009
  • Tormay Cécile; Kráter, Pomáz, 2009
  • A magyar géniusz; Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Bp., 2017 (Nemzeti könyvtár)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]