Barta János (irodalomtörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Barta János (egyértelműsítő lap).
Barta János
Született1901. augusztus 9.[1]
Szentes
Elhunyt1988. április 18. (86 évesen)[1]
Debrecen
Állampolgárságamagyar[2]
Gyermekei
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • egyetemi oktató
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1923)
Kitüntetései
SírhelyeDebreceni köztemető
Tudományos pályafutása
Tudományos fokozat
  • az irodalomtudományok kandidátusa (1952)
  • Az irodalomtudományok doktora (1957)
Szakintézeti tagságMagyar Tudományos Akadémia
A Wikimédia Commons tartalmaz Barta János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Barta János (Szentes, 1901. augusztus 9.[3] – Debrecen, 1988. április 18.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Barta Eduárd és Sípos Anna voltak.[3][4]

A szentesi gimnázium után egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, szentesi tudós tanára, Molecz Béla ajánlására Eötvös-kollégistaként magyar-német szakon Horváth János tanítványaként. 1923-ban tanári oklevelet szerzett. Az 1920-as évek második felében a berlini Collegium Hungaricum tagja volt. 1942-ben egyetemi magántanár lett. 1950-ben docens lett a budapesti egyetemen. 1951 őszén megbízták a Kossuth Lajos Tudományegyetem II. számú magyar irodalomtörténeti tanszékének vezetésével professzori rangban. 1952-ben Debrecenbe költözött, az egyetemen a 19. század második fele magyar irodalmának előadója volt. Itt tudományos iskolát is teremtett. 1956-ban a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora lett, majd a Magyar Irodalomtörténeti Intézet igazgatója volt. 1967-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1982-től rendes tagja volt.

Munkássága[szerkesztés]

Főleg Arany János, Madách Imre, Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Vajda János életpályájáról írt sokat, de Kosztolányi Dezsőről, Babits Mihályról, Ady Endréről, Móricz Zsigmondról éppúgy figyelemre méltót írt, mint a reformkor híres embereiről.

A romantikus Vörösmarty címet viselő tanulmánya 1937-ben megjelent a Nyugatban; ezen kívül az Irodalomtörténet hasábjain jelentek meg írásai.

Klaniczay Tiborral szerkesztette a Magyar irodalmi szöveggyűjtemény I–II. kötetét, vele magyar irodalmi tankönyvet is írt (1950). 1969-től Vajda János összes művének kritikai kiadását is szerkesztette. A Nemzetközi Lenau Társulat tudományos tanácsának tagja volt.

Művei[szerkesztés]

  • Madách Imre (1942)
  • Arany János (1953)
  • Jókai és a művészi igazság (1954)
  • Mikszáth (Kálmán) problémák (1961)
  • Élmény és forma (tanulmány, 1965)
  • Költők és írók (tanulmány, 1966)
  • Esztétikai és irodalmi tanulmányok (tanulmányok, 1976)
  • Évfordulók (tanulmányok, megemlékezések, 1981)
  • A pálya végén (tanulmányok, 1987)
  • Ma, tegnap, tegnapelőtt (tanulmányok, Imre Lászlóval, 1990)
  • Arany János és kortársai 1-2.; vál., sajtó alá rend. Imre László; Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2003 (Csokonai könyvtár, 27.)
  • Magánélet és remekmű. Madách-tanulmányok; utószó Beke Albert; Mundus, Bp., 2003 (Mundus – új irodalom, 34.)
  • Kloss Andor: Az útkeresés évei. Levelezés Barta Jánossal; Axel Springer, Bp., 2011

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  3. ↑ a b Születési anyakönyvi kivonata
  4. ↑ Parasztfiúból élvonalbeli történész /2010.12.17./. www.szentesinfo.hu. (Hozzáférés: 2019. július 8.)

Források[szerkesztés]

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
  • Dr. Barta János. Szentes helyismereti kézikönyve - Tanulmányok), 2000
  • Imre László: Barta János. Irodalomismeret - 2002/1. szám.. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  • Barta János; szerk. Szénássy Barnáné Ludányi Valéria; KLTE, Debrecen, 1977 (A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanárainak munkássága, 9.)
  • Beke Albert: Emlékezés a száz éve született Barta Jánosra; Szenci Molnár Társaság, Bp., 2001 (A Herman Ottó Társaság nemzetpolitikai sorozata)
  • Görömbei András: Barta János, 1901-1988. Elhangzott: 2003. január 27.; MTA, Bp., 2006 (Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett)
  • Imre László: A magyar szellemtörténet válaszútjai, feltételei és következményei. Barta János pályája és a szellemtörténet; Pro Pannonia, Pécs, 2011 (Pannónia könyvek; Thienemann-előadások, 6.)
  • Imre László: Barta János (1901-1988). A Debreceni Egyetem 1914-ben alapított Bölcsészettudományi Karának irodalomtörténet-professzora 1951 és 1972 között; Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2014 (A Debreceni Egyetem tudós professzorai)
  • Imre László: Barta János; Alföld Alapítvány, Debrecen, 2015 (Alföld könyvek, 23.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Barta_János_(irodalomtörténész)&oldid=26773239”