Erdei iszalag

Erdei iszalag
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales) Család: Boglárkafélék (Ranunculaceae) Nemzetség: Iszalag (Clematis) Faj: C. vitalba
Tudományos név
Clematis vitalba L. (1753)
Szinonimák
A homotípikus szinonimái Anemone vitalba (L.) E.H.L.Krause, Deutschl. Fl. (Sturm), ed. 2 5: 303. 1901. Clematis vitalba subsp. normalis Kuntze Verh. Bot. Ver. Brand. 26: 101. 1885. Clematis vitalba α typica Beck, Fl. Nied. Osterr. 1：411. 1890. Clematitis vitalba (L.) Moench, Meth. : 296. 1794.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Erdei iszalag témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei iszalag témájú médiaállományokat.

Az erdei iszalag (Clematis vitalba) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjéhez, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjához tartozó faj, a néhány közép-európai folyondár egyike.

Előfordulása

Közép-Európától, délen Olaszországig, illetve a Balkánon keresztül Anatóliáig honos.

Változatai

• Clematis vitalba var. angustiloba
• Clematis vitalba var. vitalba

Megjelenése

Terméscsoportok

10 méternél magasabbra is felkapaszkodó, elfásodott szárú, évelő, lombhullató kúszónövény. Csavarodó szárán kívül kacsszerűen behajló levélnyelével is kapaszkodik. Ágai szögletesek vagy barázdáltak, a fák törzsén és koronájában nagy felületeket elborítanak. Az idős ágak karvastagságúak, kérgük szürke, szabálytalanul lehámló.

Az átellenesen álló levelek páratlanul szárnyaltak, többnyire öttagúak; a levélkék tojásdad lándzsásak, durván fűrészesek vagy ép szélűek, 3-10 centiméter hosszúak és 4-6 centiméter szélesek. A teljes lepellevél molyhosan szőrös.

A krémszínű, 2-3 centiméter széles, gyengén illatos, sokporzójú virágok a levelek hónaljában, gazdag bogernyőkben nyílnak. Egy-egy virágnak rendszerint 4-5 sziromlevele van.

Fehér, gyapjúgomolyagszerűen szőrös terméscsoportjairól fehérvénicnek is nevezik. Mindegyik termés piheszerű bibeszáron nő.

Életmódja

Melegkedvelő, ezért a Kárpát-medencében csak szórványosan fordul elő. Hosszú életű. A nyirkos erdőket, erdőszéleket, ligeteket, cserjéseket és sövényeket, a meszes talajt kedveli. Fényigényes. A síkságoktól 1500 méter magasságig nő.

Június – júliusban virágzik (egyes években augusztusig is). Termései télen az indákon maradnak.

Hatóanyagai

Kevés triterpén-szaponint tartalmaz; a friss növény protoanemonint is.

Felhasználása

A friss növény a bőrt irritálja, súlyosabb esetben gyulladást, hólyagosodást válthat ki, elfogyasztva a vesét és a bélrendszert izgatja. A homeopátiában a zöld részeket igen ritkán, például felületes lábszárfekély „gyógyítására” használják fel.

Hibridjei

• Clematis × fargesioides hort. (Cleamtis potaninii × Clematis vitalba)
• Clematis × jouiniana C.K.Schneid. (Clematis heracleifolia × Clematis vitalba)
• Clematis × stricta Wender. (?Clematis recta × Clematis vitalba)

Képek

• 

  a növény

• 
• 

  virágai

• 
• 

  levele

• 

  levelei és termései

• 

  termései télen

• 
• 
• 
• 

  rajz a növényről

Források

• Nagy Európai Természetkalauz. Officina Nova, Szlovákia. ISBN 963 8185 40 6 (1993) 
• Ingrid és Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó, 2001 (ISBN 963 684 124 1)
• Martin Walters: Vadvirágok. Fürkész Könyvek. Trivium Kiadó, Budapest, 2005. ISSN 0237 4935 ISBN 963-9367-66-4
• Linnaeus, C. (1753) Species Plantarum, Tomus I: 544.
• Clematis vitalba in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service.