Erdei iszalag

Erdei iszalag
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales) Család: Boglárkafélék (Ranunculaceae) Alcsalád: Ranunculoideae Nemzetség- csoport: Anemoneae Nemzetség: Iszalag (Clematis) Alnemzetség: Clematis subg. Clematis Alfajcsoport: Clematis subsect. Clematis Fajsor: Clematis ser. Clematis Faj: C. vitalba
Tudományos név
Clematis vitalba L. (1753)
Szinonimák
Anemone vitalba (L.) K.Krause Clematis bannatica Schur Clematis bellojocensis Gand. Clematis crenata Jord. Clematis dumosa Salisb. Clematis dumosa Gand. Clematis odontophylla Gand. Clematis pilosa Dulac Clematis scandens Borkh. Clematis sepium Lam. Clematis taurica Besser ex Nyman Clematis transiens Gand. Clematis vitalba var. angustiloba Schur Clematis vitalba var. angustisecta Gremli Clematis vitalba var. bannatica Wierzb. ex Rchb. Clematis vitalba var. cordata Schur Clematis vitalba var. integra DC. Clematis vitalba var. simplicifolia Godet Clematis vitalba var. syriaca Boiss. Clematis vitalba var. timbali Drabble Clematitis vitalba (L.) Moench Viorna clematitis Garsault a Clematis vitalba var. grata szinonimája: Clematis grata Maxim. a Clematis vitalba var. angustiloba szinonimái: Heterotypic Clematis vitalba var. angustisecta Gremli, Neu. Beitr. Fl. Schweiz. 4：1. 1887. Clematis vitalba var. timbali Drabble, J. Bot. 70：84. 1932. a Clematis vitalba var. vitalba szinonimái: Homotypic Anemone vitalba (L.) E.H.L.Krause, Deutschl. Fl. (Sturm), ed. 2 5: 303. 1901. Clematis vitalba subsp. normalis Kuntze Verh. Bot. Ver. Brand. 26: 101. 1885. Clematis vitalba α typica Beck, Fl. Nied. Osterr. 1：411. 1890. Clematitis vitalba (L.) Moench, Meth. : 296. 1794. Heterotypic Clematis bellojocensis Gand., Fl. Lyonn. 39. 1875. Clematis crenata Jord., Annot. Fl. Fr. Allem. (Billot) 12. 1855. Clematis dumosa Gand., Fl. Lyonn. 39. 1875. Clematis dumosa Salisb., Prodr. Stirp. 371. 1796, nom. illeg. non Gand. (1875). Clematis odontophylla Gand., Fl. Lyonn. 38. 1875. Clematis pilosa Dulac, Fl. Haut.-Pyren. 211. 1867., nom. illeg. Clematis scandens Borkh., Handb. Forstbot. 2：1199. 1803. Clematis sepium Lam., Fl. Franc. 3：306. 1778, nom. illeg. Clematis taurica Bess. ex Nyman, Consp. Fl. Europ. 1. 1878. Clematis transians Gand., Fl. Lyonn. 39. 1875. Clematis vitalba β radicans Liavere, Osterr. Bot. Zeitsch. 21：118. 1871. Clematis vitalba γ dentata Grec., Consp. Fl. Rom. 22. 1898. Clematis vitalba γ prostrata Liavere, Osterr. Bot. Zeitsch. 21：118. 1871. Clematis vitalba f. crenata (Jord.) O.Bolòs & Vigo, Collect. Bot. (Barcelona) 11: 39. 1979, without basionym date. Clematis vitalba f. integrata (DC.) Pamp., Fl. Repub. San. Marino 116. 1930. Clematis vitalba f. simplicifolia (Godet) Hegi, Ill. Fl. Mitt.-Europ. 3：512. 1909. Clematis vitalba f. taurica (Bess. ex Nyman) Nyar., Fl. Reip. Pop. Roman. 2：538. 1953. Clematis vitalba subsp. taurica (Bess. ex Nyman) Kuntze, Verh. Bot. Ver. Brand. 26：100. 1885. Clematis vitalba var. bannatica Wierzb. ex Reichb., Ic. Fl. Germ. et Helvet. 19. 1840. Clematis vitalba var. chrysostemon Farvat ex Hegi, Ill. Fl. Mitt.-Europ. 3：512. 1909-12. Clematis vitalba var. cordata Schur, Enum. Pl. Transsilv. 1. 1866. Clematis vitalba var. crenata (Jord.) Rouy & Fouc., Fl. France 1：5. 1893. Clematis vitalba var. integrata DC., Syst. 1：139. 1818. Clematis vitalba var. simplicifolia Godet, Fl. Jura 1. 1869. Clematis vitalba var. taurica (Bess. ex Nyman) Beck, Fl. Nied.-Osterr. 1：411. 1890. Clematis vitalba var. vestita Fritsch, Verh. K. K. Zool.-Bot. Ges. Wien 44：99. 1894.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Erdei iszalag témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei iszalag témájú médiaállományokat.

Az erdei iszalag (Clematis vitalba) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj; a néhány közép-európai folyondár egyike.

A Clematis nemzetség típusfaja.

Előfordulása

Közép-Európától, délen Olaszországig, illetve a Balkánon keresztül Anatóliáig honos.

Változatai

• Clematis vitalba var. grata (Maxim.) Finet & Gagnep.
• Clematis vitalba var. angustiloba Schur, Enum. Pl. Transsilv. 1. 1866.
• Clematis vitalba var. vitalba

Megjelenése

Terméscsoportok

10 méternél magasabbra is felkapaszkodó, elfásodott szárú, évelő, lombhullató kúszónövény. Csavarodó szárán kívül kacsszerűen behajló levélnyelével is kapaszkodik. Ágai szögletesek vagy barázdáltak, a fák törzsén és koronájában nagy felületeket elborítanak. Az idős ágak karvastagságúak, kérgük szürke, szabálytalanul lehámló.

Az átellenesen álló levelek páratlanul szárnyaltak, többnyire öttagúak; a levélkék tojásdad lándzsásak, durván fűrészesek vagy ép szélűek, 3–10 centiméter hosszúak és 4–6 centiméter szélesek. A teljes lepellevél molyhosan szőrös.

A krémszínű, 2–3 centiméter széles, gyengén illatos, sokporzójú virágok a levelek hónaljában, gazdag bogernyőkben nyílnak. Egy-egy virágnak rendszerint 4–5 sziromlevele van.

Fehér, gyapjúgomolyagszerűen szőrös terméscsoportjairól fehérvénicnek is nevezik. Mindegyik termés piheszerű bibeszáron nő.

Életmódja

Melegkedvelő, ezért a Kárpát-medencében csak szórványosan fordul elő. Hosszú életű. A nyirkos erdőket, erdőszéleket, ligeteket, cserjéseket és sövényeket, a meszes talajt kedveli. Fényigényes. A síkságoktól 1500 méter magasságig nő.

Június–júliusban virágzik (egyes években augusztusig is). Termései télen az indákon maradnak.

Hatóanyagai

Kevés triterpén-szaponint tartalmaz; a friss növény protoanemonint is.

Felhasználása

A friss növény a bőrt irritálja, súlyosabb esetben gyulladást, hólyagosodást válthat ki, elfogyasztva a vesét és a bélrendszert izgatja. A homeopátiában a zöld részeket igen ritkán, például felületes lábszárfekély „gyógyítására” használják fel.

Hibridjei

• Clematis × fargesioides hort. (Cleamtis potaninii × Clematis vitalba)
• Clematis × jouiniana C.K.Schneid. (Clematis heracleifolia × Clematis vitalba)
• Clematis × stricta Wender. (?Clematis recta × Clematis vitalba)

Képek

• 

  a növény

• 
• 

  virágai

• 
• 

  levele

• 

  levelei és termései

• 

  termései télen

• 
• 
• 
• 

  rajz a növényről

Források

• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.
• Ingrid és Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó, 2001 (ISBN 963 684 124 1)
• Martin Walters: Vadvirágok. Fürkész Könyvek. Trivium Kiadó, Budapest, 2005. ISSN 0237 4935 ISBN 963-9367-66-4
• Linnaeus, C. (1753) Species Plantarum, Tomus I: 544.
• Clematis vitalba in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service.
• http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-2726964