Erdei iszalag
|
|
||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Clematis vitalba L. (1753) |
||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
a Clematis vitalba var. grata szinonimája:
a Clematis vitalba var. angustiloba szinonimái:
a Clematis vitalba var. vitalba szinonimái:
|
||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Erdei iszalag témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei iszalag témájú médiaállományokat. |
Az erdei iszalag (Clematis vitalba) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj; a néhány közép-európai folyondár egyike.
A Clematis nemzetség típusfaja.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Közép-Európától, délen Olaszországig, illetve a Balkánon keresztül Anatóliáig honos.
Változatai [szerkesztés]
- Clematis vitalba var. grata (Maxim.) Finet & Gagnep.
- Clematis vitalba var. angustiloba Schur, Enum. Pl. Transsilv. 1. 1866.
- Clematis vitalba var. vitalba
Megjelenése [szerkesztés]
10 méternél magasabbra is felkapaszkodó, elfásodott szárú, évelő, lombhullató kúszónövény. Csavarodó szárán kívül kacsszerűen behajló levélnyelével is kapaszkodik. Ágai szögletesek vagy barázdáltak, a fák törzsén és koronájában nagy felületeket elborítanak. Az idős ágak karvastagságúak, kérgük szürke, szabálytalanul lehámló.
Az átellenesen álló levelek páratlanul szárnyaltak, többnyire öttagúak; a levélkék tojásdad lándzsásak, durván fűrészesek vagy ép szélűek, 3–10 centiméter hosszúak és 4–6 centiméter szélesek. A teljes lepellevél molyhosan szőrös.
A krémszínű, 2–3 centiméter széles, gyengén illatos, sokporzójú virágok a levelek hónaljában, gazdag bogernyőkben nyílnak. Egy-egy virágnak rendszerint 4–5 sziromlevele van.
Fehér, gyapjúgomolyagszerűen szőrös terméscsoportjairól fehérvénicnek is nevezik. Mindegyik termés piheszerű bibeszáron nő.
Életmódja [szerkesztés]
Melegkedvelő, ezért a Kárpát-medencében csak szórványosan fordul elő. Hosszú életű. A nyirkos erdőket, erdőszéleket, ligeteket, cserjéseket és sövényeket, a meszes talajt kedveli. Fényigényes. A síkságoktól 1500 méter magasságig nő.
Június–júliusban virágzik (egyes években augusztusig is). Termései télen az indákon maradnak.
Hatóanyagai [szerkesztés]
Kevés triterpén-szaponint tartalmaz; a friss növény protoanemonint is.
Felhasználása [szerkesztés]
A friss növény a bőrt irritálja, súlyosabb esetben gyulladást, hólyagosodást válthat ki, elfogyasztva a vesét és a bélrendszert izgatja. A homeopátiában a zöld részeket igen ritkán, például felületes lábszárfekély „gyógyítására” használják fel.
Hibridjei [szerkesztés]
- Clematis × fargesioides hort. (Cleamtis potaninii × Clematis vitalba)
- Clematis × jouiniana C.K.Schneid. (Clematis heracleifolia × Clematis vitalba)
- Clematis × stricta Wender. (?Clematis recta × Clematis vitalba)
Képek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.
- Ingrid és Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó, 2001 (ISBN 963 684 124 1)
- Martin Walters: Vadvirágok. Fürkész Könyvek. Trivium Kiadó, Budapest, 2005. ISSN 0237 4935 ISBN 963-9367-66-4
- Linnaeus, C. (1753) Species Plantarum, Tomus I: 544.
- Clematis vitalba in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service.
- http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-2726964

