Szappanfafélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Szappanfafélék
Cardiospermum sp. (Oahu, Waimanalo)
Cardiospermum sp. (Oahu, Waimanalo)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids II
Rend: Szappanfavirágúak (Sapindales)
Család: Szappanfafélék (Sapindaceae)
Juss.
Nemzetségek

szövegben

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Szappanfafélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szappanfafélék témájú kategóriát.

A szappanfafélék (Sapindaceae) a valódi kétszikűek (eudicots) Eurosids II kládjába sorolt szappanfavirágúak (Sapindales) rendjének névadó növénycsaládja.

Elterjedésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fajok nagy többsége trópusi vagy szubtrópusi éghajlaton él, leginkább Amerikában. A Magyarországon is őshonos vadgesztenye és juharfajok mellett meghonosodott a Kínából betelepített bugás csörgőfa (Koelreuteria paniculata).

Rokonságuk, megjelenésük, felépítésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szinte minden szerző szoros rokonsági kapcsolatot tételez fel a szappanfafélék és a rutafélék (Rutaceae) között. Mindkét család virágai ötkörösek, öt- vagy négytagúak, gyakran zigomorfak. Fölső állású magházuk több termőlevélből áll. Bogas virágzatba összeálló, gyakran egylaki virágaikban gyakoriak a diszkusz képződmények, de míg a rutavirágúak diszkusza porzótájon belüli (intrasztaminális), a szappanfaféléké jellemzően porzótájon kívüli (extrasztaminális). A rutaféléktől eltérően a szappanfafélék leveleikben nincsenek kiválasztó- vagy váladéktartó sejtek, illetve edények. Legtöbbjük allantoinsavakat, cseranyagokat, illetve a triterpénszaponinokat termel.

Szórtan álló leveleik lehetnek egyszerűek vagy összetettek; pálhalevelük nincs.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fák, illetve kacsokkal kapaszkodó liánnövények.

Rendszertani felosztásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A család mintegy kétezer faját hozzávetőleg 150 nemzetségbe sorolják:

Felhasználásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több fajukat szép virágáért dísznövénynek ültetik, mások magvából olajat sajtolnak.

Gazdaságilag leginkább a trópusi gyümölcsfák jelentősek, így például:

A bugás csörgőfa magvaiból a katolikusok régebben rózsafüzért készítettek.

A guarana (Paullinia cupana) termésének koffeintartalma 3–8%. A kávéhoz hasonló, élénkítő hatása miatt a dél-amerikai indiánok évszázadok óta fogyasztják.

A szappanfa (Sapindus) nemzetség fajainak magvai sok szaponint tartalmaznak, ezért mosószert készítenek belőlük.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]