Busójárás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A mohácsiak hagyományos farsangi népszokása.
Kereplővel felszerelkezett busó a busójáráson

A busójárás (horvátul pohod bušara[1]) egy népszokás, a Mohácson és környékén élő, többségükben római katolikus délszlávok, a sokácok farsangi alakoskodása.[2]A mohácsi busójárás 2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján. 2012 óta a mohácsi busójárás hungarikumnak számít.[3]

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Farsangkor a busók a hagyományoknak megfelelően öltöznek fel. A legnagyobb mulatság farsangvasárnap van. A „műsor” fő elemei: a partraszállás, amelynek során a túlparti „Szigetből” - ahogyan a helybéliek mondják (s nem helytelenül elterjedt információ szerint Kismohácsról, amely Mohács város déli, belterületi része) eveznek át ladikokon a busók. Jelmezes busófelvonulás a Kóló térről a főtérre. Farsangi (télbúcsúztató) koporsó vízre bocsátása. Sötétedéskor az egybegyűltek elégetik a telet máglyagyújtással és a főtéren körtáncokat járnak.

A busók díszes kocsija

Mohácson kívül[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A busójárást sokác eredete miatt nemcsak Mohácson, hanem a környékbeli sokác falvakban is megtartották. Az utóbbi években Eszék-Baranya megyében található néhány faluban is újjáélesztették ezt a népszokást.[4]
  • Mohácson számos más jelmezes csapat vesz részt a mulatságban, Szerbiából és Lengyelországból.
  • Bulgáriában évszázados hagyományai vannak a busójárásnak. Kárlovóban található a világon az egyetlen busójárási hagyományokat bemutató múzeum.
  • Hasonló karneváli maszkok léteznek még Svájcban: a wallisi Lötschentalban Tschäggättéknek hívják őket. Olaszországban és Szardínián az alakoskodókat mamutones-nek hívják, fekete fából készült maszkokat viselnek és bundát.

Hasonló rituálé létezik még Spanyolországban is (la Vijanera). A spanyol busókat zarramacosnak hívják.

Az UNESCO szellemi örökség listáján[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO 2009 szeptemberében, az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban rendezett kormányközi bizottsági ülésén felvették a szellemi örökség reprezentatív listájára a Mohácsi busójárás jelölést.[5]

A busók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A busó fűzfából  faragott maszkot viselő alak. A neves népművésze által faragott maszkok egyedi kivitelűek. A busó jellegzetes ruházata a bocskor, a csizma, a fehér vászongatya, a bundájával kifordított birkabőr derékban kötéllel vagy lánccal összekötve, amelyre egy, vagy több kolomp van felaggatva, valamint a vállon viselt tarisznya.
  • Jellegzetes kellékei a kereplő, a buzogány, a hosszú fakürt. Gyakori a díszesen kifestett mosósulyok (praćak), a vízhordófa (obramenica), „famatyi” és teknőben busó baba hordozása is.
  • A „szép busók” sokác népviseletbe öltözött, arcukat fátyollal eltakaró alakok.
  • Farsangkor a busók cselekedeteinek megítélése jellemző rituális kontextusban történik. Nem vonatkoznak rájuk a hétköznapi erkölcsi szabályok. A térre, időre és cselekvésre sajátos, „felfüggesztett” állapot jellemző. A busó szerepnek nagy vonzereje van, hiszen az inkognitó és a maszk alatti „másik világ” egy sajátos tudatállapot, a transzformáció megélése is.

A jankelék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A jankele a mohácsi busójárás másik jelmezes alakja a busón kívül. Jelmeze tulajdonképpen rongyokból áll, de a jankelénél még van egy zsák is, amelyben többnyire rongy van. Előfordul, hogy korom vagy valami keményebb tárgy (tégla, kő, egyéb). Ezzel ütögeti a lányokat, de régebben a haragosait is.
  • A jankele eredete az 1890-es évekre nyúlik vissza, amikor egy Jankele Grün nevű zsidó kereskedő zsákokból árult használt ruhákat. A gyerekek csúfolták az árust, aki haragosan hozzájuk vágta a zsákját. Később szokássá vált, hogy a busójárás vasárnapján egyesek rongyokba öltöznek és dobálják a zsákjukat.

[6][7]

Busócsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A busók többségükben busócsoportokba tömörülnek. Vannak ugyanakkor olyan busók is, akik egyedül, vagy kisebb alkalmi csoportosulásként csatlakoznak a felvonuláshoz. 2014-ben minden eddiginél több, 1100 busót jelentettek be.

Források, jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]