Februári pátens

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

1861. február 26-án adta ki Ferenc József, amely teljesen soha nem lépett hatályba.

Tartalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A februári pátens első oldala

A februári pátens az Októberi diploma értelmében létrehozott Birodalmi Tanácsot korlátozott jogkörű törvényhozó testületté alakítja. A birodalmi tanács 343 követéből 85 lett volna magyar, 26 főt Erdély, 9-et pedig Horvát-Szlavónország delegálhatott volna. A februári pátens a legerősebb ellenállást Magyarországon váltotta ki. Itt nem került sor birodalmi követválasztásra. A februári pátenshez tartozó "birodalmi képviseletről szóló alaptörvény" rendelkezett arról, hogy az uralkodó korlátlan joga marad a külügy és hadügy irányítása és a fegyveres erők feletti felügyelet is. A birodalmi tanács hatáskörébe azok az ügyek tartoztak volna, amelyeket az Októberi Diploma nem nyilvánított tartományi feladatnak. 1861-ben a magyar országgyűlés visszautasította az összbirodalmi alkotmányt, emiatt Ferenc József feloszlatta az országgyűlést. A februári pátenst a birodalom más politikai erői is elutasították.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Pallas nagy lexikona
  • Österreichische Nationalbibliothek 22. Kaiserliches Patent, womit die Auflösung ständigen und verstärkten Reichrates verfügt, die Einsetzung eines Staatsrathes angeordnet und das Statut für letzteren kundgemacht wird. (Császári pátens, mely feloszlatja az állandó és kibővített Birodalmi Tanácsot, elrendeli egy Államtanács összehívását és kihirdeti ez utóbbi szabályzatát) In: Reichs-gesetz-blatt für das Kaisertum Oesterreich. Jahrgang 1861. IX. Stück. (Birodalmi Törvénytár az Osztrák Császárság számára. 1861. évfolyam. 9. szám.)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]