Erik Trolle

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Trolle család lefejezett trollt ábrázoló címere.

Erik Trolle (vagy Erik Arvidsson) (szül. 1460, meghalt 1530) Svédország megválasztott kormányzója 1512-ben, a kalmari unió idején.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eric Arvidsson 1460-ban született, svéd főnemesi családban. Apja Arvid Birgersson Trolle (megh.1505-ben), anyja pedig Kerstin Jonsdotter volt.

Ericet egyházi pályára szánták és Rostock és Köln egyetemeire küldték tanulni. Visszatérésekor uppsalai és linköpingi kanonoknak jelölték, de soha nem került sor a felszentelésére, mert felhagyott az egyházi pályával és inkább a politika felé fordult. 1487-től tagja lett a Titkos Tanácsnak. Eleinte a Dániával való unió pártján állt, de miután Svante Nilsson fellázadt János király ellen, a függetlenségpártiak híve lett. Eriket 1512-ben, Svante Nilsson halálakor Svédország kormányzójává választotta a Tanács, de Nilsson fia, ifjabb Sten Sture megtámadta a döntést és magát választatta meg kormányzóvá.

Erik Trolle ezután visszavonult a politikától és Närke és Uppland főbírájaként tevékenykedett. 1520-ban fiát, Gustav Trollét támogatta a stockholmi vérfürdőben, ezért a következő évben, mikor Gustav Vasa fellázadt a dán uralom ellen, kénytelen volt Dániába menekülni.

Kétszer házasodott, első felesége Ingeborg Philipsdatter Thott 1495-ben, két lányával együtt belefulladt a Mälaren-tóba. Másodszorra Karin Eriksdotter Gyllenstiernát vette feleségül. Fia, Gustav Trolle, Uppsala érseke lett.