Torneälven

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Torneälven
Tornionjoki Kukkolankoski Vastarannalla Ruotsi.jpg
Tornionjoki Kukkolankoskinál
Közigazgatás
Országok  Finnország,  Svédország,  Norvégia
Földrajzi adatok
Hossz 510 km
Forrásszint 341 m
Vízhozam 370 m³/s
Vízgyűjtő terület 40157.1 km²
Forrás Torne träsk, Svédország
é. sz. 68° 22′, k. h. 19° 06′
Torkolat Perämeri(svéd nevén: Bottenviken), Tornio, Finnország és Svédország határán
é. sz. 65° 50′, k. h. 24° 09′
é. sz. 65° 48′ 30″, k. h. 24° 08′ 45″Koordináták: é. sz. 65° 48′ 30″, k. h. 24° 08′ 45″
Elhelyezkedése
Tornealven.jpg
Torne-folyó

A Torneälven vagy Torne älv (finnül: Tornionjoki (Tornio-folyó), északi számi nyelven: Duortneseatnu, Meänkieli nyelven: Tornionväylä, Észak-Svédország és Észak-Finnország folyója. A folyó teljes hosszának körülbelül fele határfolyó Svédország és Finnország között. A svéd-norvég határ közelében a Torne-tóból (finnül: Torniojärvi) ered, majd délkeleti irányban haladva 522 km után Tornionál ömlik a Botteni-öböl északi csücskébe. Ez a svédországi Norrbotten megye legnagyobb folyója mind hosszúság, mind pedig vízgyűjtő terület szempontjából.

A Torneälven Svédország négy szabályozatlanul hagyott folyója közül az egyik. (A többi három a Vindelälven, a Kalixälven és a Piteälven. 1993-ban ezeket a Riksdag, a svéd parlament nemzeti folyónak nyilvánította és rögzítette, hogy azok kiépítetlenül maradjanak.)

Földrajzi adottságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Torneälven vízgyűjtő területe különböző források szerint összesen 37 300 km2 vagy 40 147,1 km2. Ebből a területből 25 392,2 km2[1] vagy más forrás szerint 25 393,1 km2[2] Svédország, 10 400 km2[3] vagy 14 266,3 km2[2] Finnország és 1500 km2[3] vagy 497,7 km2[2] Norvégia területe.

Torneträsk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Torneälvent általában a Torneträsk tótól (finnül: Torniojärvi) eredeztetik, a norvég határ közeléből. A tavat nyugaton a Njuoraätno és a Kåppasjåkka táplálja, északon a Gurttejohka, a Snurrijåkka, a Bessešjohka, a Bággesgorsajohka, a Davip Duoptejohka, a Lulip Duoptejohka, a Sarvájohka és mások, a Rákkasjohka, a Gohpasjohka, az Abiskojåkka, a Miellejohka, a Bessešjohka, a Golkkokjohka, a Nivsakkjohka és kisebb folyók délen.[4] A Tornio tótól északra a folyó vízgyűjtő területéhez a következő falvak tartoznak: Riksgränsen, Katterjåkk, Vassijaure, Låktatjåkka, Kopperåsen és Tornehamn. A déli parton Björkliden, Abisko, Stordalen, Kaisepakte. Stenbacken és Torneträsk. Északon lapp falvak találhatók: Laimoluokta és Kattuvuoma.[4]

Felső szakasz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Torne-tóból kilépve a folyó szinte emberi beavatkozástól érintetlenül, akadálytalanul áramlik Kurravaara falváig, körülbelül 12 km-re északkeletre Kirunától. A folyó két ága Kurravaaránál találkozik,[5] a két ága között az Alajávri nemzeti parknak (Alajávri naturreservat) adva helyet. A tó és Kurravaara között a Čearrojogaš és a Rávdojohka csatlakozik jobb oldalról a Tornióba, majd közvetlen Kurravaaránál 134á69 km-nél Rautas River. Balról a Gukkajohka, a Reaskkajohka és a Dápmokjohka ömlik a folyóba.

Kurravaara után a folyóba Laxforsennél jobbról torkollik a Luossajoki. Itt található az első híd, mely az E10 autóút része összekötve Laxforsen, Luossajärvi és Esrange településeket.[6] Ezután következik Jukkasjärvi, ahol télen a folyó jegéből jégszállodát építenek.

A bifurkáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Paksuniemi alatt a folyóhoz jobbról becsatlakozik Pounujoki, Vittanginál pedig a 125,7 km hosszú Vittangi. Itt található a Tornio folyót átívelő második híd, mely az E45-ön vezet Karesuandoba. A harmadik hídnál (Kuoksu) Junojoki ömlik balról a Tornióba. Junosuandonál (finnül: Junosuvanto) a Tornio felső folyásának több, mint fele az 50 km hosszú Tärännönjoki folyó vizével egyesülve a Kainuunväylä vagy más néven Kalix-folyóba átfolyik. Ezt a jelenséget bifurkációnak nevezik. A Torne- és a Kalix-folyó bifurkációja a földön a második legnagyobb. Junosuando után a Piipionjoki ömlik a Tornióba, majd Palokorvanál a 259,74 km hosszú[7] Lainio folyó. A Lainio folyó vízgyűjtő területén két további, kisebb bifurkáció keletkezett: Goldajávri és Råstojaure tavak a Lainio folyót táplálják, ugyanúgy, mint a norvég Signaldalselva és Råstaelva is.

Pajalaig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Junosuando és Pajala közötti szakaszon Käymäjoki balról és Liviöjoki valamint Mertajoki jobbról ömlik a Tornióba. Ezután Anttis település fekszik a folyó bal partján, mellette az ötödik híddal, mely összeköti a települést a folyó jobb oldalán haladó országúttal.[6] Pajalát elhagyva a Tornióhoz csatlakozik legnagyobb mellékfolyója, a 379,88 km hosszú Muoniojoki.[7] Pajala mellett még két további híd szeli át a folyót.[6]

Ettől a ponttól északra a Muonio folyó, délre pedig a Torne-folyó alkotja Svédország és Finnország határát.

Alsó szakasz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Torne-folyó Övertorneo mellett a finn oldalról nézve. Bal oldalon látható a híd.

A folyónak ez a része Torne-völgy (finnül: Torniolaakso, svédül: Tornedalen) néven ismert, nagyon népszerű turisztikai célpont. Pajalától kissé délre található az az országhatáron is átvezető nyolcadik híd, mely a Kolari úthoz vezet Észak-Finnországba.

A folyó Kassa település felé halad tovább, majd eléri Pellót, mely a folyó mindkét partján fekszik. Tovább délre haladva Juoksenginél átszeli az északi sarkkört, majd elhalad Niskanpää és Kuivakangas települések mellett. Övertorneónál található az utolsó híd a torkolat előtt. Itt a 127,43 km hosszú Tengeliönjoki csatlakozik a finn oldaltól a Tornio folyóhoz.

Karungi után a Liakanjoki folyó elválik a Torniótól és önálló folyóként Finnország területén ömlik a Botteni-öbölbe. Karungitól délre a folyó mindkét oldalán vasút is fut. Lejebb haladva elérjük az egyik legnépszerűbb turistalátványosságot, a Kukkolaforsen (finnül: Kukkolankoski) vízesést.

Haparanda–Tornio svéd-finn nyomtávcserélő vasúti híd

Haparanda/Tornio ikerváros négy híddal büszkélkedhet. Egyet a bicikliseknek és gyalogosoknak tartanak fenn, egy a helyi forgalomra, egy az E4-es autóutat szolgálja, a legdélebben elhelyezkedő -utolsó, egyben a 14.- pedig a svéd és a finn eltérő nyomtávú vasútvonalakat összekötő híd.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1809-es Haminai békeszerződés eredményeként Svédország elvesztette Finnország mai területét, mely ekkor az Orosz Birodalom része lett. Az országhatárnak Svédország és a Finn Nagyhercegség között a Muonio és Könkämä folyók vonulatát jelölték ki, ezzel megosztva az addigi svéd Lapp és Västerbotten tartományt.

A szerződés szerint a határ a folyómeder legmélyebb részén haladt, kivéve Haparanda/Tornio várost, ahol is a határvonalat a szárazföldön jelölték ki, hogy így Tornio város teljes egészében orosz terület lett.

Nyelvkultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Torne-folyó menti településeknek általában svéd és finn nevük is van, sokszor a másik nyelvű elnevezésből eredően pl. svéd név: Haparanda, a finn Haaparanta, vagy a finn név: Tornio a svéd Torneå névből.

Történelmileg a folyó mindkét partján finnül beszéltek. A 19.század második felében mindkét országban elindult az iskoláztatás. Ekkor a svéd területen lévő iskolákban csak svéd nyelvet és svédül tanítottak, sokszor még az órák közötti szünetekben is megkövetelték a svéd beszédet. Az intézkedések eredményeként a 20. század második felére már a svéd lett a domináns nyelv a svéd oldalon. Jelenleg, hogy az eredeti nyelvet ismét visszanyerje az itt élő lakosság, egy új nyelvet írtak le, a meänkieli nyelvet. Ennek a nyelvnek az önálló nyelvként való létjogosultsága még kérdéses, többen csak a finn nyelv egy dialektusának tartják.[8]

A finn nyelvű hétköznapi beszéd a folyó mindkét oldalán hasonló, néhány újabb keletű szó kivételével. A finn oldalon csak a finn nyelvet használják.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Norrbottens län
  2. ^ a b c Huvudavrinningsomr?den p? gränsen mellan Sverige, Norge och Finland
  3. ^ a b International river basins of the world
  4. ^ a b Lantmäteriets fjällkarta BD6 Abisko-Kebnekaise-Narvik
  5. Lantmäteriets fjällkarta BD4 Kiruna
  6. ^ a b c Lantmäteriets Översiktkarta 1 Kiruna
  7. ^ a b Vattendragsregistret
  8. ISO 639-3 -kielikoodi

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tornionjoki című finn Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Torne River című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.