Saimaa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Saimaa
GreaterSaimaa.gif
Saimaa tó légi felvételről
Országok  Finnország
Hely Nyugat-Finnország
Elsődleges lefolyások Vuoksi folyó
Hosszúság 77 km
Szélesség 1,3-14 km
Felszíni terület 4400 km2
Átlagos mélység 17 m
Legnagyobb mélység 84 m
Víztérfogat 36 km3
Part hossza 14850 km
Tszf. magasság 75,70 m
Szigetek 13710
Települések Lappeenranta, Imatra, Savonlinna, Mikkeli, Joensuu
Elhelyezkedése
Saimaa (Finnország)
Saimaa
Saimaa
Pozíció Finnország térképén
é. sz. 61° 15′, k. h. 28° 15′Koordináták: é. sz. 61° 15′, k. h. 28° 15′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Saimaa témájú médiaállományokat.

Saimaa (más néven Iso-Saimaa (Nagy-Saimaa)) Finnország legnagyobb tava, egyben Európa negyedik legnagyobb természetes tava. [1] A tó levezető folyója a Vuoksi, mely a Ladoga-tóba vezeti Saimaa vizét.

Saimaa partján fekvő városok: Lappeenranta, Imatra, Savonlinna, Mikkeli, Joensuu, Kitee, és Varkaaus.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Saimaa felülete mintegy 4 380 négyzetméter. Tulajdonképpen földnyelvekkel összekapcsolt tórendszerek összessége, melyek közül a legnagyobbak a Dél-Saimaa (más néven Saimaa vagy Saimaa-selkä), a szigetekkel tarkított Pihlajavesi Savonlinnától délre, a szinte érintetlen természetet képviselő Haukivesi Savonlinnától északra, valamint a nyilt vízű Pyhäselkä Joensuutól délre. A tó átlagosan 75,70 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el, legnagyobb mélységét, 84 métert, Yövesi-nél mérték. A Saimaa-medencének (a tónál nagyobb terület) vannak olyan részei, ahol "az egy egységre jutó partvonalhossz nagyobb, mint bárhol máshol a világon, a teljes hossz pedig közel 15.000 kilométer. A szigetek száma -A Saimaa-medencének (magánál a tónál nagyobb terület) vannak olyan területei, ahol "az egy egységre jutó partvonalhossz nagyobb, mint bárhol máshol a világon, a teljes hossz pedig közel 15.000 kilométer. A szigetek száma - 14000 - ebben a régióban mutatja, hogy milyen részletekben gazdag labirintus rendszer ez." [2]

Keletkezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I.e. 6500 körül, a jégkorszak után Saimaa és Päijänne közös medencében létrehozta Közép-Finnország nagytavát, mely Kalajokin keresztül a Botteni-öbölbe folyt le. A szárazföld emelkedésével a közös medence megszűnt és a Saimaaból önálló tó lett. Ezzel egyidőben a Kumijokihoz tartozó két levezető csatorna is megtört, melyekből a Päijänne levezetése lett. A két megszünt levezetés helyett kb. i.e 4000-ben létrejött a Vuoksi. [3]

Vizi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Saimaa-csatorna Lappeenranta-tól Viborgig és Suomenlahti-ig vezet. Csatornák kötik össze a Saimaa tavat Dél-Finnország más tavaival (Unnukka, Kallavesi, Pielinen és Juojärvi) egy igazi víziút-hálózatot alkotva. A csatornákat korábban elsősorban a fa- és egyéb árucikkek szállítására használták, jelenleg - a Saimaa-csatorna élénk teherszállító forgalma kivételével - utazók, csónakosok és utasszállító hotelhajók teszik ki a főbb felhasználói csoportot.

Állatvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ritka és veszélyeztetett édesvízi fókák közül a saimaa-gyűrűs fóka csak itt él. Ez a kritikusan veszélyeztetett alfaj, más gyűrűs fóka populációtól mintegy 8 000 évvel ezelőtt vált külön. Ma már csak kb 260 egyedre teszik számukat [4]. Az itt őshonos saimaa-tavi pisztráng saimaa-i Saimaa Pielinen és az őshonos tavi pisztráng természetes körülmények között már nem szaporodik.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dél-Savo Regionális Környezetvédelmi Központ[1]finn nyelven
  2. Saimaa – Finland´s largest lake -2008archieved at Wayback Machine
  3. T. Jussila Suomen esihistorian kronologiataulukko Mirkroliitti Oy
  4. Helsingin Sanomat Saimaannorpan sukupuutto on jo "erittäin todennäköistä", Helsinki

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Saimaa című finn Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Saimaa című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.