Eutrofizáció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Elszaporodott növényi szervezetek a szennyvíz felszínén

Egy olyan folyamat, melynek során a szennyvízben lévő foszfor és nitrogén túl nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet. Eutrofizálódás folyamán az állóvizekben a tápanyag feldúsul, ezért elszaporodnak az elsődleges termelő szervezetek: fitoplankton (lásd plankton), gyökerező hínár-, mocsári növények. Az eutrofizáció természetes és mesterséges tavakban egyaránt előfordul. Vízfolyások esetén az eutrofizáció jelensége, a hígulás, valamint az elkeveredés jelensége miatt nem olyan jelentős.

Eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szennyvízkibocsátás és természetes folyamat által.

Szennyeződés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A növényi tápanyag - elsősorban foszfor és nitrogén vegyületek főleg emberi tevékenységből származnak, mezőgazdaságból, iparból és közlekedésből, és nem utolsó sorban a háztartásokból szennyvízkibocsátás által.

Természetes út[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A növényi tápanyagok természetes úton is bekerülhetnek tavainkba: befolyással, széllel érkezve, esővízzel bemosódva.

Tápanyagok-beindító folyamat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eutrofizálódást okozó növényi tápanyagokon főleg az ortofoszfátot és a különböző nitrogénformákat értjük, mint a nitrit, nitrát, ammónium (lásd. ammónia).[1] Általában az eutrofizálódás beindulása szempontjából az ortofoszfátot tartjuk a fontosabb tényezőnek, mert ez van limitáló mennyiségben, tehát a nitrogénformák feleslegben szoktak lenni a foszfáthoz viszonyítva, ettől azonban helyenként lehetnek eltérések.

Következmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vízfelszín növénnyel borítottsága fordítottan arányos a növények számára rendelkezésre álló fény mennyiségével: minél dúsabb a növényzet, annál kevesebb fény jut a víz alsóbb rétegeibe. Így a növények, bár túlzottan elszaporodnak, saját pusztulásukat idézik elő. Amikor a fitoplanktonok elpusztulnak, a baktériumok megeszik (mineralizálják) őket. Ez a folyamat a vízben lévő oxigént felhasználja. A növényi elszaporodás nagyobb léptékű pusztuláshoz, azaz oxigénhiányhoz vezet, melynek egyenes következménye a halpusztulás. A nagy mennyiségben rendelkezésre álló tápanyagokat olyan fitoplankton szervezetek is felhasználhatják, melyek méreganyagokat termelnek. Ezek a mérgek bekerülhetnek a táplálékláncba, vagy más fajok pusztulását idézhetik elő.

Megelőzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vízszennyezés megelőzését természetvédelmi előírások betartásával, foszfortartalmú mosóporok használatának csökkentésével lehet elérni.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Akvarisztika(Ammónia, nitrit és nitrát (NH3, NO2 és NO3)fejezet