Skagerrak
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
A Skagerrak tengerszoros Norvégia délnyugati partja, Svédország nyugati partjai és a dániai Jütland-félsziget közt. Az Északi-tengert köti össze a Kattegat szorossal, amely dél felé a Balti-tengerre vezet.
A Skagerrak vizeit számos kompútvonal keresztezi.
Tartalomjegyzék |
Neve[szerkesztés]
A Skagerrak és a Kattegat neve is holland eredetű. A Skagerrak szó előtagja a holland Skagen szóból ered, amely a Jütland legészakibb szegletét jelöli. "Rak" jelentése "egyenes víziút". (Az eredeti proto-indoeurópai szótő az "egyenes" jelentésű *reg-.)
Földrajza[szerkesztés]
A Skagerrak nagyjából háromszög alakú, hossza 240 kilométer, szélessége 80-140 kilométer. A norvég partok felé haladva mélyül, a Norvég-árokban már több, mint 700 méter mély. Néhány skagerraki kikötő: Oslo és Kristiansand Norvégiában, Uddevalla és Strömstad Svédországban.
A Skagerrak szalinitása (sókoncentrációja) 30 gyakorlati szalinitási egység. Az élőlények számára hasznosítható területe 3600 km², változatos élőhelyekkel Svédország és Dánia homokos tengerpartjaitól a Norvég-árok mélyvizeiig.
Története[szerkesztés]
A Skagerrak mindkét világháborúban stratégiai fontosságú volt Németország számára. Itt zajlott az első világháború egyik legnagyobb tengeri ütközete, a jütlandi csata (ritkábban: skagerraki csata), 1916. május 31-én. Többek közt a Balti-tengerre vezető egyetlen víziút birtoklása vezette arra Adolf Hitler Németországát, hogy a második világháború elején elfoglalja Dániát és Norvégiát.
Élővilága[szerkesztés]
A Skagerrak mintegy 2000 tengeri fajnak biztosít élőhelyet, ezek közül sok ezekre a vizekre specializálódott. Például a skagerraki tőkehal a norvég tengarpartok közelében ívik. Ikrái a víz felszínén úsznak, a kikelő kis tőkehalak planktonnal táplálkoznak. A fiatal tőkehalak a fenéken élnek és nem költöznek el, hanem a norvég fjordokban maradnak.
Az élőhelyek változatossága és a plankton nagy tömege gazdag tengeri élővilágot eredményezett. Egyaránt vannak a fenékhez kötődő és nyílttengeri fajok, illetve olyanok amelyek a tengerfenék és a felszín között vándorolnak.
