Felfedezés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A felfedezés egy meglévő, korábban ismeretlen jelenség, földrajzi hely stb. első megismerése, feltárása (például az Antarktisz felfedezése), míg a találmányokat feltalálják.

Földrajzi felfedezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyarmatosítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felfedezők a kereskedelmi telepek létrehozása után az újonnan megismert népeket és területeket gyarmatosították. Ázsia népes és fejlett országait az európai hajósok nem tudták meghódítani. Amerika kitűnő lehetőségeket biztosított: hegységei hatalmas mennyiségű, könnyen kibányászható nemesfémet rejtettek, trópusi területein ültetvényeket lehetett létesíteni. S mindezen kincsek elérhetőek voltak az európai emberek számára, mert a legfejlettebb indián kultúrák is csak az egyiptomi Óbirodalom szintjén álltak. Így a vas- és tűzfegyverek birtokában könnyű volt a kő- és fafegyverekkel védekező indiánok leigázása. Közép-Amerikában a maják városállamai egy-egy helyi főnök közvetlen vallási és politikai vezetései alatt álltak. A maják műveltsége, gazdag művészeti értékei mellett fejlett matematikai és csillagászati ismereteket is magába foglalt. A huszas számrendszert használták, nagy pontossággal számították ki a napévet és a holdhónapokat.

Az aztékok intenzív földművelést folytattak, a mocsarakban „úszókerteket” (mesterséges szigeteket) alakítottak ki, így évente többször is be tudták takarítani a termést. Jellemző növényeik a kukorica, a bab, a tök, a paradicsom, a kakaó, a gyapot, a dohány. A ránk maradt források sokszínű kézműiparról, építészetről, élénk kereskedelemről és megtervezett városokról tanúskodnak.

A spanyol hódítók (konkvisztádorok) elfoglalták, majd lerombolták a magasabb szintű indián kultúrákat. A spanyolok bányákat nyitottak, ültetvényeket létesítettek. Az ültetvényeken kezdetben indiánokat dolgoztattak, azonban az őslakók nem váltak be munkásnak. Számuk egy évszázad alatt a tizedére csökkent. Az indiánokkal sokszor erőszakosan, kegyetlenül bántak. Az ültetvényekre Afrikából hoztak be rabszolgákat.

A Föld felfedezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Föld felszínének kutatása részben gazdasági, anyagi érdekből, részben tudományos érdeklődésből már évezredekkel időszámításunk előtt megkezdődött. A nagy földrajzi felfedezések korának az 1450-től 1650-ig terjedő időszakot nevezzük. Az utolsó 100 évben az utolsó „fehér foltok” is eltűntek a Föld térképéről.

Híres felfedezők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felfedezések következményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • a korai kapitalizmus kialakulása (centrumországok)
  • árforradalom (az áruk ára megemelkedett Nyugat-Európában; olcsó a nemesfém; sok jön be az Újvilágból)
  • lehanyatlik a levantei kereskedelem; új kereskedelmi útvonal
  • centrum- és periféria áthelyeződés
  • céhek helyett manufaktúrák
  • gyarmatosítás: spanyolok és portugálok az élen; néger rabszolgák az ültetvényeken
  • világkereskedelem új útvonala (Atlanti-óceán; központja: Antwerpen)

Az újonnan felfedezett, gyarmati területekkel való kapcsolattartás során alakult ki a világkereskedelem, melynek központjai Európa atlanti parti kikötővárosai voltak. Afrikából rabszolgákat, drágakövet, elefántcsontot exportáltak, iparcikkért, fegyverekért, alkoholért cserébe. A rabszolgákat az amerikai ültetvényekre szállították. Innen nyersanyagot, növényeket (kakaó, kávé, dohány, cukor), illetve nemesfémet exportáltak Európába, cserébe késztermékek érkeztek. A Távol-Keletről luxuscikkek (selyem, fűszerek, tea) érkeztek aranyért és fegyverekért.

A felfedezéseket követően óriási mennyiségű nemesfém áramlott Európába. Ez értékének csökkenését (inflációt) és a termékek árának folyamatos emelkedését idézte elő (árforradalom). Főleg a mezőgazdasági termékek ára nőtt, mivel Nyugat-Európában iparcikkeket termeltek a gyarmatokra, és a növekvő lakosság élelmiszerigényét csak behozatallal tudták kielégíteni (kontinentális munkamegosztás).

A Kelet-Európából importált gabonáért iparcikkekkel fizettek, valamint a gyarmatokra is iparcikkeket exportált Nyugat-Európa. A megnövekedett keresletet azonban a céhes ipar kereteiben nem lehetett kielégíteni, ezért élelmes vállalkozók manufaktúrákat hoztak létre. Műhelyeikben bérmunkásokat alkalmaztak, a nyersanyagról és a munkaeszközökről is ők gondoskodtak. A manufaktúrákban munkamegosztás volt, aminek következtében olcsóbban és többet termeltek, mint a céhekben. A versenyben sok kézműves ment tönkre, a kereskedő vállalkozók kezén pedig jelentős tőkék halmozódtak fel. Kereskedelmi társaságok jöttek létre (holland, angol). Angliában megkezdődtek a bekerítések (gyapjú iránti kereslet növekedése→ juhtenyésztés→ közös földek kisajátítása→ szabad munkaerő létrejötte), megszülettek a bérmunkásság kialakulását ösztönző véres törvények (1597). Kialakultak a tőkés termelés gazdasági és társadalmi előfeltételei (eredeti tőkefelhalmozás: az a történelmi folyamat, amelyben a kisárutermelő parasztokat és kézműveseket megfosztják a termeléshez, létfenntartáshoz szükséges eszközeitől, mások kezében pedig felhalmozódik ez a termelőeszköz vagy az annak megvásárlásához szükséges pénzösszeg).

A gyarmatosítás Európa politikai életére is hatással volt: Spanyolország, valamint a gyarmatosításba bekapcsolódó Anglia nagyhatalommá vált, míg az addig kereskedelemben élen járó itáliai városok háttérbe szorultak. A kereskedelem súlypontja egyértelműen az atlanti partvidékre tevődött át, így a levantei kereskedelmet ellenőrző Oszmán Birodalom helyzete is megrendült.

Csillagászati felfedezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudományos felfedezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tudományos felfedezések egy része véletlenszerű felfedezés, ami olyan megismerési (kognitív értelemben paradox) pillanatot jelent, amelynek során az ember ráébred valamire, annak ellenére, hogy az adott dolognak számára azelőtt nem volt semmi jelentősége. Ugyancsak véletlenszerű felfedezés, a kutatási folyamat során bekövetkező olyan pillanat, amikor a kutatási iránytól független dolgot ismernek fel.

Orvostudományi felfedezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

például William Harvey a vérkeringés felfedezője (1628)

Fizikai és kémiai felfedezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb felfedezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • szerk.: Marik Miklós: Csillagászat. Akadémiai Kiadó (1989). ISBN 963 05 4657 4 
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a John Couch Adams című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Johann Gottfried Galle című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gan De című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Simon Marius című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Megjegyzés: az angol nyelvű szócikkekben szereplő forrásokat l. a cikkekben.