Véletlenszerű felfedezés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szerendipitás[1] olyan megismerési (kognitív értelemben paradox) pillanatot jelent, amelynek során az ember ráébred valamire, annak ellenére, hogy az adott dolognak számára azelőtt nem volt semmi jelentősége. Más értelemben véletlenszerű felfedezés, azaz egy kutatási folyamat során bekövetkező pillanat, amikor a kutatási iránytól független dolgot fedeznek fel. Az angol serendipity a szótárakban csak az 1970-es évek óta található meg.

A jelenség természete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy véletlenszerű felfedezés nem valóban véletlen:[2] szükség van hozzá a kutatóknak arra képességére is, hogy a kísérleteik vagy megfigyeléseik során a véletlenül előforduló szokatlan jelenségben felismerjék az újat és jelentőset.

Pasteur szerint: „A megfigyelés során a szerencse csak a felkészült, éles elmét támogatja.”

Szent-Györgyi Albert úgy jellemzi a felfedezés természetét, hogy az „abból áll, hogy az ember meglátja azt, amit más is lát, de olyat gondol el, amit senki más nem gondolt”.

Az egyik legismertebb példa a véletlenszerű felfedezésre Alexander Fleming felfedezése, a penicillin, azaz az első tudatosan készített antibiotikum. Felfedezéshez az vezetett, hogy Fleming az általa tenyésztett baktériumkultúrák egyikében elpusztult baktériumokat vett észre, amit egy véletlenül odakerült penészgomba okozott. Korábbi kísérletei és mások ezen a nyomon történő kutatásai vezettek el az első antibiotikum-gyógyszerig, amely utána számos más antibiotikum felfedezésére indította a kutatókat.

A serendipity megnevezés eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Horace Walpole (1717–1797) angol író, művészettörténész, régiségbúvár egy barátjának írott levelében említette az általa alkotott serendipity szót. Az ötlet a Three Princes of Serendip (Serendip három hercege) című meséből származik,[3] amelyben Serendip az ősi Ceylon neve volt (ma Srí Lanka). A mese szereplői úton-útfélén olyan dolgokat fedeztek fel véletlenül, amelyeket nem is kerestek.

A tudománytörténet híres véletlenszerű felfedezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olyan esetek, amikor a gyógyszerfejlesztés egy bizonyos irányt célzott meg, de a véletlen folytán egy másik problémára találtak megoldást, és amelyekre ezért a serendipity megnevezést alkalmazhatjuk: a Tamoxifen (fogamzásgátlás vs. rák), Viagra (magas vérnyomás vs. erektilis diszfunkció), Salvarsan (álmatlanság vs. szifilisz), Interferon-α (leukemia vs. hepatitis C).[4].

Henri Becquerel véletlenül fedezte fel a radioaktivitást.

Royston M. Robert Serendipity c. könyvében több mint 50 véletlenül felfedezett találmány története olvasható.[5]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felhasznált források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Remer, Theodore G: Serendipity and the Three Princes, from the Peregrinaggio of 1557. (hely nélkül): University of Oklahoma Press. 1965. 
  • Merton, Robert K.; Barber, Elinor: The Travels and Adventures of Serendipity: A Study in Sociological Semantics and the Sociology of Science. (hely nélkül): Princeton University Press. 1958. ISBN 0595365515  
  • Zimányi István: Serendip (magyar nyelven). ITbusiness.hu
  • Gudrun Schury: Wer nicht sucht, der findet. Zufallsentdeckungen in der Wissenschaft. Campus, Frankfurt am Main 2006, ISBN 3-593-37799-3. (németül) (Aki nem keres, talál. Véletlen felfedezések a tudományban)
  • Serendipity/Serendipität. Oder: Die Gabe, zufällig glückliche und unerwartete Entdeckungen zu machen. 30 Jahre Jonas Verlag, Jonas, Marburg 2008, ISBN 3-89445-401-6. (németül) (Serendipity, avagy az adottság, véletlenül szerencsés és váratlan felfedezéseket tenni.)
  • Heinrich Zankl: Die Launen des Zufalls. Wissenschaftliche Entdeckungen von Archimedes bis heute. WBG, Darmstadt 2002, ISBN 3-89678428-5 (németül) (Ahogy a véletlen hozza. Tudományos felfedezések Arkhimédésztől napjainkig)
  • Patrick J. Hannan: Serendipity, Luck, and Wisdom in Research. iUniverse, New York 2006, ISBN 0-595-36551-5. (angolul) (Serendipity, szerencse és bölcsesség a tudományban)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]