Véletlenszerű felfedezés

A véletlenszerű felfedezés vagy a magyarban is terjedőben lévő szóval szerendipitás arra a jelenségre utal, melynek során valaki véletlenül fedez fel valamit, miközben kutatása valami másra irányul. Az angol serendipity a szótárakban csak a 70-es évek óta található meg.

A jelenség természete

Egy véletlenszerű felfedezés nem valóban véletlen:^f  szükség van hozzá a kutatóknak arra képességére is, hogy a kísérleteik vagy megfigyeléseik során a véletlenül előforduló szokatlan jelenségben felismerjék az újat és jelentőset.

Pasteur szerint: „A megfigyelés során a szerencse csak a felkészült, éles elmét támogatja.”

Szent-Györgyi Albert úgy jellemzi a felfedezés természetét, hogy az „abból áll, hogy az ember meglátja azt, amit más is lát, de olyat gondol el, amit senki más nem gondolt”.

Az egyik legismertebb példa a véletlenszerű felfedezésre Alexander Fleming felfedezése, a penicilin, azaz az első tudatosan készített antibiotikum. Felfedezéshez az vezetett, hogy Fleming az általa tenyésztett baktériumkultúrák egyikében elpusztult baktériumokat vett észre, amit egy véletlenül odakerült penészgomba okozott. Korábbi kísérletei és mások ezen a nyomon történő kutatásai vezettek el az első antibiotikum-gyógyszerig, amely utána számos más antibiotikum felfedezésére indította a kutatókat.

A serendipity megnevezés eredete

Horace Walpole (1717–1797) angol író, művészettörténész, régiségbúvár egy barátjának írott levelében említette az általa alkotott serendipity szót. Az ötlet a Three Princes of Serendip (Serendip három hercege) című meséből származik,^f  amelyben Serendip az ősi Ceylon neve volt (ma Srí Lanka). A mese szereplői úton-útfélén olyan dolgokat fedeztek fel véletlenül, amelyeket nem is kerestek.

A tudománytörténet híres véletlenszerű felfedezései

Olyan esetek, amikor a gyógyszerfejlesztés egy bizonyos irányt célzott meg, de a véletlen folytán egy másik problémára találtak megoldást, és amelyekre ezért a serendipity megnevezést alkalmazhatjuk: a Tamoxifen (fogamzásgátlás vs. rák), Viagra (magas vérnyomás vs. erektilis diszfunkció), Salvarsan (álmatlanság vs. szifilisz), Interferon-α (leukemia vs. hepatitis C).^f .

Henri Becquerel véletlenül fedezte fel a radioaktivitást.

Royston M. Robert Serendipity c. könyvében több mint 50 véletlenül felfedezett találmány története olvasható.^f 

Felhasznált források

• ↑ Roberts 2005: Royston M. Roberts: Serendipity. Akadémiai Kiadó. 2005. ISBN 963 05 8242 2 a könyv PDF formában , magyar nyelvű ismertető Ekonyvtar.abbcenter.com

• ↑ PTE Gyógyszerészet: A gyógyítás és a gyógyszerészet történet IX. (PTE ÁOK Gyógyszerésztudományi Szak, előadás) (magyar nyelven). PTE.hu

• ↑ Biotech: Real World Drug Discovery : a Chemist's Guide to Biotech (angol nyelven)

• ↑ The art: Serendipity: the art of finding out the right information by chance.. Egideria.com Kivonat az „Intelligence CD-Rom”-ból.

• ↑ Etymonline: Etymonline.com

További információk

• Robert K. Merton: Egy tanulmány Robert K. Merton hagyatékából. LI. évfolyam 5. szám.Valóság. Online hozzáférés A serendipity szó „sikertörténete” és a serendepity jelensége.

• Hosztafi Sándor: Serendip hercegei? Véletlen felfedezések a kémiában (magyar nyelven). Élet és tudomány

• Remer, Theodore G.: Serendipity and the Three Princes, from the Peregrinaggio of 1557. University of Oklahoma Press.. 1965.

• Merton, Robert K.; Barber, Elinor: The Travels and Adventures of Serendipity: A Study in Sociological Semantics and the Sociology of Science. Princeton University Press. 1958. ISBN 0595365515

• Zimányi István: Serendip (magyar nyelven). ITbusiness.hu

• Véletlen felfedezések (magyar nyelven). Xpermania.net

• Baumeister, A.A: Serendipity and the cerebral localization of pleasure (angol nyelven). Department of Psychology, Louisiana State University. (Hozzáférés: 2011. június 29.) (A serendipity és a gyönyör agyi lokalizációja)

• Stosskopf, M. K: Observation and cogitation: how serendipity provides the building blocks of scientific discovery (angol nyelven). American College of Zoological Medicine, Wildlife and Aquatic Medicine and Environmental and Molecular Toxicology. (Hozzáférés: 2011. június 29.) (Megfigyelés és gondolkodás: hogyan állítja elő a serendipity a tudományos felfedezés építőköveit)

• France culture - Émission Science publique: La sérendipité : Quel rôle joue le hasard dans la science ? (francia nyelven). Franceculture.com. (Hozzáférés: 2011. június 29.) (A serendepity: Milyen szerepet játszik a véletlen a tudományban?)

• Gudrun Schury: Wer nicht sucht, der findet. Zufallsentdeckungen in der Wissenschaft. Campus, Frankfurt am Main 2006, ISBN 3-593-37799-3. (németül) (Aki nem keres, talál. Véletlen felfedezések a tudományban)

• Serendipity/Serendipität. Oder: Die Gabe, zufällig glückliche und unerwartete Entdeckungen zu machen. 30 Jahre Jonas Verlag, Jonas, Marburg 2008, ISBN 3-89445-401-6. (németül) (Serendipity, avagy az adottság, véletlenül szerencsés és váratlan felfedezéseket tenni.)

• Heinrich Zankl: Die Launen des Zufalls. Wissenschaftliche Entdeckungen von Archimedes bis heute. WBG, Darmstadt 2002, ISBN 3-89678428-5 (németül) (Ahogy a véletlen hozza. Tudományos felfedezések Arkhimédésztől napjainkig)

• Patrick J. Hannan: Serendipity, Luck, and Wisdom in Research. iUniverse, New York 2006, ISBN 0-595-36551-5. (angolul) (Serendipity, szerencse és bölcsesség a tudományban)

• Martin Schneider: Teflon, Post-It und Viagra. Wiley-VCH , Weinheim 2006, ISBN 3-527-31643-4. (németül)