Pálmatolvaj
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Adathiányos | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Birgus latro Linnaeus, 1767 |
||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
 Az elterjedési területe |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pálmatolvaj témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pálmatolvaj témájú médiaállományokat. |
A pálmatolvaj (Birgus latro) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályába a tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe és a földi remeterákok (Coenobitidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Az Indiai-óceántól a Csendes-óceán középső részéig található szigeteken honos.
Megjelenése [szerkesztés]
A legnagyobb szárazföldi ízeltlábú, hossza meghaladhatja a fél métert, a tömege pedig a 4 kilogrammot.
Életmódja [szerkesztés]
Éjszakai életmódú dögevő, de fel tud mászni a magas kókuszpálmákra a kókuszdiókért, amelyeket azután erőteljes ollóival tör fel. Ez a rák annyira alkalmazkodott a szárazföldi életmódhoz, hogy vízbe merítve megfullad. Jó a szaglása, vonzza őket a dögszag, a szaglószervei (az úgynevezett aesthetascok) a páros csápokon helyezkednek el.
|
Szaporodása [szerkesztés]
A párzási időszak egész évben tart. A párzás a szárazföldön történik, de a nőstény a petéket a tengerbe bocsátja. Egyszerre néhány száz petét is bocsáthat ki magából a nőstény. A kifejlődéshez néhány hét kell, hogy elteljen. A lárvák néhány hónapig úszkálnak az óceánban.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 17.)
- Geographic.hu
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
