Valódi darazsak

Valódi darazsak
Déli papírdarázs (Polistes dominulus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera) Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) Öregcsalád: Vespoidea Család: Valódi darazsak (Vespidae) Latreille, 1802
Alcsaládok
Eumeninae Euparagiinae Masarinae Polistinae Stenogastrinae Vespinae
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Valódi darazsak témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Valódi darazsak témájú médiaállományokat.

Német darázs (Vespula germanica)

A hétköznapi értelemben vett darazsak néven rendszerint a társas redősszárnyú-darazsak vagy valódi darazsak (Vespidae) családjába tartozó hártyásszárnyúakat nevezzük.

Rendszerezés

A családba az alábbi alcsaládok tartoznak:

• fali darazsak (Eumeninae)
• Euparagiinae
• élősködő darazsak (Masarinae)
• Polistinae
• Stenogastrinae
• Vespinae

Megjelenésük

Néhány centiméteres, általában sárga-fekete csíkokkal mintázott rovarok, melyek nyugalomban szárnyaikat hosszában összehajtva tartják a test kétoldalán. Legtöbbjük társas állat, kolóniáik fajonként a társas viselkedés és életmód kialakulásának különböző fázisait mutatják. Fullánkjuk és mérgük van. Közeli rokonai a méheknek, a többi fullánkossal együtt a hangyáknak is. Fészkeiket faodvakban, földi lyukakban, vagy akár épületekben (pl. padláson) építik. A nőstények, melyek képesek a reprodukcióra, a szaporodási időszak végén bújnak ki a sejtekből.

Életmódjuk

A kolóniában egy királynő és sok (akár több ezer) dolgozó él. A darázscsalád igen mozgalmas életet él napközben, de szürkületkor behúzódnak a fészekbe, és ott éjszakáznak. Az embert is megtámadhatják, mivel veszélyeztetve érzik magukat általa. Ha megpróbáljuk elhajtani, hadonászunk, csak rontunk a helyzeten. A legveszélyesebb hazai rovarfaj a lódarázs (Vespa crabro), fészkének megbolygatására a kolónia életveszélyes támadással reagál.

Nem minden darázs él társadalomban. Vannak ugyanis magányos darazsak. Ők termetre kisebbek, mint közösségi társaik, és fészküket elsősorban növények száraiba építik ki. A kialakított fészekbe megbénított rovarokat hordanak, és ezekre petéznek rá. A később kikelő lárvák ezekből táplálkoznak.

Szaporodásuk

Az áttelelő királynő tavasszal felébred, elkezdi a fészeképítést, és az első dolgozókat maga neveli fel. A kikelő dolgozók utána átveszik az utódok gondozásának, a fészek továbbépítésének és a táplálékszerzésnek a tennivalóit; a királynő ezután csak petéket rak. A fészkek 10-80 cm átmérőjűek lehetnek, s egy-egy fészekben több ezer darázs is tartózkodhat. A fészkek sejtek sorozatából állnak, és mindegyik sejt egy petét kap a királynőtől. A lárvák másfél hónap alatt nőnek munkára, harcra kész dolgozókká, nagyjából júliusra. A darazsak több utódgenerációt hoznak a világra a telep élete alatt, mivel egyre nagyobb és nagyobb a dolgozók száma.

Veszélyei

„Darázscsípés”

A darazsak nem „csípnek”, hanem szúrásukkal, fullánkjukon keresztül juttatják a méreganyagot áldozatukba, így az emberekbe is. A szúrás során bejutott méreganyag bekerül a kötőszövetbe, mely gyulladást okoz. A darázsszúrás helye megduzzad, fájdalommal, viszketéssel párosul. Amennyiben a rosszullét jele mutatkozik, azonnal forduljunk orvoshoz. A darázsszúrás egyes emberekre nézve igen veszélyes, van, akinél olyan allergiás következményekkel jár, hogy csak az orvosi segítség mentheti meg a pácienst. Különösen veszélyes a szemen vagy nyakon ért darázsszúrás.

A méreganyag legnagyobb részét acetilkolin, valamint alacsony (hisztamin, dopamin, szerotonin, kinin, noradrenalin), továbbá nagy molekulatömegű anyagok, így enzimek (kolineszteráz, foszfolipáz-A és -B, hialuronidáz, proteáz) és poliszacharidok alkotják. A méreganyag toxicitása a rovar táplálékától is függ, a fehérjét fogyasztóké a leginkább mérgező. A darázsszúrás tünetei:

Enyhe tünetek, egyetlen darázs szúrása allergiamentes emberen:

1. testszerte viszketés, bőrpír.
2. csalángöbök kialakulása.

Súlyos tünetek, többszörös szúrás, vagy enyhe allergiás reakció:

1. sejt- és szövetkárosodás
2. bevérzés
3. vérnyomásesés
4. fokozott bélműködés
5. szédülés
6. ájulás
7. légzési nehézség
8. vérvizelés
9. bénulás
10. beszédkiesés

Életveszélyes állapot, súlyos allergiás reakció:

1. szapora pulzus
2. kipirult bőr
3. alacsony vérnyomás (még fekve is)
4. csalánkiütés
5. fulladásérzés
6. szédülés
7. általános gyengeség érzése
8. halálfélelem
9. ziháló légzés
10. szem, fül, ajkak, nyelv és az arc duzzanata
11. vérnyomásesés miatti ájulás és eszméletvesztés
12. szívritmuszavar

Kártevő

Egészségügyi kártevőnek minősül, mivel mikrobiológiailag az egyik legszennyezetebb élelmiszerlátogató. Mindenevő lévén bármilyen eredetű szerves hulladékra rászáll. Emellett szívesen laknak emberi otthonok közelében, és viszonylag agresszíven védelmezik fészkeiket. Ezért a darázsfészkeket általában irtják. Közvetlen környezetünkben leggyakrabban a kecskedarázzsal találkozunk.

Érdekesség

Egy kutatás szerint a keleti lódarázs (Vespa orientalis) kültakarójába ágyazott xantopterin segítségével a fényt elektromos energiává alakítja, ami megmagyarázza, miért aktívabbak ezek a darazsak magasabb fényintenzitásnál. A fényenergia hasznosításának pontos biokémiai mechanizmusát még nem sikerült felderíteni, jelenleg ez egy aktív és fontos kutatási terület (Plotkin et al., Naturwissenschaften (2010) 97:1067–1076).