Kecskedarázs

Kecskedarázs
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera) Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) Öregcsalád: Vespoidea Család: Darazsak (Vespidae) Alcsalád: Vespinae Nem: Vespula Faj: V. vulgaris
Tudományos név
Vespula vulgaris (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Kecskedarázs témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskedarázs témájú médiaállományokat.

Repülés

A kecskedarázs (Vespula vulgaris) a rovarok (Insecta) osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjéhez, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjéhez és a valódi darazsak (Vespidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése

A kecskedarázs egész Európában megél, valamint Ázsia, Észak-Amerika és Mexikó mérsékelt területein megtalálható.

Megjelenése

A királynő hossza 20 milliméter, míg a here és a dolgozó 18 milliméter. A dolgozók, a here és a királynő egyaránt fekete-sárga. A nőstények potroha nagyobb. A két pár hártyás szárny gyors repülést tesz lehetővé. A három pár ízelt láb végén karmok vannak, amelyek segítik a kapaszkodásban. Fullánkján nincs horog, így többször bevethető. Két vese alakú, összetett szeme jó látást biztosít. A királynő erős állkapcsát használja, hogy fákból rostokat tépjen ki a fészeképítéshez.

Életmódja

A kecskedarázs társas lény. Tápláléka kis rovarok, gyümölcsök leve és döghús. A királynő 10 hónapig, a herék és a dolgozók 4 hétig élnek. Csak a királynő vészeli át a telet.

Szaporodása

A párzási időszak ősszel van. A királynő naponta 300 petét rak a fészekbe. A papírszerű fészek sejtek rendszeréből áll. A petéből való kikeléshez 4–6 nap kell. A kifejlett rovarok a bebábozódás után 2–3 héttel kelnek ki.

Forrás

• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6