Türkmén ábécé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A türkmén ábécé (saját nyelvén: türkmen elipbiýi) a türkmén nyelv latin betűs írására szolgál.

A jelenlegi latin betűs ábécét 1999-ben vezették be. Az ábécé a török íráson alapul, de attól jó néhány ponton eltér. Előtte cirill írással írták, melyet 1940-ben, szovjet nyomásra vezettek be. 1928 és 1940 között egy latin írást használtak, azelőtt pedig arab írást használtak. Ez utóbbit jelenleg is használják Türkmenisztánon kívüli területeken (például Afganisztánban).

A mai latin betűs ábécé[szerkesztés]

Latin
betű
Cirill
megfelelő
Fonetikus
érték
1993-as
változat
1992-es
változat
1927-es
változat
A a А а [a] A a A a A a
B b Б б [b] B b B b B b
Ç ç Ч ч [t͡ʃ] Ç ç C c C c
D d Д д [d] D d D d D d
E e Е е [je], [e] E e E e E e
Ä ä Ә ә [æ] Ä ä Ea ea Ә ә
F f Ф ф [ɸ] F f F f F f
G g Г г [g~ʁ] G g G g G g
H h Х х [h~x] H h H h H/X h/x
I i И и [i] I i I i I i
J j Җ җ [d͡ʒ] J j J j Ç ç
Ž ž Ж ж [ʒ] £ ɾ Jh jh Ƶ ƶ
K k К к [k~q] K k K k K/Q k/q
L l Л л [l] L l L l L l
M m М м [m] M m M m M m
N n Н н [n] N n N n N n
Ň ň Ң ң [ŋ] Ñ ñ Ng ng Ŋ ŋ
O o О о [o] O o O o O o
Ö ö Ө ө [ø] Ö ö Q q Ө ө
P p П п [p] P p P p P p
R r Р р [r] R r R r R r
S s С с [θ] S s S s S s
Ş ş Ш ш [ʃ] $ ¢ Sh sh Ş ş
T t Т т [t] T t T t T t
U u У у [u] U u U u U u
Ü ü Ү ү [y] Ü ü V v Y y
W w В в [β] W w W w V v
Y y Ы ы [ɯ] Y y X x -
Ý ý Й й [j] Ұ ÿ Y y J j
Z z З з [ð] Z z Z z Z z

A c, q, v, x nem része az ábécének. Ezeket csak idegen eredetű nevekben használják. Más esetekben átírják az ábécében megtalálható betűkkel, pl.: cts, s, k stb.; qk; vw; xks, gz.

Az 1927-es változat sorrendje egy kicsit eltérő: Aa Bb Cc Ç炍 Dd Ee Әә Ff Gg Hh Ii Jj Kk Ll Mm Nn Ŋŋ Oo Өө Pp Qq Rr Ss Şş Tt Uu Vv Xx Yy Zz Ƶƶ . A q, x betűket 1934-ben eltávolították az ábécéből.

Az előző cirill betűs ábécé[szerkesztés]

A táblázat az 1999 előtt használt cirill betűs ábécét, és annak ismert átírásait mutatja.

nagybetű kisbetű latin ábécé ISO 9[1] ALA-LC[2] WWS[3] Allworth[4] BGN/PCGN[5]
А а a a a a a a
Б б b b b b b b
В в w v v v v v
Г г g g g g g g
Д д d d d d d d
Е е e, ýe[6] e e e e, ye[6] e, ye[7]
Ё ё ýo ë ë ë yo yo
Ж ж ž ž zh ž zh zh
Җ җ j ž̧̗̦̗̗ j ž̧̗̦̗̗ j j
З з z z z z z z
И и i i i i i i
Й й ý j ĭ j y y
К к k k k k k k
Л л l l l l l l
М м m m m m m m
Н н n n n n n n
Ң ң ň ņ ng ņ ng ng
О о o o o o o o
Ө ө ö ô ȯ ö ö ö
П п p p p p p p
Р р r r r r r r
С с s s s s s s
Т т t t t t t t
У у u u u u u u
Ү ү ü ù ü ü ü
Ф ф f f f f f f
Х х h h kh x kh kh
Ц[8] ц s, ts[9] ts c c ts ts
Ч ч ç č ch č ch ch
Ш ш ş š sh š sh sh
Щ[8] щ şç ŝ shch šč shch shch
Ъ[8] ъ " " " " "
Ы ы y y y y ï y
Ь[8] ь ' ' ' ' '
Э э e è ė è ë e
Ә ә ä ȁ ă ä ä ä
Ю ю ýu û iu ju yu yu
Я я ýa â ia ja ya ya
  1. ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
  2. America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
  3. The World's Writing Systems, New York, 1996
  4. Allworth, Edward: Nationalities of the Soviet East. Publications and Writing Systems. New York, 1971.
  5. United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems. Version 1.3. March 2000.
  6. a b Szó elején, magánhangzó és й után
  7. Szó elején, magánhangzó és й, ъ, ь után
  8. a b c d Csak idegen eredetű szóban fordul elő
  9. Orosz eredetű szavakban

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]