Atabaszk-tó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Atabaszk-tó
Lake Athabasca, Canada.jpg
Az Atabaszk-tó
Országok  Kanada
Hely Alberta Saskatchewan tartományok határán
Vízgyűjtő terület 274 540 km2
Típus sziklamedencés tó [1]
Elsődleges források Atabaszk-folyó, William-folyó, Macfarlane-folyó, Colin-folyó, Peace-folyó
Elsődleges lefolyások Rabszolga-folyó
Hosszúság 283 km
Szélesség 50 km
Felszíni terület 7850 km2
Átlagos mélység 20 m
Legnagyobb mélység 124 m
Víztérfogat 204 km3
Part hossza 1900 km
Tszf. magasság 213 m
Települések Fort Chipewyan, Uranium City
Elhelyezkedése
Atabaszk-tó  (Kanada)
Atabaszk-tó
Atabaszk-tó
Pozíció Kanada térképén
é. sz. 59° 16′, ny. h. 109° 27′Koordináták: é. sz. 59° 16′, ny. h. 109° 27′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Atabaszk-tó témájú médiaállományokat.

Az Atabaszk-tó nagy tó Kanada Saskatchewan tartományának északnyugati részében, illetve Alberta északkeleti részében, az északi szélesség 58° és 60° közt.

Területe 7850 km², legnagyobb hosszúsága 283, legnagyobb szélessége 50 kilométer, partvonalának hossza mintegy 1900 kilométer. Átlagos mélysége 20 méter, legnagyobb mélysége 124 méter. A tó mellett található legfontosabb települések Fort Chipewyan és Uranium City.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Atabaszk-tó

Neve a krí nyelvű aðapaskāw kifejezésből származik, aminek jelentése „hely, ahol növény van növény után”.[2] E nevet aztán az észak-amerikai indiánok egyik legnagyobb csoportjára is elkezdték alkalmazni (atabaszkok).

A krí szó eredetileg csak a tóba ömlő Atabaszk-folyó nagy deltavidéket jelölte. 1791-ben Philip Turnor, a Hudson-Öböl Társaság térképésze a következőket jegyezte fel naplójába: „alacsonyan fekvő, mocsaras terület a déli oldalon, rajta néhány fűzfával, amiről a tó egésze az Athapison nevet kapta a déli krí nyelven, ami nyílt vidéket jelent, mint a fűzfával és fűvel körbenőtt tavak.” Peter Fidler 1790-ben a folyó neveként azt jegyezte föl: Great Arabuska (angol, „Nagy Arabuska”). 1801-re a név helyesírása Athapaskow lett. 1820-ban George Simpson hivatalnok már a tó és a folyó neveként is a mai helyesírású angol alakot használta (Athabasca).

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Atabaszk-tó Alberta és Saskatchewan legnagyobb és legmélyebb, egész Kanada nyolcadik legnagyobb tava.[3] Lefolyása észak felé a Rabszolga-folyó és a Mackenzie-folyó, amelyek az Északi-sarki-óceánba ömlenek. Fort Chipewyan, Alberta egyik legrégibb európai települése a tó nyugati partján helyezkedik el, ahol a Des Rochers folyó elhagyja a tavat, megkezdve észak irányú útját a Wood Buffalo Nemzeti Park keleti szegélye mentén a Rabszolga-folyó felé.

Az északi parton fekvő Fidler-pontot Peter Fidler kartográfusról nevezték el.[4]

Élővilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bölény a nemzeti parkban
Az Atabaszk-folyó
Atabaszk-vízesés

A tó közelében található a 44 807 km²-nyi területű Wood Buffalo Nemzeti Park, melyet 1922-ben alapítottak a területen élő bölénypopuláció megóvására. 1985-ben a Világörökség része lett. Ez a második legnagyobb nemzeti park a világon, és itt található a világ legnagyobb szabadon élő bölényállománya; több mint 2000 bölény él a területen. A bölények mellett itt található Észak-Amerika legnagyobb farkaspopulációja. Emellett a lármás daru (Grus americana) egyetlen ismert fészkelőhelye. A területen élő veszélyeztetett faj még a vándorsólyom, amelynek az utolsó lehetősége Kanadában a fennmaradásra a park által adott védettség.

A park magába foglalja a Peace, az Athabasca és a Slave folyók által kialakított édesvízi deltatorkolat csaknem 80%-át. A Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó vizes élőhely a tavaszi vándorlás során mintegy 400 000 vízimadárnak ad otthont, hiszen itt fut össze az általuk használt négy fő észak-amerikai vándorlási útvonal.

Az Atabaszk-tóban 23 halfaj él. Jellemző halfajai a süllő, a sügér, az északi csuka, a tavi pisztráng és a tarka menyhal. 1961-ben világrekord, 46,3 kilogramm súlyú amerikai tavipisztrángot fogtak ki a tóból hálóval.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az északi parti Uranium City az urán és az arany korábbi helyi bányászatának köszönheti létét. Mire az 1980-as években az utolsó bánya is bezárt, a bányászat jelentős környezetszennyezést okozott az északi parton.

Az Atabaszk-tó homokdűnéi a déli parton a világ legnagyobb aktív homokdűnéi az 58° szélességi foktól északra. A területén található homokdűnék 400 és 1500 méter hosszúságúak, magasságuk a 30 métert is elérheti. A dűnék 1992-ben kaptak parkként védelmet, a bányacégek bírálóinak a kormányzati bürokrácia ellen vívott hosszas küzdelme után.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nagy-Tavak
  2. Bright, William. Native American Place Names of the United States. University of Oklahoma Press, 52. o (2004). ISBN 080613576X. OCLC 53019644 
  3. Lake Athabasca, Atlas of Alberta Lakes. Edmonton: University of Alberta Press (1990. szeptember 14.). ISBN 0888642148 
  4. Place Names - Faria Creek - Friock Creek

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Atabaszk-tó témájú médiaállományokat.