Szelidi-tó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szelidi-tó
Országok  Magyarország
Hely Bács-Kiskun megye
Típus Morotvató
Hosszúság 5 km
Szélesség 0,2 km
Felszíni terület 3,6 km2
Elhelyezkedése
Szelidi-tó  (Magyarország)
Szelidi-tó
Szelidi-tó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 37′ 26″, k. h. 19° 02′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 26″, k. h. 19° 02′ 31″

A Szelidi-tó Bács-Kiskun megye egyik legjelentősebb turisztikai célpontja, Dunapataj nagyközség közelében.

A tó jellemzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szelidi-tó 5 km hosszú, 150-200 m széles, 3-4 m mély, vízfelülete megközelítőleg 80 hektár, ezzel hazánk ötödik legnagyobb természetes tava. A tó déli partján nyugalomba jutott futóhomok területein kellemes strandok kerültek kialakításra.

Kékmoszat tanösvény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szelidi-tónál található 12 állomásból álló tanösvény bemutatja a tó keletkezését, a víz jellegzetességeit és a benne élő élőlényeket, valamint a környező területek élővilágát.

Hossza: 2400 m Nyelve: magyar, angol Az útvonal jelzése: nyíl Bejárható: egész évben, gyalogosan és kerékpárral

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tó a nevét a víz közvetlen közelében fekvő faluról, illetve annak pusztulása után a közelben elterülő szántóföldi művelésre alkalmas úgynevezett "Szelid pusztáról" kapta. Szelid falucska a török adóösszeírások szerint az 1540-es években 20-25 családból állt (kb. 100 fő) - átlagos alföldi magyar falu volt. A falu a 16. század második felében elpusztult. Szelid pusztát mindig a patajiak művelték és mindig Patajhoz tartozott. A tó nevét legendák is magyarázzák. Az egyik szerint Szelid neve a közeli Várdomb erődítményével és a török hódoltság harcaival függhet össze, ugyanis a török csapatok a magyar túlerőt látva, megállásra és kompromisszumokra kényszerültek, 'megszelidültek' ezen a területen. Egy másik legenda szerint Bence vitéz úgy meghajszolta lovait, hogy azok patái elvástak. De miután a lovak hosszasan a vizében állva ittak, sebeik gyorsan rendbe jöttek. A tavat még a Duna vize mélyítette ki évezredekkel ezelőtt. Jelenleg 5 km hosszú, szélessége átlagosan 150-200 m között mozog, átlagos vízmélysége 3-4 m, vize nyáron akár 28°C-ra is felmelegedhet, így fürdőzésre kiválóan alkalmas. A talajból sok nátrium-magnézium-karbonát és nátrium-jodid oldódik ki, ezért már a középkorban is sebgyógyításra használták, ma inkább idegrendszeri, hormonális és reumatikus bántalmak kezelésére ajánlják. Vize szagtalan (a gyógyfürdőkkel ellentétben), jelenleg még nem minősített gyógyvíz, ezért üdülőfalu létesült a környezetében. Szeliden 2000-ben újították fel a Kastély Szállót. A kastély egykor Bencze Gábor földbirtokos tulajdona volt. Bencze nem pataji volt, Solton született 1871-ben, politizált, képviselő is volt. 1919-ben a dunapataji ellenforradalom leverése után önként jelentkezett Szegeden karhatalmi szolgálatra. Dunapatajon 1925-ben 158 hold földje volt, Dunapataj egyik legtehetősebb birtokosának számított, de máshol is voltak jelentékeny birtokai. A szelidi Bencze-kastély körül, az úgynevezett "Csepeg" részen szőlőművelést folytatott. Az oroszok bejövetelével Benczének menekülnie kellett.

A Szelidi-tavat 360 hektáros természetvédelmi terület övezi, ami növényi gazdagságával a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság egyik gyöngyszeme.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]