Szelidi-tó
| Szelidi-tó | |
| Országok |  Magyarország |
| Hely | Bács-Kiskun megye |
| Típus | Morotvató |
| Hosszúság | 5 km |
| Szélesség | 0,2 km |
| Felszíni terület | 3,6 km2 |
| Elhelyezkedése | |
 Szelidi-tó
Pozíció Magyarország térképén
|
|
| é. sz. 46° 38′ 48″, k. h. 19° 5′ 36″ | |
A Szelidi-tó Bács-Kiskun megye egyik legjelentősebb turisztikai célpontja, Dunapataj nagyközség közelében.
Tartalomjegyzék |
A tó jellemzése [szerkesztés]
A Szelidi-tó 5 km hosszú, 150-200 m széles, 3-4 m mély, vízfelülete megközelítõleg 80 hektár, ezzel hazánk ötödik legnagyobb természetes tava. A tó déli partján nyugalomba jutott futóhomok területein kellemes strandok kerültek kialakításra.
Kékmoszat tanösvény [szerkesztés]
A Szelidi-tónál található 12 állomásból álló tanösvény bemutatja a tó keletkezését, a víz jellegzetességeit és a benne élő élőlényeket, valamint a környező területek élővilágát.
Hossza: 2400 m Nyelve: magyar, angol Az útvonal jelzése: nyíl Bejárható: egész évben, gyalogosan és kerékpárral
Története [szerkesztés]
A tó a nevét a víz közvetlen közelében fekvő faluról, illetve annak pusztulása után a közelben elterülő szántóföldi művelésre alkalmas úgynevezett "Szelid pusztáról" kapta. Szelid falucska a török adóösszeírások szerint az 1540-es években 20-25 családból állt (kb. 100 fő) - átlagos alföldi magyar falu volt. A falu a 16. század második felében elpusztult. Szelid pusztát mindig a patajiak művelték és mindig Patajhoz tartozott. A tó nevét legendák is magyarázzák. Az egyik szerint Szelid neve a közeli Várdomb erődítményével és a török hódoltság harcaival függhet össze, ugyanis a török csapatok a magyar túlerõt látva, megállásra és kompromisszumokra kényszerültek, 'megszelidültek' ezen a területen. Egy másik legenda szerint Bence vitéz úgy meghajszolta lovait, hogy azok patái elvástak. De miután a lovak hosszasan a tó vizében állva ittak, sebeik gyorsan rendbe jöttek. A tavat még a Duna vize mélyítette ki évezredekkel ezelõtt. Jelenleg 5 km hosszú, szélessége átlagosan 150-200 m között mozog, átlagos vízmélysége 3-4 m, vize nyáron akár 28°C-ra is felmelegedhet, így fürdõzésre kiválóan alkalmas. A talajból sok nátrium-magnézium-karbonát és nátrium-jodid oldódik ki, ezért már a középkorban is sebgyógyításra használták, ma inkább idegrendszeri, hormonális és reumatikus bántalmak kezelésére ajánlják. Vize szagtalan (a gyógyfürdõkkel ellentétben), jelenleg még nem minõsített gyógyvíz, ezért üdülõfalu létesült a környezetében. Szeliden 2000-ben újították fel a Kastély Szállót. A kastély egykor Bencze Gábor földbirtokos tulajdona volt. Bencze nem pataji volt, Solton született 1871-ben, politizált, képviselő is volt. 1919-ben a dunapataji ellenforradalom leverése után önként jelentkezett Szegeden karhatalmi szolgálatra. Dunapatajon 1925-ben 158 hold földje volt, Dunapataj egyik legtehetősebb birtokosának számított, de máshol is voltak jelentékeny birtokai. A szelidi Bencze-kastély körül, az úgynevezett "Csepeg" részen szőlőművelést folytatott. Az oroszok bejövetelével Benczének menekülnie kellett.
A Szelidi-tavat 360 hektáros természetvédelmi terület övezi, ami növényi gazdagságával a Kiskunsági Nemzeti Park egyik gyöngyszeme.
