Pierre Savorgnan de Brazza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pierre Savorgnan de Brazza
Pierre Savorgnan de Brazza.jpg
Pierre Savorgnan de Brazza, Félix Nadar fotója
Született
1852. január 26.
Róma
Elhunyt
1905. szeptember 14. (53 évesen)
Dakar
Születési neve Pietro Paolo Savorgnan di Brazzà
Foglalkozása felfedező

Pietro Paolo Savorgnan di Brazzà, vagy Pierre Paul François Camille Savorgnan de Brazza (1852. január 26.1905. szeptember 14.) olasz felfedező. Ő nyitotta meg Franciaország számára az utat a Kongó völgyében, és ez vezetett végül a nyugat-afrikai francia gyarmatok megalapításához. Könnyed modora, charme-ja és barátságos viselkedése az afrikaiakkal legendás volt.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rómában született, Ascanio Savorgnan di Brazzà udinei gróf hetedik fiaként. Apjának sok francia kapcsolata volt. Pietro Brest francia tengerészeti iskolájába járt, ahol zászlósként végzett. A Jeanne d'Arc francia hajón Algériába utazott, ahol elszörnyedt tanujává vált, amint a francia hadsereg Kabyle felkelőket lőtt agyon.

Ezután a szintén francia Venus hajón utazott, amely rendszeresen kikötött Gabonban. 1874-ben Brazza két utat is tett, a Gabon és az Ogoué folyók mentén felfelé. Ezután felajánlotta a kormánynak, hogy forrásáig követi az Ogouét. Befolyásos barátai, Jules Ferry és Leon Gambetta segítettek előkeríteni a szükséges pénz egy részét, a többit a sajét zsebéből fedezte. Ekkor már francia állampolgár volt, nevét is francia helyesírással kezdte el használni.

Ez az expedíció 1875-től három évig tartott. Brazza gyapottextiliákat és szerszámokat vitt magával, hogy út közben kereskedhessen velük. Csak egy orvos, egy természettudós és egy tucat szenegáli gyalogos katona volt vele. Mélyen a szárazföld belsejébe hatoltak.

1879-ben újabb hároméves expedícióra indult. 1880-ban elérte a Kongó folyót, és itt felajánlotta Makoko bateke királynak a francia védnökséget. Makoko, akit érdekeltek a kereskedelmi lehetőségek és vetélytársain is felül akart kerekedni, aláírta a szerződést. Szintén segített megalapítani egy francia települést a Kongó folyónál. Ez lett a későbbi Brazzaville, amelyet Brazzáról neveztek el.

1886-ban Francia Kongó kormányzójává nevezték ki. A korabeli újságírók óriási kontrasztról írnak a Brazza kormányozta tartomány bérei és humánus életkörülményei, és II. Lipót belga király rezsimje közt a Kongó másik oldalán (Kongói Szabadállam). De ezek a jelentések sok befolyásos ellenséget is szereztek neki, a francia sajtóban lejárató kampány indult ellene, ami végül 1898-ban a menesztéséhez vezetett. 1905-ben felkérést kapott, hogy tárja fel a távollétében jelentősen megromlott gyarmati körülményeket, de a francia nemzetgyűlés leszavazta a zavarbaejtő jelentést.

Ekkor Dakarban hirtelen meghalt. A láz végzett vele, de olyan hírek terjedtek el, hogy megmérgezték. Sírverse: une mémoire pure de sang humain („emlék, amelyhez nem tapad vér”).

Több állatfaj is róla kapta tudományos vagy köznapi nevét, így a Brazza-fecske (Phedina brazzae) és a Brazza-cerkóf (Cercopithecus neglectus) is.