Ian Smith (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ian Smith
IanSmith1990crop.png
Rhodesia 1. miniszterelnöke
Hivatali idő
1965. november 11.1979. június 1.
Előd ő maga
(Dél-Rhodesia miniszterelnökeként)
Utód Abel Muzorewa
Dél-Rhodesia 8. miniszterelnöke
Hivatali idő
1964. április 13.1965. november 11.
Előd Winston Field
Utód ő maga
(Rhodesia miniszterelnökeként)

Született 1919. április 8.
Shurugwi, Midlands, Dél-Rhodesia
Elhunyt 2007. november 20. (88 évesen)
Fokváros, Dél-afrikai Köztársaság
Párt Rhodesiai Front

Házastársa Janet Watt (1948–1994)
Vallás presbiteriánus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ian Smith témájú médiaállományokat.

Ian Douglas Smith (Shurugwi, Midlands, 1919. április 8.Fokváros, 2007. november 20.) politikus, Rhodesia utolsó fehér kormányának elnöke.[1]

Ifjúsága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Smith 1919-ben született, az akkori brit gyarmaton, Dél-Rhodesiában. A skót származású édesapja, Douglas Smith ‑ akinek eredeti szakmája hentes volt ‑, Rhodesiában farmerként dolgozott. A kiválóan sportoló Smith[2] középiskolai tanulmányait a Selukwe High Schoolban végezte, egyetemi diplomáját pedig a dél-afrikai Grahamstownban szerezte.

Katonai szolgálata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháború alatt, 19411945 között pilótaként szolgált a Brit Királyi Légierőnél (130th Squadron).[1] A háború során két alkalommal is lelőtték a gépét; a második alkalommal ráadásul ellenséges vonalak mögött ért földet (Olaszországban). Kalandos körülmények között, 5 hónapig bújkált olasz és francia partizánok segítségével, míg végül újra csatlakozni tudott a szövetséges csapatokhoz.

A politikában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai szakasza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Smith a háború után hazatért Dél-Rhodésiába,[2] ahol 1948-ban feleségül vette Janet Wattot († 1994). Két fiúk és egy lányuk született.[1] Eleinte birtokán gazdálkodott, majd képviselő lett a fehér gyarmati parlamentben. Dél-Rhodesiát akkoriban a lakosság 3-5%-át kitevő, főként brit származású fehér telepesek vezették. Az 5 milliónyi fekete lakosságnak nem volt beleszólása a gyarmat politikai és gazdasági életébe. Ez a fehér uralom került veszélybe, amikor a 60-as évek elején nyilvánvalóvá vált, hogy Nagy-Britannia visszavonul Afrikából és elengedi a függetlenségbe gyarmatait. Zambiában, Ugandában és Tanzániában a függetlenség után fekete elnökök kerültek hatalomra, és nyilvánvaló volt, hogy Dél-Rodesiában is a lakosság túlnyomó többségét kitevő fekete lakosság kezébe kerülne az irányítás. Rodézia fehér telepesei pedig ezt akarták megakadályozni.

Kormányfő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Smith ‑ akit 1964. április 13-án miniszterelnöknek neveztek ki ‑ elhatározta, hogy megelőzi az angol kormányt.[2] 1965. november 11-énRhodesia néven – egyoldalúan kikiáltotta országa függetlenségét (az addigi gyarmattartó Nagy-Britanniától). A nemzetközi közösség nem ismerte el rendszerét, és az ENSZ büntetőintézkedéseket léptetett életbe országa ellen.[3] A Smith-rezsim szigorú kisebbségi uralma gerillaharcra késztette a fekete-afrikai ellenállókat. A súlyosbodó polgárháború kihatott a gazdasági életre, és ez rábírta a kormányt, hogy utat engedjen egy vegyes összetételű ideiglenes kormány megalakításának (1978). 1979-ben sor került az első egyenlő, általános választásra, melyet azonban választási manipuláció övezett. A nemzetközi ellenőrzés alatt megismételt[4] 1980-as választások eredményeként Zimbabwe fekete irányítású köztársaság lett, a legjelentősebb gerillavezér, Robert Mugabe miniszterelnökkel az élén.

Ellenzékiként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Smith ezután Mugabe parlamenti ellenzékeként dolgozott, amíg a fehér kisebbségnek fenntartott parlamenti helyeket 1987-ben el nem törölték. Smith sok fehér rhodesiai szemében egyfajta bálvány volt, míg a feketék számára a legrosszabb faji elnyomást jelképezte.

Műve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • The Great Betrayal: The Memoirs of Ian Douglas Smith (1997)

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kisebb szélütést szenvedett 2007 novemberében, és 88 éves korában ‑ egy Fokváros melletti klinikán ‑ halt meg november 20-án.[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c NNDB, tracking the entire world ‑ URL hozzáférés ‑ 2008. február 3.
  2. ^ a b c Elhunyt az apartheid egyik atyja URL hozzáférés – 2008. február 3.
  3. ^ a b Meghalt Ian Smith: bálvány és zsarnok URL hozzáférés ‑ 2008. február 3.
  4. Diószegi István‑Harsányi Iván‑Németh István: 20. századi egyetemes történet. 1945‑1995. Európán kívüli országok. 3. köt. Korona K., Bp., 1997. 262. p.