Robert Wilhelm Bunsen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Robert Wilhelm Bunsen
Robert Bunsen 02.jpg
Életrajzi adatok
Született 1811. március 31.
Göttingen
Elhunyt 1899. augusztus 16. (88 évesen)
Heidelberg
Ismeretes mint a cézium és a rubídium felfedezője (Kirchoff együtt)
Nemzetiség német
Pályafutása
Szakterület kémia

Robert Wilhelm Eberhard Bunsen (1811. március 31.1899. augusztus 16.) német kémikus volt, aki az elektromágneses sugárzás látható színképének vizsgálata során fölismerte a spektroszkópia több fontos törvényét. Kirchhoff német vegyésszel közösen dolgozott a színképvizsgálatokon. Ők fedezték föl a céziumot és a rubídiumot. Bunsen kifejlesztett néhány gázanalitikai és fotokémiai módszert. Ő tökéletesítette a róla elnevezett égőt, amelyet Michael Faraday talált fel.

Élete és munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja, Christian Bunsen (17701837), a göttingeni egyetem fő könyvtárosa és a modern filológia professzora volt. Bunsen a göttingeni egyetemen tanult kémiát, 19 évesen doktorátust szerzett fizikából. 1830–1833 között Nyugat-Európában utazott.

Visszatérése után a göttingeni egyetemen tartott előadásokat és elkezdte kísérleteit a fémsók oldhatóságával kapcsolatban. Mind a mai napig az általa felfedezett eljárás a leghatásosabb arzénmérgezés esetében.

1836-ban Bunsen Friedrich Wöhler utódja lett Kasselben. Két év múlva a marburgi egyetemen lépett állásba. A kísérletek ugyan gyors és széles körű elismerést hoztak Bunsennek, de arzénmérgezésben majdnem meghalt. Ezen kívül az egyik szeme világát is elvesztette, amikor egy robbanástól üvegszilánk került a szemébe. 1841-ben előállított egy olyan szénelektródát, amelyet a Grove-féle drága platinaelektróda helyett lehetett használni az elemekben.

1846-ban felállított egy máig érvényben lévő elméletet a gejzírek működési elvéről.

1852-ben Bunsen a heidelbergi egyetemre került. Elektrolízissel krómot, magnéziumot, alumíniumot, mangánt, nátriumot, báriumot, kalciumot és lítiumot állított elő. Tíz évig dolgozott együtt Sir Henry Enfield Roscoe-val, tanulmányozva a sósav előállítását hidrogénből és klórból.

1859-ben Bunsen megszakította a Roscoe-val való együttműködést és Gustav Kirchhoffal dolgozott a színképelemzés területén. Ennek során Bunsen (vagy Peter Desaga nevű asszisztense) tökéletesítette azt a speciális gázégőt, amelyet Michael Faraday talált fel, és amelyet később róla neveztek el. 78 éves korában visszavonult és régi hobbijával, a geológiával kezdett foglalkozni.

Források és további irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bunsen sírja Heidelbergben
  • Gasometry: Comprising the Leading Physical and Chemical Properties of Gases by Robert Bunsen (1857) London: Walton and Maberly (translated by Henry Roscoe)
  • Robert Wilhelm Bunsen, G. Lockeman, 1949.
  • Sir Henry Roscoe's "Bunsen Memorial Lecture," Trans. Chem. Soc., 1900, reprinted (in German) with other obituary notices in an edition of Bunsen's collected works published by Ostwald and Bodenstein in 3 vols. at Leipzig in 1904.
  • Robert Wilhelm Bunsens Korrespondenz, edited by Christine Stock, Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft Stuttgart, 2007.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Robert Bunsen című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]