Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
| Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg megye címere | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megyeszékhely | Nyíregyháza |
| Települések száma | 229 |
| megyei jogú városok | 1 |
| egyéb városok | 26 |
| ISO 3166-2 | HU-SZ |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 560 429 fő (2010. jan 1.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 96,1 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5936,45 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Térkép | |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg megye elhelyezkedése Magyarországon | |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg megye weboldala | |
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország legkeletibb megyéje. Északkeletről Ukrajna, délkeletről Románia délnyugatról Hajdú-Bihar megye, északról Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Szlovákia határolja. Megyeszékhely: Nyíregyháza.
Tartalomjegyzék |
Földrajza [szerkesztés]
Domborzat [szerkesztés]
Földrajzilag a megye változatos, dombság és síkság is található itt. Két tájegységre tagolható, a Nyírségre és a Felső-Tisza-vidékre. Az Alföld legkeletibb részét alkotó Nyírség kb. 78%-a tartozik a megyéhez, a Felső-Tisza-vidék kistájai közül a Rétköz teljes mértékben, a Szatmári-síkságnak, a Beregi-síkságnak és az Ecsedi-lápnak pedig egy-egy része tartozik a megyéhez. A megye legmagasabb pontja a Kaszonyi-hegy (240 m), de jelentős még a Hoportyó (183 m) is.
Éghajlat [szerkesztés]
Éghajlata kontinentális. Az Alföldön itt a leghidegebb a tél.
Vízrajz [szerkesztés]
A megye legnagyobb folyója a Tisza. Ukrajnából Tiszabecsnél lép Magyarországra, és a megyét Tiszadobnál hagyja el. A megye további jelentősebb folyóvizei a Szamos, a Túr, a Kraszna, valamint a Lónyai-főcsatorna (Keleti-főcsatorna). Nagyobb állóvizei a Nagyvadas-tó (124 hektár), a Királyteleki-tó (23 hektár), valamint Nyíregyházán a Bujtos-tó és a Sóstó.
Élővilág, természetvédelem [szerkesztés]
A megyében sok helyen található érintetlen természeti környezet, ahol igen ritka növény- és állatfajok fordulnak elő.
Lásd még: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye védett természeti értékeinek listája
Jellemző földrajzi pontjai [szerkesztés]
- Szélső települések égtájak szerint:
- a megye legészakibb települése Zsurk (Záhonyi kistérség),
- a megye legdélibb települése Penészlek (Nyírbátori kistérség),
- a megye legkeletibb települése Garbolc (Fehérgyarmati kistérség),
- a megye legnyugatibb települése Tiszadob (Tiszavasvári kistérség).
Történelem [szerkesztés]
A megye területének 1950 előtti története az alábbi cikkekben található:
Az 1923 és 1945 közötti időszakra
- Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye
- Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegye
- Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye
1950-től [szerkesztés]
A mai megye az 1950-es megyerendezéskor jött létre Szabolcs megye és Szatmár-Bereg megye egyesítésével és a határok kiigazításával. 1950 és 1989 között Szabolcs-Szatmár megye volt a neve.
Szabolcs-Szatmár megye közigazgatási beosztása 1950–1990 között [szerkesztés]
Járások 1950–1983 között [szerkesztés]
Az 1950-es megyerendezés előtt Szabolcs megyéhez kilenc járás tartozott: Dadai alsó (székhelye Tiszalök volt), Dadai felső (Gáva), Kisvárdai, Ligetaljai (Nyíradony), Nagykállói, Nyírbaktai (Baktalórántháza), Nyírbátori, Nyírbogdányi (Kemecse) és Tiszai (Mándok). Ugyanakkor Szatmár-Bereg megyéhez négy járás tartozott (Csengeri, Fehérgyarmati, Mátészalkai és Vásárosnaményi). A megyerendezéskor a Ligetaljai járás területét felosztották Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megye között és megszüntették, így az új Szabolcs-Szatmár megyében 1950. március 16-ától tizenkét járás volt.
Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén a Tiszai járást feloszották a Kisvárdai és a Vásárosnaményi járások között. Ugyanekkor a Dadai felső járás is megszűnt, de területéből néhány Nyíregyháza környéki községgel kiegészítve létrehozták az új Nyíregyházi járást. Szintén ekkor igazították az összes járás elnevezését a székhelyéhez. Mindennek következtében a tanácsrendszer bevezetésekor Szabolcs-Szatmár megye tizenegy járásra oszlott (Baktalórántházi, Csengeri, Fehérgyarmati, Kemecsei, Kisvárdai, Mátészalkai, Nagykállói, Nyírbátori, Nyíregyházi, Tiszalöki és Vásárosnaményi).
Ezt követően 1983-ig a tizenegyből öt járás szűnt meg: a Kemecsei (1956-ban), a Csengeri (1969-ben), a Baktalórántházi és a Tiszalöki (1970-ben) végül a Nagykállói (1978-ban). A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez hat járás tartozott (Fehérgyarmati, Kisvárdai, Mátészalkai, Nyírbátori, Nyíregyházi és Vásárosnaményi).
Városok 1950–1983 között [szerkesztés]
Az 1950-es megyerendezéskor Szabolcs megyéhez egy megyei város tartozott, Nyíregyáza, Szatmár-Bereg megéhez pedig egy sem. 1983-ig öt másik település szerzett városi rangot a megyében: Mátészalka (1969-ben), Kisvárda (1970-ben), Nyírbátor (1973-ban), végül Fehérgyarmat és Vásárosnamény (1978-ban), így 1983-ra a városok száma hatra nőtt.
A tanácsok megalakulásától 1954-ig Nyíregyháza közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, 1954 és 1971 között a megye összes városának jogállása járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város.
Városkörnyékek 1971‑1983 között [szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár megye városai közül 1983-ig négy körül alakult városkörnyék: a Kisvárdai, Mátészalkai és Nyírbátori 1977-ben, a Vásárosnaményi pedig 1978-ban. Ezek mindegyike csak a városhoz legszorosabban kapcsolódó községeket foglalta magába, a megye valamennyi városa járási székhely maradt 1983 végéig.
Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között [szerkesztés]
1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált. Ugyanekkor alakult városi jogú nagyközséggé és lett nagyközségkörnyék-központ Tiszavasvári, mely aztán 1986-ban várossá alakult. 1989-ben kapott városi rangot Csenger, Nagykálló és Záhony, de ezek már nem lettek városkörnyékközpontok.
1989-ben Nyíregyháza azon három megyeszékhely között volt, amelyeket az Elnöki Tanács megyei várossá nyilvánított, így 1990-ben, a tanácsrendszer megszűnésekor Szabolcs-Szatmár megyében már tíz város volt, közülük egy megyei város.
Önkormányzat és közigazgatás [szerkesztés]
Kistérségek [szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségei
(területi beosztás: 2007. szeptember 25., terület és lélekszám: 2007. január 1.)[2]:
| Kistérség neve | Székhelye | Terület (km²) |
Lélekszám (2007. január 1.) |
Település |
|---|---|---|---|---|
| Baktalórántházai kistérség | Baktalórántháza | 451,75 | 35 371 | 19 |
| Csengeri kistérség | Csenger | 246,55 | 13 877 | 11 |
| Fehérgyarmati kistérség | Fehérgyarmat | 702,64 | 38 956 | 49 |
| Ibrány–Nagyhalászi kistérség | Ibrány | 521,09 | 45 768 | 17 |
| Kisvárdai kistérség | Kisvárda | 443,71 | 54 117 | 21 |
| Mátészalkai kistérség | Mátészalka | 624,74 | 66 190 | 26 |
| Nagykállói kistérség | Nagykálló | 518,29 | 45 673 | 9 |
| Nyírbátori kistérség | Nyírbátor | 695,94 | 44 808 | 20 |
| Nyíregyházai kistérség | Nyíregyháza | 539,32 | 142 247 | 9 |
| Tiszavasvári kistérség | Tiszavasvári | 479,06 | 37 531 | 10 |
| Vásárosnaményi kistérség | Vásárosnamény | 567,49 | 31 266 | 27 |
| Záhonyi kistérség | Záhony | 145,97 | 20 250 | 11 |
Népesség [szerkesztés]
A megye hagyományosan az ország "népességellátójának" tekinthető, ugyanis a vitális, jó népmozgalmi arányszámokkal rendelkező (korábbi) mezőgazdasági népesség (református és katolikus egyaránt) főleg az 1950-es évektől (a mezőgazdaság modernizációját követően) tömegesen vándorolt az ország iparosodó megyéibe (főleg a szomszédos Borsodba), és - az országban a legkevésbé vitális népességének köszönhetően az 1960-as évektől egyre inkább demográfiai vákuumba került - Budapestre, biztosítva ezáltal a megfelelő számú munkerőt ezen térségek számára.
Vallási megoszlás [szerkesztés]
A megye népessége hagyományosan főleg református (41%). Jelentős a római katolikusok (24%) és a görög katolikusok (18%, jelentős részben rutének és észak-erdélyi románok elmagyarosodott leszármazottai) közössége is. A korábban népes zsidó közösségnek csak töredékei maradtak meg.
Gazdaság [szerkesztés]
A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)
1. Lindab Building Systems Kft. (316)
2. Hübner-H Kft. (324)
3. Poenix Légrúgó Technológia Kft. (338)
Közlekedés [szerkesztés]
Magyarország leghosszabb útvonalán, a 4-es főúton közelíthető meg, de 2007 szeptemberétől, az M3-as autópályán is, ami a 234-es lehajtóig tart, onnan tovább a 2005-ben megépített 14 km hosszú, 403-as főút vezet Nyírtura északi részéhez. Valószínűleg 2010-re lesz kész a hosszú autópálya-szakasz, Vásárosnaményig, és majd onnan fog „továbbmenni”, Barabásig, de a másik szakasza, (mivel 2 részre szakad) Záhonyig fog tartani, onnan pedig rá lehet csatlakozni, a szlovák-ukrán határszakaszra tervezett díjmentes autópályára.
Záhonyban található Európa keleti felének legnagyobb vasúti csomópontja.
A személyforgalom szempontjából a legforgalmasabb határátkelőhelyek: Csengersima, Záhony, Tiszabecs és Beregsurány.
Határátkelőhelyek [szerkesztés]
Magyar-román [szerkesztés]
Magyar-ukrán [szerkesztés]
Kultúra [szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a népi építészet, tárgyi népművészet, a népzene és néptánc gazdag hagyományával rendelkezik.
A megye híres szülöttei [szerkesztés]
- Várdai Pál (Kisvárda, 1483 – Pozsony, 1549. október 12.), esztergomi érsek
- Vay Ádám (Vaja, 1657 – Dancka, 1719. január 31.), kuruc szenátor, II. Rákóczi Ferenc udvari főkapitánya
- Bessenyei György (Tiszabercel, 1746/47 – Pusztakovácsi, 1811. február 24.), író, költő
- Répásy Mihály (Kemecse, 1800. január 26. – Szeged, 1849. július 30.) honvédtábornok, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik katonai vezetője.
- Vasvári Pál (Bűd, 1826. július 14. – Havasnagyfalu, 1849. július 5.), történész, filozófus, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja
- Benczúr Gyula (Nyíregyháza, 1844. január 28. – Dolány, 1920. július 16.), festő
- Károlyi Gyula (Nyírbakta, 1871. május 7. – Budapest, 1947. április 23.), politikus, Magyarország miniszterelnöke (1931–32)
- Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, 1933. május 12.), író
- Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 29. – Budapest, 1942. szeptember 4.), író
- Kállay Miklós (Nyíregyháza, 1887. január 23. – New York, 1967. január 14.), Magyarország miniszterelnöke (1942–44)
- Béres József (Záhony, 1920. február 7. – Budapest, 2006. március 26.), Széchenyi-díjas kutató, a Béres Csepp megalkotója
- Torgyán József (Mátészalka, 1932. november 16. –), ügyvéd, 1990–2002 között országgyűlési képviselő, 1991-től 2002-ig az FKGP elnöke, 1998 és 2001 között földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
- Kozák András (Vencsellő, 1943. február 23. – Budapest, 2005. február 24.), Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színész
- Bodnár István (Kisvárda, 1943. június 17. –), költő, újságíró.
- Farkas Bertalan (Gyulaháza, 1949. augusztus 2. –), űrhajós
- Bangó Margit (Vásárosnamény, 1950. április 4. –), Kossuth-díjas énekesnő
- Hegedűs D. Géza (Ibrány, 1953. május 7. –) Kossuth-díjas színész, rendező, egyetemi tanár
- Friderikusz Sándor (Nyíregyháza, 1958. július 2. –), televíziós műsorvezető, riporter
- Bódi Guszti (Nagyecsed, 1958. december 12. –) előadóművész
- Eszenyi Enikő (Csenger, 1961. január 11. –), Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, színházi rendező, a Vígszínház igazgatója, érdemes művész
- Bódi Margó (Nagyecsed, 1962. május 23. –) előadóművész
- Fazekas István (Csenger, 1967. május 5. –), Váci Mihály-díjas költő
- Szabó Győző (Nyírbátor, 1970. július 7. –) színész, reklámgrafikus
- Tóth Roland (Kisvárda, 1972. augusztus 28. –), színész
- Szakál Miklós (Nyíregyháza, 1976. május 6. –), televíziós műsorvezető, énekes
- Dolhai Attila (Kisvárda, 1977. január 7. –), színész, musicalénekes
- Nagy Sándor (Kisvárda, 1980. augusztus 18. –), színész
- Véber István (Mérk, 1980. december 8. –), meteorológus
- Márta Alex (ByeAlex) (Kisvárda, 1984. június 6. –), énekes, a 2013-as A Dal győztese
- Dzsudzsák Balázs (Debrecen, 1986. december 23. –), magyar válogatott labdarúgó
- Egri László (Nyírbátor, 1988. május 11. –), költő, tanár, történész
- Muri Enikő (Nyíregyháza, 1990. április 24. –), a 2011-es X-Faktor 2. helyezettje
Turizmus [szerkesztés]
A megye bővelkedik műemlékekben. Különleges látnivalót jelentenek a fából épült haranglábak, a 13. századi csarodai templom és a kazettás mennyezetű tákosi református templom.
Gyógyfürdők a megyében:
- Sóstó Gyógyfürdő és Strand - Nyíregyháza
- Sóstó Fürdőház - Nyíregyháza [1]
- Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő - Fehérgyarmat [2]
- Kisvárdai Várfürdő - Kisvárda [3]
Lásd még:
Sport [szerkesztés]
Lábjegyzet [szerkesztés]
- ↑ lakosság KSH (magyar nyelven) (xls). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2010. augusztus 12.)
- ↑ Magyarország kistérségeinek listája
Források [szerkesztés]
- http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/hnk2007/tablak/load1_2.html (2007-es KSH adatai)
- Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008 01 12.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Szatmár nevezetességei a TouTube-on:[4]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||||||||||||

