Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megyeszékhely	Nyíregyháza
Települések száma	229
megyei jogú városok	1
egyéb városok	26
ISO 3166-2	HU-SZ
Népesség
Teljes népesség	560 429 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	96,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	5936,45 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye elhelyezkedése Magyarországon
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye weboldala

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország legkeletibb megyéje. Északkeletről Ukrajna, délkeletről Románia délnyugatról Hajdú-Bihar megye, északról Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Szlovákia határolja. Megyeszékhely: Nyíregyháza.

Földrajza

Domborzat

Földrajzilag a megye változatos, dombság és síkság is található itt. Két tájegységre tagolható, a Nyírségre és a Felső-Tisza-vidékre. Az Alföld legkeletibb részét alkotó Nyírség kb. 78%-a tartozik a megyéhez, a Felső-Tisza-vidék kistájai közül a Rétköz teljes mértékben, a Szatmári-síkságnak, a Beregi-síkságnak és az Ecsedi-lápnak pedig egy-egy része tartozik a megyéhez. A megye legmagasabb pontja a Kaszonyi-hegy (240 m), de jelentős még a Hoportyó (183 m) is.

Éghajlat

Éghajlata kontinentális. Az Alföldön itt a leghidegebb a tél.

Vízrajz

Felsőtiszavidéki táj (Dombrád)

A megye legnagyobb folyója a Tisza. Ukrajnából Tiszabecsnél lép Magyarországra, és a megyét Tiszadobnál hagyja el. A megye további jelentősebb folyóvizei a Szamos, a Túr, a Kraszna, valamint a Lónyai-főcsatorna (Keleti-főcsatorna). Nagyobb állóvizei a Nagyvadas-tó (124 hektár), a Királyteleki-tó (23 hektár), valamint Nyíregyházán a Bujtos-tó és a Sóstó.

Élővilág, természetvédelem

A megyében sok helyen található érintetlen természeti környezet, ahol igen ritka növény- és állatfajok fordulnak elő.

Lásd még: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye védett természeti értékeinek listája

Jellemző földrajzi pontjai

• Szélső települések égtájak szerint:
  • a megye legészakibb települése Zsurk (Záhonyi kistérség),
  • a megye legdélibb települése Penészlek (Nyírbátori kistérség),
  • a megye legkeletibb települése Garbolc (Fehérgyarmati kistérség),
  • a megye legnyugatibb települése Tiszadob (Tiszavasvári kistérség).

Történelem

A megye területének 1950 előtti története az alábbi cikkekben található:

• Szabolcs vármegye
• Szatmár vármegye
• Bereg vármegye
• Ugocsa vármegye
• Ung vármegye

Az 1923 és 1945 közötti időszakra

• Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye
• Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegye
• Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye

1950-től

A mai megye az 1950-es megyerendezéskor jött létre Szabolcs megye és Szatmár-Bereg megye egyesítésével és a határok kiigazításával. 1950 és 1989 között Szabolcs-Szatmár megye volt a neve.

Szabolcs-Szatmár megye közigazgatási beosztása 1950–1990 között

Járások 1950–1983 között

Az 1950-es megyerendezés előtt Szabolcs megyéhez kilenc járás tartozott: Dadai alsó (székhelye Tiszalök volt), Dadai felső (Gáva), Kisvárdai, Ligetaljai (Nyíradony), Nagykállói, Nyírbaktai (Baktalórántháza), Nyírbátori, Nyírbogdányi (Kemecse) és Tiszai (Mándok). Ugyanakkor Szatmár-Bereg megyéhez négy járás tartozott (Csengeri, Fehérgyarmati, Mátészalkai és Vásárosnaményi). A megyerendezéskor a Ligetaljai járás területét felosztották Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megye között és megszüntették, így az új Szabolcs-Szatmár megyében 1950. március 16-ától tizenkét járás volt.

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén a Tiszai járást feloszották a Kisvárdai és a Vásárosnaményi járások között. Ugyanekkor a Dadai felső járás is megszűnt, de területéből néhány Nyíregyháza környéki községgel kiegészítve létrehozták az új Nyíregyházi járást. Szintén ekkor igazították az összes járás elnevezését a székhelyéhez. Mindennek következtében a tanácsrendszer bevezetésekor Szabolcs-Szatmár megye tizenegy járásra oszlott (Baktalórántházi, Csengeri, Fehérgyarmati, Kemecsei, Kisvárdai, Mátészalkai, Nagykállói, Nyírbátori, Nyíregyházi, Tiszalöki és Vásárosnaményi).

Ezt követően 1983-ig a tizenegyből öt járás szűnt meg: a Kemecsei (1956-ban), a Csengeri (1969-ben), a Baktalórántházi és a Tiszalöki (1970-ben) végül a Nagykállói (1978-ban). A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez hat járás tartozott (Fehérgyarmati, Kisvárdai, Mátészalkai, Nyírbátori, Nyíregyházi és Vásárosnaményi).

Városok 1950–1983 között

Az 1950-es megyerendezéskor Szabolcs megyéhez egy megyei város tartozott, Nyíregyáza, Szatmár-Bereg megéhez pedig egy sem. 1983-ig öt másik település szerzett városi rangot a megyében: Mátészalka (1969-ben), Kisvárda (1970-ben), Nyírbátor (1973-ban), végül Fehérgyarmat és Vásárosnamény (1978-ban), így 1983-ra a városok száma hatra nőtt.

A tanácsok megalakulásától 1954-ig Nyíregyháza közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, 1954 és 1971 között a megye összes városának jogállása járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város.

Városkörnyékek 1971‑1983 között

Szabolcs-Szatmár megye városai közül 1983-ig négy körül alakult városkörnyék: a Kisvárdai, Mátészalkai és Nyírbátori 1977-ben, a Vásárosnaményi pedig 1978-ban. Ezek mindegyike csak a városhoz legszorosabban kapcsolódó községeket foglalta magába, a megye valamennyi városa járási székhely maradt 1983 végéig.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között

1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált. Ugyanekkor alakult városi jogú nagyközséggé és lett nagyközségkörnyék-központ Tiszavasvári, mely aztán 1986-ban várossá alakult. 1989-ben kapott városi rangot Csenger, Nagykálló és Záhony, de ezek már nem lettek városkörnyékközpontok.

1989-ben Nyíregyháza azon három megyeszékhely között volt, amelyeket az Elnöki Tanács megyei várossá nyilvánított, így 1990-ben, a tanácsrendszer megszűnésekor Szabolcs-Szatmár megyében már tíz város volt, közülük egy megyei város.

Önkormányzat és közigazgatás

Kistérségek

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségei
(területi beosztás: 2007. szeptember 25., terület és lélekszám: 2007. január 1.):

Kistérség neve	Székhelye	Terület (km²)	Lélekszám (2007. január 1.)	Település
Baktalórántházai kistérség	Baktalórántháza	451,75	35 371	19
Csengeri kistérség	Csenger	246,55	13 877	11
Fehérgyarmati kistérség	Fehérgyarmat	702,64	38 956	49
Ibrány–Nagyhalászi kistérség	Ibrány	521,09	45 768	17
Kisvárdai kistérség	Kisvárda	443,71	54 117	21
Mátészalkai kistérség	Mátészalka	624,74	66 190	26
Nagykállói kistérség	Nagykálló	518,29	45 673	9
Nyírbátori kistérség	Nyírbátor	695,94	44 808	20
Nyíregyházai kistérség	Nyíregyháza	539,32	142 247	9
Tiszavasvári kistérség	Tiszavasvári	479,06	37 531	10
Vásárosnaményi kistérség	Vásárosnamény	567,49	31 266	27
Záhonyi kistérség	Záhony	145,97	20 250	11

Népesség

Nyíregyháza belvárosa

A megye hagyományosan az ország "népességellátójának" tekinthető, ugyanis a vitális, jó népmozgalmi arányszámokkal rendelkező (korábbi) mezőgazdasági népesség (református és katolikus egyaránt) főleg az 1950-es évektől (a mezőgazdaság modernizációját követően) tömegesen vándorolt az ország iparosodó megyéibe (főleg a szomszédos Borsodba), és - az országban a legkevésbé vitális népességének köszönhetően az 1960-as évektől egyre inkább demográfiai vákuumba került - Budapestre, biztosítva ezáltal a megfelelő számú munkerőt ezen térségek számára.

Vallási megoszlás

A megye népessége hagyományosan főleg református (41%). Jelentős a római katolikusok (24%) és a görög katolikusok (18%, jelentős részben rutének és észak-erdélyi románok elmagyarosodott leszármazottai) közössége is. A korábban népes zsidó közösségnek csak töredékei maradtak meg.

Gazdaság

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

1. Lindab Building Systems Kft. (316)
2. Hübner-H Kft. (324)
3. Poenix Légrúgó Technológia Kft. (338)

Közlekedés

Magyarország leghosszabb útvonalán, a 4-es főúton közelíthető meg, de 2007 szeptemberétől, az M3-as autópályán is, ami a 234-es lehajtóig tart, onnan tovább a 2005-ben megépített 14 km hosszú, 403-as főút vezet Nyírtura északi részéhez. Valószínűleg 2010-re lesz kész a hosszú autópálya-szakasz, Vásárosnaményig, és majd onnan fog „továbbmenni”, Barabásig, de a másik szakasza, (mivel 2 részre szakad) Záhonyig fog tartani, onnan pedig rá lehet csatlakozni, a szlovák-ukrán határszakaszra tervezett díjmentes autópályára.

Záhonyban található Európa keleti felének legnagyobb vasúti csomópontja.

A személyforgalom szempontjából a legforgalmasabb határátkelőhelyek: Csengersima, Záhony, Tiszabecs és Beregsurány.

Határátkelőhelyek

Magyar-román

• Vállaj-Csanálos
• Csenger-Óvári
• Csengersima-Pete

Magyar-ukrán

• Tiszabecs-Tiszaújlak
• Beregsurány-Asztély
• Barabás-Mezőkaszony
• Lónya-Harangláb
• Záhony-Csap

Kultúra

Nyírbátor: a református templom és a harangláb

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a népi építészet, tárgyi népművészet, a népzene és néptánc gazdag hagyományával rendelkezik.

• Nyírség Táncegyesület

A megye híres szülöttei

• Várdai Pál (Kisvárda, 1483 – Pozsony, 1549. október 12.), esztergomi érsek
• Vay Ádám (Vaja, 1657 – Dancka, 1719. január 31.), kuruc szenátor, II. Rákóczi Ferenc udvari főkapitánya
• Bessenyei György (Tiszabercel, 1746/47 – Pusztakovácsi, 1811. február 24.), író, költő
• Répásy Mihály (Kemecse, 1800. január 26. – Szeged, 1849. július 30.) honvédtábornok, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik katonai vezetője.
• Vasvári Pál (Bűd, 1826. július 14. – Havasnagyfalu, 1849. július 5.), történész, filozófus, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja
• Benczúr Gyula (Nyíregyháza, 1844. január 28. – Dolány, 1920. július 16.), festő
• Károlyi Gyula (Nyírbakta, 1871. május 7. – Budapest, 1947. április 23.), politikus, Magyarország miniszterelnöke (1931–32)
• Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, 1933. május 12.), író
• Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 29. – Budapest, 1942. szeptember 4.), író
• Kállay Miklós (Nyíregyháza, 1887. január 23. – New York, 1967. január 14.), Magyarország miniszterelnöke (1942–44)
• Béres József (Záhony, 1920. február 7. – Budapest, 2006. március 26.), Széchenyi-díjas kutató, a Béres Csepp megalkotója
• Torgyán József (Mátészalka, 1932. november 16. –), ügyvéd, 1990–2002 között országgyűlési képviselő, 1991-től 2002-ig az FKGP elnöke, 1998 és 2001 között földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
• Kozák András (Vencsellő, 1943. február 23. – Budapest, 2005. február 24.), Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színész
• Bodnár István (Kisvárda, 1943. június 17. –), költő, újságíró.
• Farkas Bertalan (Gyulaháza, 1949. augusztus 2. –), űrhajós
• Bangó Margit (Vásárosnamény, 1950. április 4. –), Kossuth-díjas énekesnő
• Hegedűs D. Géza (Ibrány, 1953. május 7. –) Kossuth-díjas színész, rendező, egyetemi tanár
• Friderikusz Sándor (Nyíregyháza, 1958. július 2. –), televíziós műsorvezető, riporter
• Bódi Guszti (Nagyecsed, 1958. december 12. –) előadóművész
• Eszenyi Enikő (Csenger, 1961. január 11. –), Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, színházi rendező, a Vígszínház igazgatója, érdemes művész
• Bódi Margó (Nagyecsed, 1962. május 23. –) előadóművész
• Fazekas István (Csenger, 1967. május 5. –), Váci Mihály-díjas költő
• Szabó Győző (Nyírbátor, 1970. július 7. –) színész, reklámgrafikus
• Tóth Roland (Kisvárda, 1972. augusztus 28. –), színész
• Szakál Miklós (Nyíregyháza, 1976. május 6. –), televíziós műsorvezető, énekes
• Dolhai Attila (Kisvárda, 1977. január 7. –), színész, musicalénekes
• Nagy Sándor (Kisvárda, 1980. augusztus 18. –), színész
• Véber István (Mérk, 1980. december 8. –), meteorológus
• Márta Alex (ByeAlex) (Kisvárda, 1984. június 6. –), énekes, a 2013-as A Dal győztese
• Dzsudzsák Balázs (Debrecen, 1986. december 23. –), magyar válogatott labdarúgó
• Egri László (Nyírbátor, 1988. május 11. –), költő, tanár, történész
• Muri Enikő (Nyíregyháza, 1990. április 24. –), a 2011-es X-Faktor 2. helyezettje

Turizmus

A megye bővelkedik műemlékekben. Különleges látnivalót jelentenek a fából épült haranglábak, a 13. századi csarodai templom és a kazettás mennyezetű tákosi református templom.

Gyógyfürdők a megyében:

• Sóstó Gyógyfürdő és Strand - Nyíregyháza
• Sóstó Fürdőház - Nyíregyháza [1]
• Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő - Fehérgyarmat [2]
• Kisvárdai Várfürdő - Kisvárda [3]

Gencsy kastély

Lásd még:

• Szabolcs-Szatmár-Bereg megye turisztikai látnivalóinak listája
• Észak-Alföld turisztikai régió

Források

• http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/hnk2007/tablak/load1_2.html (2007-es KSH adatai)

• Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008 01 12.

Külső hivatkozások

• Szatmár nevezetességei a TouTube-on:[4]