Országos Méhészeti Gyűjtemény és Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Országos Méhészeti Gyűjtemény és Múzeum
TelepülésGödöllő
CímGödöllő, Isaszegi út (Állami telepek)
Építési adatok
Építés éve1983
Hasznosítása
Felhasználási területmúzeum
Elhelyezkedése
Országos Méhészeti Gyűjtemény és Múzeum (Gödöllő)
Országos Méhészeti Gyűjtemény és Múzeum
Országos Méhészeti Gyűjtemény és Múzeum
Pozíció Gödöllő térképén
é. sz. 47° 34′ 26″, k. h. 19° 22′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 26″, k. h. 19° 22′ 33″
Térkép
SablonWikidataSegítség

Az Országos Méhészeti Gyűjtemény és Múzeum (Méhészeti Múzeum) a Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (KÁTKI) szakgyűjteménye Gödöllőn, az arborétum közelében. A múzeum Gödöllői Erdei Vasút Csemete-rét állomásáról 500 méteres sétával érhető el (Kisvasút). A gyűjteményt a KÁTKI Méhtenyésztési és Méhbiológiai Osztálya gondozza (Élménytérkép).

Története[szerkesztés]

Az 1983-ban hazánkban rendezett 29. Apimondiára (Nemzetközi Méhészeti Kongresszusra) konferenciára kezdeményezte felépítését Nikovitz Antal (Kirándulástervező). A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium, valamint a KÁTKI finanszírozásával épült a méhésztársadalom jelentős pénzügyi segítségével.

Weress Kálmánné tervei alapján építette a KÁTKI építőbrigádja dr Fekete Lajos vezetésével (Élménytérkép).

Az épület[szerkesztés]

Az egyemeletes épület alaprajza a lépből kiragadott három viaszsejt, ami a méhkas összefogó erejét szimbolizálja. Eredetileg nádtetővel fedték, ezt idővel cserépre cserélték.

A múzeum[szerkesztés]

A két szinten számos, idehaza és külföldön még ma is használt, valamint több, a századfordulóra jellemző használati tárgyat mutatnak be — a méhészeti eszközöket és anyagokat több évtized alatt gyűjtötték össze (Élménytérkép). A kiállított tárgyak kisebb része a régi kutatóintézet gyűjteményéből származik, nagyobb része a méhészek adománya (Kirándulástervező).

Földszint[szerkesztés]

A ma is használatos méhészeti eszközök, felszerelések, tárgyak a földszinten tekinthetők meg. Megismerhetjük a kaptárat és keretek rendkívüli forma-, illetve méretgazdagságát, a méztermelés és az anyanevelés eszköztárát, az etetést, a takarást. Az eszközök sokoldalúságát és sokféleségét elsősorban a méhészek anyagi lehetőségei alakították. A pörgető, a mézeskanna, az egyéb méztartály stb. ma már jellemzően nemesfémből, illetve rozsdamentes acélból készül; régebben ezekhez sokkal egyszerűbb anyagokat használtak. A kiegészítő eszközök között található néhány külföldi különlegesség, például anyazárkák és füstölő. Egyes kiegészítő tárgyak, például a műanyagból készültek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményt.

Emelet[szerkesztés]

A régi eszközök és felszerelések, a legrégibb méhlakások (tönk, bödön, köpü, kas) mellett látható egyebek közt:

  • J.A. (Anglia) legelső keretes kaptármintája 1683-ból,
  • Huber úgynevezett szeletes kaptár mintája 1792-ből,
  • Kövesdi Szarka Sándor keretes kaptára 1844-ből, lépesméztermelő üvegbúrával és borítóval.

A látogató megismerkedhet a viaszolvasztás, és műlépkészítés legkülönfélébb eszközeivel. A mézpörgetők sora tükrözi az erőátvitel technikájának fejlődését. Érdekes a pénz- és érmelenyomatok, valamint a korabeli folyóiratok a gyűjteménye is. Áttekintést kapunk a Magyarországon használt kaptárakról, ideértve a Gödöllőn kifejlesztett pároztatókaptárat is. Ezen a szinten van a kasos méhészkedést bemutató méhesház is.

Látogatása[szerkesztés]

Csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]