Országos Méhészeti Gyűjtemény és Múzeum
| Országos Méhészeti Gyűjtemény és Múzeum | |
| Település | Gödöllő |
| Cím | Gödöllő, Isaszegi út (Állami telepek) |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1983 |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | múzeum |
| Elhelyezkedése | |
 Országos Méhészeti Gyűjtemény és Múzeum
Pozíció Gödöllő térképén
| |
 é. sz. 47° 34′ 26″, k. h. 19° 22′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 26″, k. h. 19° 22′ 33″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Országos Méhészeti Gyűjtemény és Múzeum (Méhészeti Múzeum) a Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (KÁTKI) szakgyűjteménye Gödöllőn, az arborétum közelében. A múzeum Gödöllői Erdei Vasút Csemete-rét állomásáról 500 méteres sétával érhető el (Kisvasút). A gyűjteményt a KÁTKI Méhtenyésztési és Méhbiológiai Osztálya gondozza (Élménytérkép).
Története[szerkesztés]
Az 1983-ban hazánkban rendezett 29. Apimondiára (Nemzetközi Méhészeti Kongresszusra) konferenciára kezdeményezte felépítését Nikovitz Antal (Kirándulástervező). A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium, valamint a KÁTKI finanszírozásával épült a méhésztársadalom jelentős pénzügyi segítségével.
Weress Kálmánné tervei alapján építette a KÁTKI építőbrigádja dr Fekete Lajos vezetésével (Élménytérkép).
Az épület[szerkesztés]
Az egyemeletes épület alaprajza a lépből kiragadott három viaszsejt, ami a méhkas összefogó erejét szimbolizálja. Eredetileg nádtetővel fedték, ezt idővel cserépre cserélték.
A múzeum[szerkesztés]
A két szinten számos, idehaza és külföldön még ma is használt, valamint több, a századfordulóra jellemző használati tárgyat mutatnak be — a méhészeti eszközöket és anyagokat több évtized alatt gyűjtötték össze (Élménytérkép). A kiállított tárgyak kisebb része a régi kutatóintézet gyűjteményéből származik, nagyobb része a méhészek adománya (Kirándulástervező).
Földszint[szerkesztés]
A ma is használatos méhészeti eszközök, felszerelések, tárgyak a földszinten tekinthetők meg. Megismerhetjük a kaptárat és keretek rendkívüli forma-, illetve méretgazdagságát, a méztermelés és az anyanevelés eszköztárát, az etetést, a takarást. Az eszközök sokoldalúságát és sokféleségét elsősorban a méhészek anyagi lehetőségei alakították. A pörgető, a mézeskanna, az egyéb méztartály stb. ma már jellemzően nemesfémből, illetve rozsdamentes acélból készül; régebben ezekhez sokkal egyszerűbb anyagokat használtak. A kiegészítő eszközök között található néhány külföldi különlegesség, például anyazárkák és füstölő. Egyes kiegészítő tárgyak, például a műanyagból készültek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményt.
Emelet[szerkesztés]
A régi eszközök és felszerelések, a legrégibb méhlakások (tönk, bödön, köpü, kas) mellett látható egyebek közt:
- J.A. (Anglia) legelső keretes kaptármintája 1683-ból,
- Huber úgynevezett szeletes kaptár mintája 1792-ből,
- Kövesdi Szarka Sándor keretes kaptára 1844-ből, lépesméztermelő üvegbúrával és borítóval.
A látogató megismerkedhet a viaszolvasztás, és műlépkészítés legkülönfélébb eszközeivel. A mézpörgetők sora tükrözi az erőátvitel technikájának fejlődését. Érdekes a pénz- és érmelenyomatok, valamint a korabeli folyóiratok a gyűjteménye is. Áttekintést kapunk a Magyarországon használt kaptárakról, ideértve a Gödöllőn kifejlesztett pároztatókaptárat is. Ezen a szinten van a kasos méhészkedést bemutató méhesház is.
Látogatása[szerkesztés]
Csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Kisvasút: Gödöllői Erdei Kisvasút — Látnivalók[halott link]
- Élménytérkép: Élménytérkép: Méhészeti Gyűjtemény —n az épület fényképével
- Kirándulástervező: Kirándulástervező: Gödöllő látnivalói. Méhészeti Gyűjtemény