Kornai János
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Kornai János (1945-ig Kornhauser, Budapest, 1928. január 21.) Széchenyi-díjas magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fiatalkora
Jómódú zsidó polgárcsaládban született 1928-ban. 1933-ban kezdte meg tanulmányait a Reichsdeutsche Schule tizenkét évfolyamos osztályában. 1944-ben munkaszolgálatra sorozták be, majd 1945-ben érettségizett a kiskunhalasi református gimnáziumban. Ebben az évben a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) budapesti központjának munkatársa lett. Időközben felvették a Pázmány Péter Tudományegyetem (ma: ELTE) filozófia szakára.
[szerkesztés] Tudományos pályafutása
1947-ben került a Szabad Néphez, amelynek gazdasági szerkesztőjeként dolgozott. 1954-ben tagja volt a Nagy Imre-párti Szabad Nép-lázadásnak, ami miatt 1955-ben eltávolították a laptól. Közben 1953-tól aspiráns is volt, majd az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének munkatársa lett. 1956-ban végleg szakított a marxista gazdaságpolitikával, ezen kívül a forradalom ideje alatt rövid ideig a Magyar Szabadság munkatársa volt, valamint nem volt hajlandó belépni az MSZMP-be, emiatt eltávolították a kutatóintézetből (ekkor kezdett el foglalkozni a nyugati közgazdaságtan eredményeinek feldolgozásával). Helyette 1958-ban a Textilipari Intézet osztályvezetőjévé nevezték ki, valamint 1963 és 1967 között az MTA Számítástechnikai Központjának osztályvezetőjeként dolgozott, a matematikai módszerek közgazdasági felhasználásával foglalkozott (elsősorban Lipták Tamással).
1967-ben került vissza az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetébe, ahol a gazdasági szabályozáselméleti osztályát vezette, ill. a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen is oktatott. Később kutatóprofesszori megbízást kapott az intézetnél, ahol 1993-ig dolgozott. 1992-ben a Collegium Budapest egyik alapítója és vezető kutatója lett.
Számos egyetemen töltött be vendégprofesszori állást (például a London School of Economics (1964), Stanford Egyetem (1968, 1973), Yale Egyetem (1970), Princeton Egyetem (1972, 1983), Stockholmi Egyetem (1976–1977), Harvard Egyetem (1984–1985)). 1986-ban a Harvard Egyetem közgazdaságtani professzora lett (kutatóintézeti állását 1993-ig megtartotta). 2002-ben emeritálták. A Közép-európai Egyetem kutatóprofesszorává nevezte ki 2005-ben.
1956-ban védte meg a közgazdaság-tudományok kandidátusi, 1965-ben doktori értekezését (előtte 1961-ben egyetemi doktori címet szerzett). 1976-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1982-ben rendes tagjává. Korábban már az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottsága tagja lett. Ezen kívül az Amerikai Tudományos és Művészeti, a Brit, a Svéd Királyi, a Finn Tudományos, az Orosz Tudományos és a Bolgár Tudományos Akadémia is felvette tagjai sorába. Az Acta Oeconimica és a Közgazdasági Szemle szerkesztőbizottságának tagja volt. Számos magyar és külföldi egyetem díszdoktori címet adományozott Kornainak.
1972 és 1977 között az ENSZ Fejlesztésszervezési Bizottsága alelnökeként is dolgozott. 1978-ban a Nemzetközi Ökonometriai Társaság, 1987-ben az Európai Közgazdasági Társaság, 2002-ben pedig a Nemzetközi Közgazdasági Társaság elnöke volt. 1995-ben a Magyar Nemzeti Bank jegybanktanácsának tagjává választották, mely tisztségéről 2001-ben mondott le, miután megszületett az új MNB-törvény.
Munkássága miatt nemzetközileg is elismert közgazdasági szaktekintéllyé vált, aki kutatásaiban vázolta fel és ismertette meg mások számára az államszocialista gazdasági rendszer természetét (például annak hiánygazdaság-jellegét), amely területet A hiány című könyvében ismertetett.
[szerkesztés] Családja
Kétszer nősült, első felesége Laky Teréz újságíró volt. Második felesége Dániel Zsuzsa, szintén közgazdász. Két fiú-, ill. egy leánygyermek édesapja. Idősebb fia Kornai Gábor közgazdász, a Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetsége elnöke, ifjabb fia Kornai András matematikus, az MTA doktora.
[szerkesztés] Díjai, elismerései
- Akadémiai Díj (1969, 1974)
- F. E. Seidman-díj (1982)
- Állami Díj (1983)
- Alexander von Humboldt-díj (1983)
- Erasmus-érem (1992)
- a BKE díszdoktora (1993)
- Deák Ferenc Kutatási díj (1994)
- Széchenyi-díj (1994)
- Francia Becsületrend (1997)
- Díj a Magyarság Hírnevéért (1997)
- John von Neumann Medal, Rajk László Szakkollégium (1997)
- Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2002)
- Budapest díszpolgára (2005)
- Prima Primissima díj (2005)
- Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2007)
[szerkesztés] Főbb publikációi
- A gazdasági tervezés túlzott központosítása (1957)
- A beruházások matematikai programozása (1962)
- A gazdasági szerkezet matematikai tervezése (1965)
- A gazdaság működésének szimulációs modellje (1966)
- Anti-equilibrium (1971)
- Erőltetett vagy harmonikus növekedés (1972)
- A hiány (1980)
- Növekedés, hiány és hatékonyság (1982)
- Ellentmondások és dilemmák (1983)
- A vállalatok nyereségének bürokratikus újraelosztása (1987)
- Indulatos röpirat a gazdasági átmenet ügyében (1989)
- A szocialista rendszer (1993)
- Egyéni választás és szolidaritás. Az egészségügy intézményi mechanizmusának reformja Kelet-Európában (Karen Egglestonnal, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004)
- A gondolat erejével (Osiris, Budapest, 2005)
- Szocializmus, kapitalizmus, demokrácia és rendszerváltás (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007)
[szerkesztés] Források
- MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 609. old., ISSN 1787-288X
- Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján
- A ZMNE írása Kornai látogatásáról
- Szabó Katalin cikke a Közgazdasági Szemle 2003. januári számában Kornai 75. születésnapja alkalmából
- Életrajz a Mindentudás Egyeteme honlapján
