Demokratikus Koalíció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Demokratikus Koalíció
DKP logo.jpg
Adatok
Elnök Gyurcsány Ferenc
Alelnök Molnár Csaba (ügyvezető alelnök)
Vadai Ágnes
Debreczeni József
Bauer Tamás
Niedermüller Péter

Alapítva 2011. február
(Demokrata Párt)
2011. október 22.
(Demokratikus Koalíció)
Tagok száma 4000 körül[1] (2012)

Ideológia szociálliberalizmus
Politikai elhelyezkedés balközép
Parlamenti jelenlét 2011 óta

Magyarország politikai élete
Weboldala

A Demokratikus Koalíció (röviden DK[2]) egy 2011-ben alakult magyarországi párt. A Magyar Szocialista Pártból (MSZP) Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vezetésével távozó politikusok, illetve az őket körülvevő szellemi holdudvar hozták létre. Magát nyugatos, polgári balközépként határozza meg.[3] A DK politikai céljait A Köztársaság Kiáltványa című írás foglalja össze.[4]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elődje 2011 februárjában Demokrata Párt néven alakult egyes az MSZP-ből korábban kilépett XVII. kerületi párttagokból, elnöke Takács István volt. Májusban a sajtóban nyilvánosságot kapott, hogy Gyurcsány hívei új pártot alapítottak. Erre ő ezután úgy reagált, hogy tudomása van erről, és úgy magyarázta a helyzetet, mintha az MSZP számára foglalták volna le a nevet, lehetőséget teremtve arra, hogy a párt átalakulása esetén nevében is jelezze az új politikai orientációt.[5]

A Magyar Szocialista Párt platformjaként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke

A pártot létrehozó politikusok önálló irányvonaluk megfogalmazását az MSZP egyik platformjaként kezdték, amit 2010. október 22-én hívott életre Gyurcsány Ferenc, aki elnöke is lett.[6] A platform megalakításával Gyurcsány célja az MSZP saját elképzelései szerinti átformálása volt, melynek lényege az lett volna, hogy a párt átalakul egy „Orbán-ellenes népfronttá”. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy nem csak azokat várnák a pártba, aki egyetért a hagyományos szocialista-szociáldemokrata értékrendszerrel, hanem minden olyan elszánt politikust, aki szembenáll a Nemzeti Együttműködés Kormányával. Mivel a politikai irányvonal megváltoztatására tett kísérletei rendre kudarcba fulladtak,[7] több hónapnyi vitatkozás és egyeztetések után 2011 októberére Gyurcsány és a pártvezetés viszonya olyannyira megromlott, hogy a platform a kezdettől lebegtetett távozás mellett döntött, lehetőséget adva arra, hogy az általuk elképzelt átalakított MSZP-t egy önálló, a régi párttól független politikai szervezetben valósítsák meg. A platform önálló párttá alakulását Gyurcsány Ferenc a tömörülés egy éves ünnepi összejövetelén jelentette be, 2011. október 22-én.[8][9]

Önálló pártként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pártot a Magyar Szocialista Pártból Gyurcsány Ferenc volt kormányfő vezetésével távozó politikusok hozták létre a Demokrata Párt átalakításával, annak nevét, alapszabályát és vezetőségét is megváltoztatva 2011. november 6-án.[10] Egyes számú tagkönyvét Vitányi Iván kapta. A párt elnöke Gyurcsány Ferenc, alelnökei Bauer Tamás közgazdász, Debreczeni József közíró, Molnár Csaba volt kancelláriaminiszter és Niedermüller Péter etnográfus lettek.

A parlamentben 10, korábban az MSZP-frakcióban, jelenleg a függetlenek padsoraiban ülő képviselő tagja a pártnak. Gyurcsány Ferenc mellett Molnár Csaba, Vadai Ágnes, Varju László, Vitányi Iván, Baracskai József, Ficsor Ádám, Kolber István, Szűcs Erika és Oláh Lajos lépett át az MSZP-ből a Gyurcsány-pártba. Nem vagy volt politikusként számos egyéb közszereplő csatlakozott még a párthoz, vagy lett nyíltan támogatója, többek között Bornai Tibor, Gréczy Zsolt, Eörsi Mátyás, Kerék-Bárczy Szabolcs és Vágó István.

2014. január 14-én több más szervezettel együtt az Összefogás nevű pártszövetség tagja lett, melynek neve március 6-tól „Kormányváltás”ra módosult a hasonló nevű Összefogás Párt miatt, a szövetség célja pedig a 2014-es magyarországi országgyűlési választáson – az új nevéből adódóan – a Fidesz kormány leváltása volt, ez azonban nem sikerült. A párt az Összefogás listájáról négy mandátumot szerzett, miután azonban minimum öt mandátum kell a frakcióalapításhoz a DK nem tudott frakciót alakítani, így a négy képviselő, köztük a pártelnök Gyurcsány Ferenc független képviselőként lettek az Országgyűlés tagjai.

Bonyodalom a mandátumok körül[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A DK mandátumai körül polémia alakult ki, miután az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei szervezete mandátumának visszaadására szólította fel Molnár Csabát, mivel azt az MSZP területi listájáról szerezte, így álláspontjuk szerint nem ő, hanem az MSZP rendelkezik vele.[11] Molnár azonban nem tett eleget a felszólításnak (ahogy a többi Gyurcsányhoz csatlakozó képviselő sem).

2011. november 7-én Kövér László házelnök felkérése nyomán az Országgyűlés alkotmányügyi és ügyrendi bizottsága a kérdés megvizsgálása után úgy foglalt állást, hogy Gyurcsány nem alakíthat saját frakciót. A kérdésben a bizottság Fideszes és Jobbikos tagjai szavaztak, az MSZP-s tagok és az egyetlen LMP-s tag, Schiffer András nem szavazott; utóbbi jelen sem volt az ülésen.

Molnár Csaba szerint szabályszerűen hozták létre a pártot és kiemelte, hogy 1996-ban az MDF-ből kilépett tagok gond nélkül alakíthatták meg az MDNP frakcióját - bár azt a tényt nem emelte ki, hogy '90-es években a Házszabály még lehetővé tette, hogy a képviselők szabadon vándorolhassanak a pártok között, és akár egyik napról a másikra új frakciót hozzanak létre.[forrás?] Rubovszky György, aki akkoriban, mint KDNP-s képviselő támogatta az MDNP létrejöttét, különbséget tett a két párt között, miszerint az MDNP az MDF engedélyével jött létre („kiváltak a pártból”), míg a DK Mesterházy Attila MSZP elnök nyilatkozata szerint „tíz képviselőjük kilépésével” alakult, ilyen esetekben pedig a frakcióvezető nyilatkozata a mérvadó. A jobbikos Gyüre Csaba is azon a véleményen volt, hogy a DK képviselői MSZP-s politikusként kapták meg a mandátumukat, tehát onnan kilépve nem jogosultak tovább a párt mandátumával politizálni, így frakciót alapítani sem. A Házszabály szerint egy frakcióból kilépett vagy kizárt képviselő hat hónapig kötelezően független kell hogy legyen, s csak ezután csatlakozhat egy frakcióhoz.[12]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Orbán beteg ember, üzeni Gyurcsány pártja (magyar nyelven). Népszabadság, 2012. január 28. (Hozzáférés: 2012. január 28.)
  2. Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó hivatalos e-mailt archiváltuk, szövegét az OTRS-eléréssel rendelkező szerkesztők a 2011110110004756 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba az OTRS-eléréssel rendelkezők valamelyikével!
  3. Demokratikus Koalíció néven új pártot alapít Gyurcsány FerencInfoRádió, 2010. október 22.
  4. A Köztársaság Kiáltványa PDF
  5. Magyar Nemzet: Bejegyzés alatt van Gyurcsány új pártjaOrigo, 2011. május 11.
  6. "Én Totó kutyámat sem bíznám rá" – elindult Gyurcsány MSZP-s mozgalma – Origo, 2010. október 22.
  7. Birokra kel az MSZP vezetésével az "igazi Gyurcsány" – Origo, 2011. március 2.
  8. Kiváltak Gyurcsányék az MSZP-ből – Origo, 2011. október 22.
  9. Megalakult Gyurcsány új pártjaIndex, 2011. október 22.
  10. Gyurcsányt választotta pártelnöknek a Demokratikus Koalíció – Origo, 2011. november 6.
  11. Mandátumának visszaadására szólították fel az MSZP-s Molnár Csabát – Origo, 2011. november 7.
  12. Nem engedik Gyurcsánynak a frakcióalapítást – Origo, 2011. november 7.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]