Hszi Csin-ping

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Xi Jinping
Xi Jinping Sept. 19, 2012.jpg
Xi Jinping 2012 szeptemberében
A Kínai Kommunista Párt főtitkára
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2012. 11. 15.
A Kínai Népköztársaság elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2013. 03. 14.
A KKP Központi Katonai Bizottsága elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2012. 11. 15.
A Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület

Született Fuping, Shaanxi, Kína
1953. június 1.
Párt Kínai Kommunista Párt

Házastárs Peng Liyuan
Xi Jinping sign.svg
Xi Jinping aláírása

Hszi Csin-ping (kínaiul: 习近平, pinjin, hangsúlyjelekkel: Xí Jìnpíng;[1] Fuping, Shaanxi tartomány, 1953. június 1. –) kínai politikus, a Kínai Népköztársaság elnöke. 2012. november 15. óta a KKP főtitkára, a KB Politikai Bizottsága Állandó Bizottságának, az ország de facto legfelső hatalmi grémiumának az első embere, valamint a KKP Központi Katonai Bizottságának az elnöke.[2] A KNK ötödik vezetői generációjának a vezetője. 2010 óta számít az ország kijelölt következő vezetőjének.[3] 2008. március 15. óta a Kínai Népköztársaság alelnöke volt.[4]

Tartalomjegyzék

Családja [szerkesztés]

Apja, Xi Zhongxun (1913–2002) a Kínai Kommunista Párt alapító tagja volt, később a KNK kiemelt funkcionáriusa lett. Földbirtokos család legidősebb fia volt, 13 éves korában csatlakozott a kommunista mozgalomhoz. A hosszú menetelés végén ő fogadta Mao Zedong megmaradt erőit Yan'anban. A KNK kikiáltása után a párt agit-prop osztályát vezette, majd miniszterelnök-helyettes, PB-tag, parlamenti alelnök volt. Guangzhoui párttitkárként felügyelte az első különleges gazdasági övezet, Shenzhen felemelkedését. Pályája során háromszor is félreállították, végül 74 éves korában parlamenti díszfunkcióba került. Hat gyermeke született.

Pályafutása [szerkesztés]

1969-ben a kínai kulturális forradalom idején a család szintén kegyvesztetté vált. Xi Jinpinget et a vörösgárdisták vidékre száműzték „átnevelésre”. A kínai szemmel különösen magas, erős felépítésű fiatalember azonban jól bírta a fizikai megpróbáltatásokat. Gyorsan népszerűvé vált a helyi parasztság körében. 18 éves korában KISZ-titkár, 21 éves korában párttag, majd egy termelőbrigád párttitkára lett.

A kulturális forradalom enyhültével 1975-ben a helyi pártszervezet ajánlására a pekingi Qinghua Egyetemre (a „kínai Harvard”) került, ahol kezdetben vegyészmérnöknek tanult, majd marxizmusból és ideológiai nevelésből szerzett diplomát. Később ugyanott jogi diplomát is szerzett levelező szakon.[5]

Felesége, Peng Liyuan népszerű énekesnő.[6]

1982-ben Xi Jinping Geng Biao akkori védelmi miniszter, PB-tag titkára lett. (A sinológusok a feltörekvő fiatal kínai politikusokat két nagy csoportra osztják: a „mishu”-kra – a befolyásos vezetők korábbi titkárai –, valamint a „taizi”-kra, a „hercegekre”, korábbi vezetők leszármazottaira. Új beosztása révén Xi Jinping mindkét csoport tagja lett.)

Karrierjét később a kínai szokásoknak megfelelően vidéken folytatta, helyi pártfunkciókat töltött be, valamint ugyancsak a szokásoknak megfelelően a kínai hadseregben, a Kínai Népi Felszabadító Hadseregben is töltött be pártfunkciót. 1992-ben a kínai parlament, az Országos Népi Gyűlés tagja lett. 1993-ban nemzeti díjat kapott az öregek kiemelkedő támogatásáért – ennek jelentősége Kínában a konfuciánus hagyományok miatt igen nagy.

1995-ben a 35 milliós tengerparti, Tajvannal szemben fekvő Fujian tartomány élére kerül. 1997-ben Jiang Zemin elnök közvetlen döntése alapján a KKP KB póttagja lett.

Fujiani tevékenysége során nagy súlyt fektetett a tartomány gazdasági fejlesztésére, sőt a tajvani tőke bevonására is. (Fujianben ugyanazt a dialektust beszélik, mint Tajvanon; ez is megkönnyíti a kapcsolatok fejlesztését.) Hitet tett a szolgáltató típusú kormányzás fejlesztése mellett, amivel nagy feltűnést keltett.

2002-től Zhejiang tartomány pártszervezetének élére került, ugyanitt állami posztokat is betöltött. Ebben a Sanghajjal szomszédos tartományban folytatta merész gazdasági elképzeléseinek megvalósítását, és a vidéket – a Jangce deltáját – igyekezett a Gyöngy-folyó deltavidékének mintájára (Guangzhou, Hongkong, Makaó, Shenzhen) fejleszteni. Ennek során jó kapcsolatokat alakított ki mind a fejlődő hazai nagytőkével, mind külföldi gazdasági és politikai szereplőkkel.

2007 márciusában Sanghaj élére került azzal a feladattal, hogy az ottani korrupciós ügyekbe belebukott helyi vezetők tevékenységét kivizsgálja, és helyreállítsa a 18 milliós város törvényes rendjét, biztosítsa a további gazdasági fejlődést.

2007 októberében a KKP XVII. kongresszusán bekerült a Politikai Bizottság Állandó Bizottságába, a KNK tényleges hatalmi központjába. Egyidejűleg a KB titkára is lett, valamint megtartotta helyét Sanghaj pártszervezetének élén.

2008 elején Xi Jinpinget kinevezték a pekingi olimpia szervezésének vezetőjévé is[7], jelezve, hogy mekkora jelentőséget tulajdonítanak az olimpiának, amellyel Kína a világ előtt kíván büszkélkedni a Deng Xiaoping által 1978-ban elindított nyitás eredményeivel.

Ezzel tagja lett a kínai politikusok azon szűk körének, amelyet a KNK helyzetét elemző sinológus-politológus megfigyelők az „ötödik nemzedéknek” neveznek (Mao, Deng Xiaoping, Jiang Zemin és a Hu Jintao vezette, 2002 és 2012 között hatalmon lévő gárda után). Ennek a csoportnak tagjai még Li Keqiang (1956), aki a miniszterelnöki posztra esélyes, Wang Qishan (1948) pekingi polgármester, Li Yuanchao (1952) tartományi párttitkár és mások. Bo Xilai (1949), a 2012-ben látványosan megbukott kereskedelmi miniszter is ebbe a csoportba tartozott korábban.

2010. október 18-án a KKP 370 tagú Központi Bizottsága Xi Jinpinget a párt kulcsfontosságú, a kétmilliós hadsereget felügyelő katonai bizottságának az alelnöki tisztébe nevezte ki.[8] Ez volt a KKP legfőbb vezetőjének kiválasztása során a hagyományos menetrendnek megfelelő következő lépés.

2012. november 15-én a KKP kongresszusán választották meg, az előzetes várakozásoknak megfelelően, a párt főtitkárának, az az az ország de facto vezetőjének. A KB Politikai Bizottsága Állandó Bizottságának, az ország de facto legfelső hatalmi grémiumának az első embere lett, valamint a KKP Központi Katonai Bizottságának az elnökévé is megválasztották. Ezzel a KNK ötödik vezetői generációjának a vezetőjeként hivatalba lépett. Az államelnöki posztra az Országos Népi Gyülés 2013 márciusában választotta meg, követve a szokásos menetrendet.

Magyar vonatkozás [szerkesztés]

Xi Jinping, a Kínai Népköztársaság alelnöke 2009 októberében négynapos hivatalos látogatáson Magyarországon járt. Sólyom László köztársasági elnök mellett fogadta őt Bajnai Gordon miniszterelnök is, majd a két politikus jelenlétében 15, a két ország közötti egyezményt írtak alá. A magyar kormányfő és a kínai alelnök üzleti fórumon is részt vett.

A kínai alelnök 2009. októberi európai körútja során Belgiumot, Németországot, Bulgáriát, Magyarországot és Romániát kereste fel. Belgiumban részt vett az Europalia-Kína művészeti fesztivál rendezvényein, majd jelen volt a 2009. évi Frankfurti Könyvvásáron, amelynek ebben az évben a Kínai Népköztársaság volt a díszvendége.[9]

Jegyzetek [szerkesztés]