Disszertáció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A disszertáció, tézis, értekezés vagy szakdolgozat egy olyan dokumentum, melyet a szerzője egy tudományos fokozat vagy szakmai képzettség megszerzése érdekében készít, és amelyben a szerző kutatási eredményei és megállapításai szerepelnek.[1]

Egyes országokban/egyetemeken a „disszertáció” szót az egyetemi alap- illetve mesterképzésen készített szakdolgozatokra is használják, míg másutt normál esetben a doktorátushoz kapcsolódó fogalom.

Etimológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A „tézis” szó a görög θέσις, míg a „disszertáció” a latin dissertātiō szóból ered.

Felépítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy tipikus szakdolgozat a következő elemekből épül fel: címlap, rövid kivonat, tartalomjegyzék, tartalmi rész, amely magába foglalja a különböző fejezeteket (bevezetés, irodalmi áttekintés, megállapítások stb.), és bibliográfia vagy (gyakrabban) referenciák, hivatkozások fejezet. A felépítésben sok eltérés lehet a tanulmány vizsgálati területének függvényében (pl. művészet, humán tudományok, társadalomtudomány, technológia, természettudomány stb.)

Alapesetben a disszertációk egy kutatási projektről vagy egy téma elmélyült vizsgálatáról készülnek. Az értekezés felépítése kifejti a kitűzött célt, a használt módszereket és a projekt megállapításait az alábbi fejezetek segítségével:

a) bevezetés, amely bemutatja a kutatás témáját és elmagyarázza, hogy mi a tanulmány témaválasztásának oka
b) irodalmi áttekintés, a lényeges irodalmak áttekintése és bemutatása, hogy ezek miként kapcsolódnak a kutatási területhez
c) módszertani fejezet, amely bemutatja, milyen módon lett megtervezve a kutatás, és miért azt a kutatási módszert használták
d) megállapítások fejezet, melyben a saját kutatási eredmények kerülnek kifejtésre
e) elemzés fejezet, amiben a kapott eredmények kivizsgálásra kerülnek
f) következtetések, melyben levonják a végkövetkeztetést és a hipotézis helyességét vizsgálják.[2]

A disszertáció leadása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A disszertáció benyújtása az utolsó formális előfeltétele a záróvizsgának. A hallgatók kötelesek leadni a szakdolgozat egy vagy több példányát az illetékes testületnek. A szakdolgozat határidőn túli leadása csúszást eredményezhet a diplomázásban.

A papírmunkák és adminisztráció elvégzését követően a szakdolgozatok elérhetők az egyetemi könyvtárban.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A forrásolás jelentőségét gyakran alábecsülik, noha az egyetemek hangsúlyozzák a pontos hivatkozás fontosságát. A legelterjedtebb hivatkozási forma a zárójeles hivatkozás.

A hipotézis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alaphipotézis lényeges és nélkülözhetetlen eleme a szakdolgozatnak. A hipotézis egy vagy két mondatból áll, célja hogy ismertesse az olvasóval, hogy mi az értekezés előzetes felvetése. Más szóval a szakdolgozat egy hipotézissel indul, ami a kutatás középpontjában áll, és amin a fő hangsúly fekszik.

Kulcsfontosságú követelmények a hipotézishez:

  • az állítás legyen világosan megfogalmazott és konkrét
  • a hipotézisnek be kell mutatnia a szerző elképzeléseit és a végigvezetést a disszertációnak megfelelően.

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. International Standard ISO 7144: Documentation—Presentation of theses and similar documents, International Organization for Standardization, Geneva, 1986.
  2. Thomas, Gary (2009) Your Research Project. Thousand Oaks: Sage.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]