Sikkasztás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A büntetőjogban, illetve a szabálysértési jogban a sikkasztás egy vagyon elleni bűncselekmény, illetőleg szabálysértés. A hatályos magyar jog szerint sikkasztást az követ el, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik.[1]

A szabálysértési alakzat elhatárolása a bűncselekménytől egyrészről a dolog értéke szerint történik – a sikkasztást legalább kisebb értékre kell elkövetni ahhoz, hogy bűncselekményt valósítson meg –, illetve másrészről aszerint, hogy a sikkasztás valamelyik minősített esetét követik-e el, mert utóbbi esetben az elkövetett sikkasztás a dolog értékétől függetlenül bűncselekményt valósít meg.[2]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagy Ferenc (szerk.): A magyar büntetőjog különös része, HVG-ORAC, Budapest, 2009, ISBN 978-963-258-067-8

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 1978. évi IV. törvény 317.§ (1) bekezdés
  2. 1978. évi IV. törvény 317.§ (2) bekezdés