Szabad véleménynyilvánítás
A szabad véleménynyilvánítás az egyik alapvető emberi jog, a szólásszabadság része. (Lat.: ius murmurandi = a mormogás joga).
Az ókori Rómából származik, ahol a népnek (plebsnek) is megadatott a felszólaláshoz, az elégedetlen morgolódásra való jog.
Azóta a köztársaságok alkotmányában is szerepel ez a kitétel. Például a Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény) védi a szabad véleménynyilvánítás jogát, tekintet nélkül a megfogalmazott álláspont érték- és igazságtartalmára.
Az Alkotmány 61. §-a (1) bekezdése „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.”
A szólásszabadság összetevői
- a szabad véleménynyilvánítás (vagy a latin: ius murmurandi-ból az ún. mormogás joga), valamint
- a cenzúra hiánya.
Tartalomjegyzék |
Milyen esetekben még szabadabb? [szerkesztés]
„A szabad véleménynyilvánításhoz való jog által védett, alkotmányosan nem büntethető véleménynyilvánítás köre azonban a közhatalmat gyakorló személyekkel, valamint a közszereplő politikusokkal kapcsolatos véleménynyilvánítást tekintve tágabb, mint más személyeknél.”[1]
Erősebb formái, lehetőségei [szerkesztés]
Gyülekezés, tüntetés, demonstrálás, ellenzékiség, sztrájk, polgári engedetlenségi mozgalmak.
Lásd még [szerkesztés]
- Tolerancia
- Pacifizmus
- Lojalitás
- Vallásszabadság
- Diszkrimináció
- Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) határozata
- Páneurópa Jogász Unió tanulmánya
- A sajtó szabad és érinthetetlen?
- Az alapjogvédelem az Alkotmánybíróság gyakorlatában
- Magyar Virtuális Enciklopédia szócikke
- Ius murmurandi – Élet és Irodalom cikke
- a gyűlöletbeszéd ellen tervezett törvénymódosítás megsemmisítése (http://jogilexikon.hu/index.php/96/2008._(VII._3.)_AB_hat%C3%A1rozat)
- Magyar Tudomány- VÉLEMÉNYSZABADSÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN
- Erőszakos cselekménynek számít a tojásdobálás
- Büntethető lesz a tojásdobálás

