Ráth-Végh István
| Ráth-Végh István | |
| Születéskori neve | Ráth István |
| Született | Budapest 1870. november 23. |
| Elhunyt | Budapest 1959. december 18. (89 évesen) |
| Nemzetisége | magyar  |
| Házastársa | Zipernovszky Mária |
| Foglalkozása | jogász, író |
| Fontosabb munkái | Codex Hungaricus, Magyar kuriózumok, Az emberi butaság kultúrtörténete, stb. |
Ráth-Végh István (1909-ig Ráth István) (Budapest, 1870. november 23. – Budapest, 1959. december 18.) jogász, művelődéstörténeti szakíró.
Ráth György és Ráth Mór unokaöccse. Édesanyja révén a Végh-család leszármazottja, ezért Ferenc József 1909-ben a fiágon kihalt Végh-család nemesi jogát adományozta neki. Szakterülete a büntetőjogászat, de egész életét a művelődéstörténet furcsaságainak és érdekességeinek kutatására szentelte.
Felesége Zipernovszky Mária hegedűművész volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életútja
[szerkesztés] Családi kapcsolatai
- Nagybátyjai:
- Ráth Mór könyvkereskedő és kiadó, 1848-as honvéd, az 1860-as évek egyik szellemi központjának kialakítója
- Ráth György híres műgyűjtő, akinek gyűjteményét ma egykori lakóházában állították ki (Ráth György Múzeum)
- Édesapja: Ráth Károly iparszervező, politikus, királyi tanácsos.
[szerkesztés] Élete
A budapesti egyetem jogi karán doktorált, ezután a bírói kar vette tagjai közé. 1913-tól fiatalkorúak bírájaként jogászi gyakorlatott folytatott, 1921-1934 között ügyvéd.
A Jogtudományi Közlöny munkatársa volt. Állandó tagja a tudományok népszerűsítésére alapított Uránia magyar tudományos színháznak. Segédkezett a Grecsák Károly szerkesztésében megjelent Codex Hungaricus és a döntvénytárak összeállításában. Kultúrtörténet-íróként megjelentetett szatirikus-humoros hangvételű könyveivel nevet és népszerűséget szerzett magának a szélesebb nagyközönség körében is. E munkássága főleg életének utolsó évtizedeire esik. Regényeket is írt.
[szerkesztés] Főbb művei
- A divat (társadalmi színjáték, 1909)
- Októberi rózsa (regény, 1921)
- Az ércmadár (fantasztikus kalandregény, 1930-40 között) (ismertető)
- Magyar kuriózumok (Budapest, 1934) (ismertető)
- Az emberi butaság kultúrtörténete (Budapest, 1938)
- A házasság regényes életrajza (Budapest, év nélkül)
- Két évezred babonái (Budapest, 1955); Könyvismertető
- Mendemondák és történelmi hazugságok (Budapest, 1957)
- Fejedelmi bálvány (Budapest, 1957)
- A pénz komédiája (Budapest, 1957)
- Fekete krónika (Budapest, 1958) (ismertető)
- Anekdoták, furcsaságok (Móra, Budapest, 1958)
- A könyv komédiája (Budapest, 1959)
- Az emberi butaság (Gondolat, Budapest, 1963, rövidített kiadás) Könyvajánló
- A fáraó átka (Móra, Budapest, 1977, válogatás)
- A tengeri kígyó (Móra,Budapest ,1980, válogatás)
- Két évezred babonái (Elektra, Budapest, 1984, válogatás)
- Csalók, tolvajok, kurtizánok (válogatás, Elektra, Budapest, 2003)
[szerkesztés] Összegyűjtött Művei sorozat
- Az emberi butaság (Gondolat, Budapest, 1962) Könyvajánló
- Szerelem és házasság (Gondolat, Budapest, 1963)
- Hatalom és pénz (Gondolat, Budapest, 1964,)
- Tarka históriák (Gondolat, Budapest, 1964)
- A varázsvessző (Gondolat, Budapest, 1966)
- Fekete krónika (Gondolat, Budapest, 1967)
- A könyv komédiája (Gondolat, Budapest, 1967)
[szerkesztés] Forrás
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 486. o. Online hozzáférés
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Ráth-Végh István írása (Cenzúra és erkölcs) a Nyugatban.
