Ráth-Végh István

Ráth-Végh István
Születéskori neve	Ráth István
Született	Osztrák–Magyar Monarchia, Budapest 1870. november 23.
Elhunyt	Magyarország, Budapest 1959. december 18. (89 évesen)
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Zipernovszky Mária
Foglalkozása	jogász, író
Fontosabb munkái	Codex Hungaricus Magyar kuriózumok Az emberi butaság kultúrtörténete A könyv komédiája

Ráth-Végh István (1909-ig Ráth István) (Budapest, 1870. november 23. – Budapest, 1959. december 18.) jogász, művelődéstörténeti szakíró.

Élete

Ráth György és Ráth Mór unokaöccse. Édesanyja révén a Végh-család leszármazottja, ezért Ferenc József 1909-ben a fiágon kihalt Végh-család nemesi jogát adományozta neki. Szakterülete a büntetőjogászat, de egész életét a művelődéstörténet furcsaságainak és érdekességeinek kutatására szentelte.

Családi kapcsolatai

• Édesapja: Ráth Károly iparszervező, politikus, királyi tanácsos.
• Felesége Zipernovszky Mária hegedűművész volt.
• Nagybátyjai:
  • Ráth Mór könyvkereskedő és kiadó, 1848-as honvéd, az 1860-as évek egyik szellemi központjának kialakítója
  • Ráth György híres műgyűjtő, akinek gyűjteményét ma egykori lakóházában állították ki (Ráth György Múzeum)

A budapesti egyetem jogi karán doktorált, ezután a bírói kar vette tagjai közé. 1913-tól fiatalkorúak bírájaként jogászi gyakorlatot folytatott, 1921-1934 között ügyvéd.

A Jogtudományi Közlöny munkatársa volt. Állandó tagja a tudományok népszerűsítésére alapított Uránia magyar tudományos színháznak. Segédkezett a Grecsák Károly szerkesztésében megjelent Codex Hungaricus és a döntvénytárak összeállításában. Kultúrtörténet-íróként megjelentetett szatirikus-humoros hangvételű könyveivel nevet és népszerűséget szerzett magának a szélesebb nagyközönség körében is. E munkássága főleg életének utolsó évtizedeire esik. Regényeket is írt.

Főbb művei

• A divat (társadalmi színjáték, 1909)
• Októberi rózsa (regény, 1921)
• Az ércmadár (fantasztikus kalandregény, 1930-40 között) (Könyvismertető)
• Magyar kuriózumok (Budapest, 1934) (Ismertető)
• Az emberi butaság kultúrtörténete (Budapest, 1938)
• A házasság regényes életrajza (Budapest, év nélkül)
• Két évezred babonái (Budapest, 1955); Könyvismertető
• Mendemondák és történelmi hazugságok (Budapest, 1957)
• Fejedelmi bálvány (Budapest, 1957)
• A pénz komédiája (Budapest, 1957)
• Fekete krónika (Budapest, 1958) (Ismertető)
• Anekdoták, furcsaságok (Móra, Budapest, 1958)
• A könyv komédiája (Budapest, 1959)
• Az emberi butaság (Gondolat, Budapest, 1963, rövidített kiadás) Könyvajánló
• A fáraó átka (Móra, Budapest, 1977, válogatás)
• A tengeri kígyó (Móra,Budapest ,1980, válogatás)
• Két évezred babonái (Elektra, Budapest, 1984, válogatás)
• Csalók, tolvajok, kurtizánok (válogatás, Elektra, Budapest, 2003)

Összegyűjtött Művei sorozat

• Az emberi butaság (Gondolat, Budapest, 1962) Könyvajánló
• Szerelem és házasság (Gondolat, Budapest, 1963)
• Hatalom és pénz (Gondolat, Budapest, 1964,)
• Tarka históriák (Gondolat, Budapest, 1964)
• A varázsvessző (Gondolat, Budapest, 1966)
• Fekete krónika (Gondolat, Budapest, 1967)
• A könyv komédiája (Gondolat, Budapest, 1967)

Emlékezete

Ráth-Végh István és Ráth Mór sírja. Kerepesi temető 29/1-1-29.

• Sírja Budapesten a Kerepesi temetőben található. (29/1-1-29.)

Forrás

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 486. o. Online hozzáférés
• Szerzői adatlapja a Molyon

Külső hivatkozások

• Ráth-Végh István írása (Cenzúra és erkölcs) a Nyugatban.
• Onagy Zoltán: Ráth-Végh István