Alan Wilder
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Alan Wilder | |
 |
|
| Életrajzi adatok | |
| Teljes név | Alan Charles Wilder |
| Született | 1959. június 1. (53 éves) Hammersmith, London, Anglia |
| Pályafutás | |
| Műfajok | Elektronika, Avant-garde |
| Aktív évek | 1979–napjainkig |
| Kapcsolódó előadó(k) | Depeche Mode, Recoil |
| Kiadók | Mute |
Alan Wilder (Anglia, London, Hammersmith, 1959. június 1. –) brit zenész, korábban az angol Depeche Mode new wave-zenekar tagja. Jelenlegi zenei projektje a Recoil még a Depeche Mode idejében indult, 1995-ös kilépését követően pedig fő projektjévé lépett elő.
[szerkesztés] Zenei pályafutása
Angol középosztálybeli család sarja, feltehetően szülei bátorítására kezdett a zenéléssel foglalkozni. Gyorsan megtanult fuvolázni és zongorázni, majd lelkes tagja lett az iskolái zenekarainak, fúvósegyütteseinek. A Depeche Mode-hoz 1982 tájékán csatlakozott, Vincent Clarke kilépése után, a Melody Maker újság hirdetésein keresztül vette fel velük a kapcsolatot. Daniel Miller szelektálta a jelentkezőket, Wilder azonban füllenteni kényszerült a saját korát illetően, hiszen egy évvel mindegyikőjüket meghaladta. Alan korábban a Hitman nevű együttesnél próbálkozott, miután át nem ment a trióhoz. Zeneileg sokkal képzettebb bármelyiküknél, és kezdetben elég idegenkedve fogadta, hogy a számokat egy ujjal, monofonikus sémák alapján játsszák. Eleinte részmunkaidősnek szerződtették, de arra nem számítottak, hogy gyakorlatilag át is veszi az irányítást. Pedig így történt, a dalszövegeket bár Martin írta, a számokat ő rakta össze olyanokká, amilyenek lettek, a hangmérnöki feladatok ellátása, az együttes életének, zenei hangzásának irányítása gyakorlatilag az ő vállára szállt. Ezek után lett az együttes teljes jogú tagja, egészen 14 évig, amikor 36. születésnapján be nem jelentette kilépését az együttesből. A döntést egy hosszú közleményben tudatta, amelyben főleg a rossz munkamorált, a feladatok megosztása közötti egyenlőtlenséget és feszültséget, valamint a bandatagok közötti elmérgesedett viszonyokat jelölte meg. A szakítás lényegét abban is megtalálni vélte, hogy közte és Martin közt nem fejlődött ki soha normális munkakapcsolat. A színpadon, és a magánéletben is megállta a helyét az a megállapítás, hogy Dave- Alan, Martin és Andy képezik az egységfrontot- akár egymás ellen is. Dave és Alan a mai napig is jó barátok maradtak. Ezek után önálló, bár valamivel kevésbé sikeres projektbe fogott, melynek Recoil lett a neve. 1995-ös kilépéséig párhuzamosan, utána szólóban folytatta karrierjét. E mellett felajánlották neki, hogy csatlakozzon a Cure együtteshez, ő azonban nem fogadta el azt. A legismertebb albuma ezek közül az Unsound Methods. Hangzás szerint elvont, okosan elkészített, sötét, de meditatív. Valódi helyét azonban kijelenthetjük, hogy bár szereti a munkáját, de mégsem találta meg a kiválása óta, a közvélemény inkább az expopsztár státuszát aggatta rá. Egy ideig a Side Line magazin hasábjain keresztül ostorozta a zenei élet negatív irányú eltolódásait. 2010-ben, a Royal Albert Hallban, egy rákellenes koncert során Martinnal közösen előadták a Somebody c. számot, ami frenetikus fogadtatásban részesült. Rajongók körében teljesen elfogadott az a nézet, mi szerint Alan volt az együttes lelke. A jövőt tekintve Paul Kendallal tervezik, hogy a Recoil kapcsán Európában egy rövid bemutató koncertsorozatot adnak elő, illetve új albumok készítésébe fognak még 2010 őszén.
