II. Miksa bajor király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

II. Miksa
Bajorország királya
II. Miksa bajor király
Uralkodása 1848. március 20.1864. március 10.
Született 1811. november 28.
München
Elhunyt 1864. március 10.
München
Elődje I. Lajos
Utóda II. Lajos
Házastársa Mária Friderika porosz hercegnő
Gyermekei Lajos

Ottó

Dinasztia Wittelsbach-ház
Apja I. Lajos
Anyja Terézia Sarolta szász-hildburghauseni hercegnő

II. Miksa (München, 1811. november 28.München, 1864. március 10.) Bajorország királya 1848-tól haláláig. A német politikában megpróbálta létrehozni a „harmadik erőt”, a kisebb államok Bajorország vezette szövetségét, de terve megbukott az osztrák, porosz és német ellenállás miatt. A Wittelsbach-ház többi tagjához hasonlóan szívén viselte a kultúra felvirágoztatását.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

[szerkesztés] Származása, ifjúkora

I. Lajos bajor király és felesége, Terézia Sarolta szász-hildburghauseni hercegnő legidősebb gyermekeként látta meg a napvilágot, szüleinek összesen 9 gyermeke volt:

Göttingenben és Berlinben tanult. Bejárta Németországot, Olaszországot és járt Görögországban is. Ha apja nem mond le a trónról, valószínű sohasem lett volna belőle király; apja négy évvel élte túl fiát.

[szerkesztés] Uralkodása

1848-ban került a trónra, amikor egész Németország forradalmi lázban égett. Azt javasolta, hogy hozzák létre a két nagy konzervatív állam ellensúlyozására a kisebb területek ligáját, ezt azonban nem csak Ausztria és Poroszország ellenezte, hanem a frankfurti nemzetgyűlés is, amely egyetlen és egységes német állam megteremtésére törekedett. Bár Poroszország segítette Bajorországot a pfalzi felkelés leverésében, 1849-ben, Miksa nem volt hajlandó szövetségre lépni az északi állammal, sőt azzal, hogy 1849-ben Ludwig Karl Heinrich von der Pfordtent nevezte ki főminiszterévé, lényegében kinyilvánította, hogy Ausztria oldalán áll. Trónra lépésekor liberális reformokat vezetett be többek között a miniszteri felelősség intézményét. Nem volt igazi politikus alkat; a politikai élet vezetését szívesen hagyta minisztereire. 1859-ben leváltotta Pfordtent és alkotmányos minisztériumot nevezett ki.

Miksa kitartóan támogatta Augestenburg Frigyes örökös herceget abban a vitában, amelyet a Schleswig és Holstein hercegségek megszerzéséért folytatott. Ez a konfliktus ismét fellángolt az 1860-as évek elején, Dánia és Poroszország között (porosz–osztrák–dán háború). A bajor király agresszív álláspontját egyik európai állam sem támogatta, de meghalt, mielőtt érdemileg foglalkozni tudott volna a kérdéssel. Halála után az ügyet a német államok erőszakkal rendezték.

Miksát a müncheni Theatinerkirchében helyezték örök nyugalomra.

[szerkesztés] Kulturális jelentősége

A Wittelsbach-ház minden tagjához hasonlóan miksa sem hanyagolta el a művészetek és sokat tett azért, hogy München a kultúra egyik fellegvára legyen. Egész életében foglalkozatták a szellem dolgai és művészekkel vette körül magát, sok híres tudóst és művészt hívott (Geibel, Liebig és Sybel) Münchenbe. A Bajor Tudományos Akadémián létrehozták a természettudományi, a műszaki és a történeti osztályokat, emellett tudományos kutatási programok indultak el. Szoros kapcsolatot tartott fenn a szellemi élet legfontosabb képviselőivel, akiktől gyakran politikai tanácsot is elfogadott. Andersen is meglátogatta a király starnbergi kastélyában és később úgy nyilatkozott róla mint kedves fiatalemberről. Miksa pedig szívesen olvasta Andersen meséit.

Miksa adott utasítást a müncheni Maximilianstrasse építésére 1850-ben, ahol jelenleg is egészalakos emlékmű állít neki emléket. Itt található a Maximilianeum is, ami 1949-től a bajor parlament épülete. A müncheni Bajor Nemzeti Múzeum (Bayerisches Nationalmuseum) építését is ő indította el. További egy Alpokban található hosszú hegyi út is az ő nevét viseli, mert 1858 nyarán arra túrázott.

[szerkesztés] Családja

Miksa 1842. október 12-én vette feleségül Vilmos porosz herceg lányát, III. Frigyes Vilmos porosz király unokahúgát, Mária Friderikát. A házasságból két fiú született, mindkettejük a bajorok királya lett, de mindkettejükön úrrá lett az elmebaj:

[szerkesztés] Források

Személyes eszközök