Ottó bajor király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ottó
OttoIBeieren.jpg
Ottó bajor király

Bajorország királya
Uralkodási ideje
1886. június 13. – 1913. november 5.
Elődje II. Lajos
Utódja III. Lajos
Életrajzi adatok
Uralkodóház Wittelsbach-ház
Teljes neve Otto Wilhelm Luitpold Adalbert Waldemar von Wittelsbach
Született 1848. április 27.
München
Elhunyt 1916. október 11. (68 évesen)
Fürstenried kastély, München mellett
Nyughelye Szent Mihály-templom, München
Édesapja II. Miksa
Édesanyja Mária Friderika porosz hercegnő

Ottó (München, 1848. április 27.Fürstenried kastély, 1916. október 11.) Bajorország királya 1886-tól 1913-ig. Őrülten került a trónra, helyette uralkodása alatt két régens kormányzott, a második lemondatta trónjáról és magát kiáltotta ki királlyá.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Útja a trónig, őrültsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. Miksa és Mária Friderika porosz hercegnő ifjabbik fiaként született. Egy testvére, Lajos volt. Keresztapja Ottó a Wittelsbach-házból származó görög király volt. Apja mélyen hitt a spártai értékekben; ezért mindkét testvérnek hajnalban kellett kelnie, mértékkel kellett ennie és keményen kellett dolgoznia, mindemellett pedig hideg vízben kellett fürdenie. A fiúk olyan keveset kaptak enni, hogy alkalmanként a szolgáktól kellett kérniük. Amikor a két fiú beszámolt apjának arról, hogy hangokat hall, apjuk úgy gondolta erre a legmegfelelőbbb megoldás egy darab fekete kenyér és a jéghideg tó átúszása. Miksa szívesen verte fiait.

Ottó 1863-tól a bajor hadseregben szolgált, részt vett az 1870-1871-es porosz–francia háborúban. Amikor 1871. január 18-án I. Vilmos porosz királyt Versailles-ban kikiáltották német császárrá; az eseményen Ottó képviselte testvérét, Lajost, aki nem kívánt jelen lenni.

Ottón 1872-ben lett úrrá az elmebaj és 1875-ben elmebetegnek nyilvánították, emiatt 1880-tól szigorú őrizet alatt kellett tartani. A magas falakkal körbevett Fürstenried kastélyban őrizték. Nem volt tudatában, milyen nagy tisztséget tölt be.

Őrültségének kialakulásához feltehetően köze volt édesanyjának, Máriának, akinek szintén voltak már problémai; feltehetően porphyriától szenvedett. Az asszony egyik furcsa elképzelése az volt, hogy minden verseskötetet újra kell nyomtatni és a szerelem szavakat ki kell cserélni a barátság szóra.

Bátyja, Lajos így nyilatkozott Ottóról:

Bizonyos tekintetben még Alexandra néninél is könnyebben felizgatható és ideges, az pedig nagy szó. Gyakran negyvennyolc órán át le sem hunyja a szemét. Csizmáját nyolc héten át nem vetette le, úgy viselkedik, mint egy őrült, borzasztó grimaszokat vág, ugat mint egy kutya, és olykor szörnyű illetlen dolgokat beszél.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amikor szintén elmebeteg bátyja, Lajos 1886-ben meghalt, Ottót tették meg Bajorország királyának. Mivel betegsége lehetetlenné tette a felelősségteljes uralkodását, ezért Luitpoldot nevezték ki mellé régenssé. Luitpold egészen haláig 1912-ig kormányzott helyette. 1912-ben a kormányzást, Luitpold fia Lajos vette át.

Ottó 1875 körül

Lajos rövid régensi működésének legfontosabb mozzanata az volt, hogy kiegészítette a Bajor Királyság alkotmányát egy záradékkal, amely kimondta, hogy ha a régensség 10 évnél tovább tart, és valószínűsíthető, hogy a király már soha többé nem lesz képes uralkodni, akkor a régens bejelentheti a régensség végét és átruházhatja a koronát, amit a törvényhozásnak jóvá kell hagynia. A javaslat a képviselőházban nagy támogatást kapott, ahol 122 támogató szavazattal, 27 ellenében elfogadták. A szenátusban csak 6 ellenző szavazat volt. 1913. november 5-én Lajos bejelentette a törvényhozásnak, hogy a régensség véget ért és Ottót lemondatta a trónról. III. Lajosként kezdte meg rövid uralkodását.

Ottónak engedélyezték, hogy haláláig megtartsa rangját és címét. Ottó 1916. október 11-én halt meg, holttestét a müncheni Szent Mihály-templomban (Michaelskirche) helyezték örök nyugalomra.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
II. Lajos
Bajorország uralkodója
1886–1913
A Bajor Királyság címere
Következő uralkodó:
III. Lajos