Luitpold bajor királyi herceg
| Luitpold | |
 |
|
|
|
|
| Bajorország régense | |
| Uralkodási ideje 1886. június 10. – 1912. december 12. |
|
| Elődje | nincs |
| Utódja | III. Lajos régensherceg, majd 1913-től király |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Wittelsbach-ház |
| Teljes neve | Luitpold Karl Joseph Wilhelm von Bayern |
| Született | 1821. március 12. Würzburg |
| Elhunyt | 1912. december 12. München |
| Házastársa | Habsburg–Toscanai Auguszta Ferdinanda főhercegnő |
| Gyermekei | III. Lajos (1845-1921), Lipót Miksa (1846-1930), Teréz Sarolta (1850-1925), Ferenc József (1852-1907) |
| Édesapja | I. Lajos |
| Édesanyja | Terézia Sarolta szász-hildburghauseni hercegnő |
Luitpold bajor királyi herceg (Würzburg, 1821. március 12. – München, 1912. december 12.) Bajorország régenshercege II. Lajos helyett 1886-től. Liberális kormányzósága alatt Bajorország felvirágzott, München pedig Európa egyik kulturális központjává vált. 26 évig tartó régensségét Bajorország aranykorának is nevezik.
Tartalomjegyzék |
Származása [szerkesztés]
I. Lajos bajor király (1786–1868) és felesége Terézia Sarolta Lujza szász-hildburghauseni német hercegnő, bajor királyné (1792–1854) harmadik fia volt. 8 testvére volt:
- Miksa királyi herceg (1811–1864), a későbbi II. Miksa bajor király, aki 1842-ben Mária Friderika porosz hercegnőt (1825–1889) vette feleségül.
- Matild Karolina királyi hercegnő (1813–1862), aki 1833-ban III. Lajos hessen-darmstadt-rajnai nagyherceghez (1806–1877) ment feleségül.
- Ottó királyi herceg (1815–1867), a későbbi I. Ottó görög király, aki 1836-ban Amália oldenburgi hercegnőt (1818–1875) vette feleségül.
- Teodolinda Sarolta Lujza királyi hercegnő (1816–1817), kisgyermekkorban meghalt.
- Luitpold bajor királyi herceg (1821–1912), Bajorország régense, aki 1844-ben Habsburg–Toscanai Auguszta Ferdinanda főhercegnőt (1825–1864) vette feleségül.
- Adelgunda Auguszta királyi hercegnő (1823–1914), aki 1842-ben V. Ferenc modenai herceghez (Habsburg-Modenai Ferenc osztrák főherceghez, 1819–1875) ment feleségül.
- Hildegárd Lujza bajor királyi hercegnő (1825–1864), aki 1844-ben Albert Frigyes osztrák főherceg (1817–1895) felesége lett.
- Alexandra Amália királyi hercegnő (1826–1875), a müncheni és würzburgi királyi Szent Anna apácakolostorok főnökasszonya és apátnője, írónő.
- Adalbert Vilmos királyi herceg (1828–1875), aki 1856-ben Amália Filippa del Pilar spanyol infánsnőt (1834–1905) vette feleségül.
Régenssége [szerkesztés]
Katonai pályára lépett, Ausztria oldalán harcolt a Poroszország elleni héthetes háborúban (1866). Unokaöccsének, II. Lajosnak utolsó éveiben ő volt a helyettese, és amikor nyilvánvalóvá vált, hogy elmezavara miatt Lajos képtelen a kormányzásra, Luitpold régensherceggé lépett elő. Ezt a hivatalt töltötte be másik unokaöccse, a szintén elmebeteg Ottó uralkodása alatt is.
Gondoskodó régensi szerepe és liberális elveinek következetes alkalmazása hamarosan széles néprétegek elismerését vívta ki, bár régenssé választásakor pletykák terjedtek arról, hogy valójában ő ölette meg unkaöccsét, Lajost. Népszerűségét növelte, hogy legelső intézkedései között volt II. Lajos kastélyainak megnyitása a közönség előtt.
Az 1906-os választási reformok és a miniszteri felelősség bevezetése a legdemokratikusabb kormányzatú német királysággá tette Bajorországot. Bár fenntartásai voltak II. Vilmos politikájával szemben, Luitpold szigorúan hű maradt a német kormányhoz. 1912-ben bekövetkezett halála után fia, Lajos lett a régens, majd III. Lajos néven az utolsó bajor király. Luitpold herceget a müncheni Theatinerkirchében temették el.
Művészetpártoló király [szerkesztés]
München Luitpold támogatásával virágzásnak indult és kulturális központtá fejlődött. A régensherceg sok művésszel állt baráti kapcsolatban, s bőkezűen költött kulturális és művészeti célokra. Ő alapította a Künstlerhaust, ahol a művészek találkozhattak és kiállításokat tarthattak. 1891-ben megalapította a müncheni Luitpold Gymnasiumot.
Családja [szerkesztés]
1844. április 15-én, Firenzében feleségül vette Habsburg–Toscanai Auguszta Ferdinanda főhercegnőt (1825–1864), II. Lipót toszkánai nagyherceg és Mária Anna Karolina szász hercegnő leányát. Luitpold apja, I. Lajos király erősen ellenezte fia házasságát, mivel Auguszta Ferdinanda főhercegnőn már megmutatkoztak a tuberkulózis első látható tünetei. A házasságból négy gyermek született:
- III. Lajos (1845–1921), Bajorország utolsó királya.
- Lipót Miksa királyi herceg (1846–1930), aki I. Ferenc József és Erzsébet királyné leányát, Gizella főhercegnőt vette feleségül.
- Terézia Sarolta királyi hercegnő (1850–1925) írónő, a Bajor Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Müncheni Egyetem doktora.
- Arnulf Ferenc József királyi herceg (1852–1907), aki Terézia liechtensteini hercegnőt vette feleségül. Egy fiuk született, Henrik Lipót herceg (1884–1916), aki az első világháborúban esett el.
Emléke [szerkesztés]
Sok utcát (Prinzregentenstrasse vagy Luitpoldstrasse) és épületet neveztek el róla. Az ő nevét viseli a müncheni Prinzregententheater és a Luitpoldarena és a Luitpoldhalle Nürnbergben. Ezenkívül egy torta is az ő emlékét idézi, Prinzregententorte.
Források [szerkesztés]
- Uralkodók és dinasztiák, Magyar Világ Kiadó, 2001
Fordítás [szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Luitpold,_Prince_Regent_of_Bavaria című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
