I. Ottó görög király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Ottó
Otto of Greece.jpg
I. Ottó, Görögország királya

Görögország királya
Uralkodási ideje
1833. február 6. – 1862. október 23.
Örököse I. György
Életrajzi adatok
Teljes neve Wittelsbach Ottó
Született
1815. június 1.
Salzburg
Elhunyt
1867. július 26. (52 évesen)
Bamberg
Házastársa Amália oldenburgi hercegnő
Gyermekei gyermektelen volt
Édesapja I. Lajos bajor király
Édesanyja Szász-hildburghauseni Terézia

Wittelsbach Ottó (Salzburg, 1815. június 1.Bamberg, 1867. július 26.) 1833-tól 1862-ig Görögország királya a Wittelsbach-házból

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása, ijúkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Lajos bajor király (1786–1868) és Szász-hildburghauseni Terézia Sarolta hercegnő (1792–1854) második fiaként született Salzburgban. Szüleinek a következő gyermekei születettek:

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Greek CoA (1831-1863).svg
Ottó bevonulása Naupliónba (Peter von Hess festménye)

1830. február 3-án a nagyhatalmak (Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország a londoni egyezményben kimondták Görögország elszakadását az Oszmán Birodalomtól. A görög forradalom (1821–1832) vége, és az első miniszter, Joannisz Kapodisztriasz meggyilkolása nyomán azonban teljes káosz bontakozott ki Görögországban.

1832 májusában, a nagyhatalmak londoni konferenciája úgy döntött, hogy egy Wittelsbach-házból való uralkodót hív meg Görögország trónjára. Először Károly Tivadar bajor királyi herceget, az elhunyt I. Miksa bajor király legkisebb fiát ajánlották uralkodónak, ő azonban elhárította a megtiszteltetést. Helyette unokaöccsét, Ottó herceget jelölték. A görög nemzetgyűlés 1832 augusztusában elfogadta a nagyhatalmak döntését, és meghívta az akkor 16 éves Ottó herceget a trónra. Az ifjú királyjelölt elfogadta a felkérést, és nagyszámú bajor tanácsadó és egy 3500 fős katonai kontingens kíséretében Görögországba utazott (a kontingens parancsnoka Ottó anyai nagybátyja, Eduard szász-hildburghauseni herceg, Terézia királyné öccse volt, aki később Nafplion kormányzója lett). 1833. február 6-án Ottó „Isten kegyelméből való uralkodóként” foglalta el a görög trónt. Fiatal kora miatt kezdetben három régens kormányzott helyette, 1835-től egyeduralkodója lett Görögországnak. Eleinte Nafplionból, majd 1834-től Athénból intézte az ország ügyeit.

1836. november 22-én kötött házasságot Amália oldenburgi hercegnővel (1818–1875), de frigyük mindvégig gyermektelen maradt.

Ottó új törvénykönyvet léptetett életbe és reguláris hadsereget szervezett. Ám az abszolutista uralom és a szigorú adórendszer elégedetlenséghez vezetett, emiatt 1837-ben Josef Ludwig von Armanspergnek le kellett mondania kancellári posztjáról. 1841-ben Görögország sikertelenül próbálta annektálni Krétát, a lépéssel viszont sikerült kivívnia Nagy-Britannia ellenszenvét. 1843-ban pedig felkelés tört ki a szigeten, és Ottó rákényszerült az alkotmányos monarchia bevezetésére. Ottó római katolikusként uralkodott az ortodox vallású országban, és az alkotmányban már azt is garantálnia kellett, hogy utódja a trónon már ortodox vallású személy lesz.

A király arról ábrándozott, hogy Konstantinápoly központtal újra létrehozza a Bizánci Birodalmat, de amikor a krími háború (1853–56) során megtámadta az Oszmán Birodalmat, a franciák és az angolok elfoglalták Pireuszt, így Görögország nem tudta megnövelni területét. 1859-ben a szárd–francia–osztrák háborúban Ottó Ausztriát támogatta, ezzel tovább rombolta tekintélyét a brit és francia kormányok előtt.

Ottó király 30 éves uralkodása 1862. október 23-ig tartott, amikor is egy vértelen felkelés megfosztotta a trónjától. Feleségével együtt elhagyta Görögországot, életének utolsó öt évét bambergi rezidenciáján töltötte. 1867-ben hunyt el, a müncheni Szent Kajetán templomban (Theatinerkirche), a Wittelsbachok kriptájában helyezték örök nyugalomra.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Ottó görög király témájú médiaállományokat.
  • Tolnai nagylexikon
  • Uralkodók és dinasztiák, Magyar Világ Kiadó, 2001


Előző uralkodó:
nem volt
Görög király
18331862
Wittelsbach-ház
A Görög Királyság nagycímere
Következő uralkodó:
I. György