Alexandra Amália bajor királyi hercegnő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alexandra Amália bajor királyi hercegnő
Alexandra a Joseph Karl Stieler által festett képen, 1845-ben
Alexandra a Joseph Karl Stieler által festett képen, 1845-ben
Született1826. augusztus 26.[1][2]
Aschaffenburg
Elhunyt1875. szeptember 21. (49 évesen)[1]
München
ÁllampolgárságaBajor Királyság
SzüleiTerézia Sarolta szász-hildburghauseni hercegnő
I. Lajos bajor király
Foglalkozása
Tisztségeapátnő
SírhelyeTheatinusok temploma
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexandra Amália bajor királyi hercegnő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alexandra Amália bajor királyi hercegnő (Johannisburg Kastély, Aschaffenburg, 1826. augusztus 26. – Nymphenburgi kastély, München, 1875. május 8.) a Wittelsbach-dinasztiából származó írónő.

Származása, testvérei[szerkesztés]

Alexandra Amália hercegnő I. Lajos bajor király és felesége, Terézia Sarolta szász–hildburghauseni hercegnő nyolcadik gyermekeként látta meg a napvilágot.

Szüleinek összesen 9 gyermeke volt:

Élete[szerkesztés]

Alexandra Aschaffenburgban, a Johannisburg kastélyban született. Sohasem ment férjhez, életét a müncheni és würzburgi Királyi Szent Anna apácakolostorokban élte le, amelyek kifejezetten előkelő származású hölgyek vallásos közösségei voltak. Bár kísérletek történtek kezének megszerzésére; az 1850-es években Louis Lucien Bonaparte (1813–1891), Lucien Bonaparte fia, Napóleon unokaöccse megkérte Alexandra kezét apjától, Lajos királytól, de az visszautasította őt – részben azért, mert a férfi különváltan élt első feleségétől, a firenzei Maria Anna Cecchi-től – másrészt leányának meggyengült egészségére hivatkozva.

Írói munkássága[szerkesztés]

Alexandra 1852-ben kezdte meg írói pályafutását, és termékeny írónak bizonyult. Első könyve a Weihnachtsrosen (Karácsonyi rózsák) címet kapta. A következő évben megjelent a Souvenirs, pensées et essais (Visszaemlékezések, elmélkedések és esszék) című írása, ezt 1856-ban a Feldblumen (Mezei virágok) követték, amelynek bevételét a Miksa fejedelemről elnevezett árvaháznak (Waisenhaus Maximilian) adományozta. 1858-ban jelent meg a Phantasie- und Lebensbilder (Ábrándozások és életrajzi vázlatok), ami főleg angolból és franciából fordított írásokat tartalmazott. 1862-ben megjelent a romantikus író, Eugenie Foa írásaiból fordított kötete. A következő évben Thautropfen (Harmatcsepp) című írása jelent meg, ami szintén műfordításokat tartalmaz, franciából. 1870-ben bemutatta legújabb könyvét, amit franciából fordított, Arnaud Berquin művét, a L’ami des enfants-t (németül: Das Kindertheater, A gyermekszínház). Ugyanebben az évben jelent meg a Der Erste des Monats (A hónap elseje), ami Jean-Nicolas Bouilly művének német fordítása volt. 1873-ban jelent meg a Maiglöckchen (A völgy gyöngyvirágai) című írása.

Egész életét az apácakolostorokban töltötte, amelynek főnökasszonya és apátnője volt. Irodalmi érdeme mellett meglehetősen sok tévképzet gyötörte; mániákusan szerette a tisztaságot, és meg volt győződve arról, hogy gyermekkorában lenyelt egy üvegből készült versenyzongorát. Alexandra végül 1879-ben hunyt el, mindössze 49 évesen, a Nymphenburg kastélyban. A müncheni Szent Kajetán templomban (Theatinerkirche), a Wittelsbachok kriptájában helyezték örök nyugalomra.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009

Források[szerkesztés]

  • Hans Rall: Wittelsbacher Lebensbilder von Kaiser Ludwig bis zur Gegenwart: Führer durch die Münchener Fürstengrüfte mit Verzeichnis aller Wittelsbacher Grablegen und Grabstätten. München: Wittelsbacher Ausgleichsfonds
  • Geoffrey Regan: Királyi baklövések, 2005
  • A lenyelt zongoráról, szűkszavúan
Alexandra Amália bajor királyi hercegnő ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. III. Keresztély pfalz-zweibrückeni herceg
 
 
 
 
 
 
 
8. Frigyes Mihály zweibrücken–birkenfeldi palotagróf
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Karoline von Nassau-Saarbrücken
 
 
 
 
 
 
 
4. I. Miksa bajor király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. Joseph Karl von Pfalz-Sulzbach
 
 
 
 
 
 
 
9. Mária Franciska sulzbachi palotagrófnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Elisabeth Auguste Sofie von der Pfalz
 
 
 
 
 
 
 
2. I. Lajos bajor király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. VIII. Lajos hessen-darmstadti tartománygróf
 
 
 
 
 
 
 
10. Hessen–Darmstadti György Vilmos
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Sarolta Krisztina hanau-lichtenbergi grófnő (1700–1726)
 
 
 
 
 
 
 
5. Auguszta Vilma hessen–darmstadti hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. Christian Karl Reinhard von Leiningen-Dagsburg-Falkenburg
 
 
 
 
 
 
 
11. Leiningen–Dagsburg–Falkenburgi Mária Lujza
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Katharina Polyxena von Solms-Rödelheim
 
 
 
 
 
 
 
1. Alexandra Amália bajor királyi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. II. Szász–Hildburghauseni Ernő Frigyes
 
 
 
 
 
 
 
12. III. Szász–Hildburghauseni Ernő Frigyes
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Erbach–Fürstenaui Karolina
 
 
 
 
 
 
 
6. Frigyes szász–altenburgi herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. I. Szász–Weimar–Eisenachi Ernő Ágost
 
 
 
 
 
 
 
13. Szász–Weimar–Eisenachi Ernesztina
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Anhalt–Zerbsti Zsófia Aguszta
 
 
 
 
 
 
 
3. Terézia Sarolta szász–hildburghauseni hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. Mecklenburg–Strelitzi Károly
 
 
 
 
 
 
 
14. II. Mecklenburg–Strelitzi Károly
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Szász–Hildburghauseni Erzsébet Alberta
 
 
 
 
 
 
 
7. Mecklenburg–Strelitzi Sarolta Georgina
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. Hessen–Darmstadti György Vilmos (= 10)
 
 
 
 
 
 
 
15. Hessen–Darmstadti Friderika
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Leiningen–Dagsburg–Falkenburgi Mária Lujza (= 11)
 
 
 
 
 
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alexandra_Amália_bajor_királyi_hercegnő&oldid=26148886”