Nafplio

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nafplio (Ναύπλιο)
20090728 palamidi90.jpg
A város látképe a Palamidi várból
Nafplio címere
Nafplio címere
Közigazgatás
Ország  Görögország
Irányítószám 211 00
Körzethívószám 2752
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Terület 33,6 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nafplio  (Görögország)
Nafplio
Nafplio
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 37° 34′, k. h. 22° 48′Koordináták: é. sz. 37° 34′, k. h. 22° 48′
[http://www.nafplio.gr Nafplio weboldala]

Nafplio (ókori nevén Nauplion) egy görögországi tengerparti város a Peloponnészosz-félszigeten, az Argoliszi-félsziget tövénél, az Argoliszi-öböl partján. A város volt az első görög köztársaság fővárosa, a görög szabadságharcot követően, 1821-től 1834-ig. Nafplio jelenleg az Argoliszi régió székhelye.

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város neve többször is változott a történelem évszázadai során. A modern görög nyelv szerinti elnevezése Nafplio, de az európai nyelvekre való átíráskor sokszor Nauplia vagy Navplion néven említik a települést. Az ókorban, attikai görög nyelven és latinul Nauplia, míg jón nyelven Nauplie néven nevezték. A középkorból számtalan további névvariáns ismeretes, mint például Náfplion, Anáplion vagy Anáplia.

A késő középkorban és a kora újkorban – amikor ez a térség velencei uralom alatt állt, a város olasz elnevezése Napoli di Romania („romániai Nápoly”) volt, tekintettel arra, hogy a "Romania" név a középkorban a bizánci Birodalom területére volt használatos, és ezzel, mint utótaggal különböztették meg a várost az olaszországi Nápolytól. Nem sokkal később, amikor a környék oszmán fennhatóság alá került, a város török neve Mora Yenişehir lett, melyben a Mora a Peloponnészosz középkori nevére (Morea) utalt, és az „új város” jelentésű yeni şehir kifejezés pedig vélhetően a görög eredetű korábbi név (Napoli = néa polisz) fordítása. Az oszmán időkben hívták még a várost Anaboli-nak is.

A 19. században és a 20. század elején gyakorlatilag különbségtétel nélkül használták a görög nyelvben a Náfplion és Nafplio formát is, mindkét alakot használták hivatalos dokumentumokban és útikönyvekben egyaránt. Ez magyarázza, hogy miért maradt meg az ókori Náfplion forma (néha v betűvel írva is) mind a mai napig is.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nafplio az Argoliszi-öböl északkeleti partvidékén fekszik, a Peloponnészosz-félszigetből délkeletre kiágazó Argoliszi-félsziget tövénél. Az óváros nagy része maga is egy, az öbölbe benyúló kis félszigeten terül el, amely félsziget alakja révén egy természetesen védett öböl alakult itt ki. Ezt a védelmet az évszázadok során mesterséges, ember alkotta védgátak kialakításával is erősítették. A környező mocsarak feltöltésével a város földterülete – főként az 1970-es évek óta – majdnem a kétszeresére nőtt.

A 2011-es görögországi önkormányzati reform óta közigazgatásilag hozzá tartozik a korábban független önkormányzatiságú Aszini, Midea és Nea Tirüntha is

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nafplion, olaszul Napoli di Romania a 16. század közepén.
A Burci(Bourtzi)-erőd
A Palamidi várkastély börtön is volt
Kilátás a Palamidiről.

Ókor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nafplio környéke az ősidők óta lakott területnek számít, de ennek kevés látható nyoma maradt fent ezen a tájon. A város akkoriban erődítmény volt, amely több alkalommal is szerephez jutott az ókori történelemben. Feltehető, hogy ezt a várost említi III. Amenhotep (Amenophisz fáraó ókori egyiptomi sírfelirata, Nuplija formában.

Középkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nafplio erősségének (Acronauplia) falait a történelem évszázadai során a bizánciak, keresztesek, a velenceiek és a törökök is erősítették. 1212-ben francia keresztesek foglalták el a várost, majd 1388-ben a velenceiek fennhatósága alá került. Az elkövetkező 150 évben az egyre növekvő alsó várost is megerősítették, egyúttal Acronauplia is új védműveket kapott.

Újkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1540-ben törökök foglalták el a várost, akik Mora Yenişehri néven a környező terület (szandzsák) közigazgatási székhelyévé tették azt. Ebben az időszakban Nafplio nagyon hasonlíthatott az itt látható, 16. századi látképre. 1685-ben a Velencei Köztársaság visszahódította a várost, és az általa alapított „Moreai királyság” székhelyévé emelte. Ekkor épült a Palamidi-erőd, amivel tovább erősödött a város, groteszk módon azonban az itt állomásozó katonák létszáma mindössze 80 fő volt, így a törökök könnyűszerrel visszafoglalták 1715-ben. Palamidi később még a görög szabadságharc idején is fontos szerephez jutott.

19. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A görög függetlenségi háború idején Nafplio a fő oszmán erősségek egyikének számított, ostroma több mint egy éven át tartott – a várost az ostromlóknak végül csak kiéheztetéssel sikerült megadásra bírniuk. Miután elfoglalták, masszív erődítményrendszere miatt a város lett az első görög köztársaság fővárosa. Joannisz Kapodisztriasz, a felszabadult Görögország első államfője ugyancsak Nafpliónál lépett először görög földre, 1828 január 7-én, és 1829-ben hivatalosan is Görögország fővárosává nyilvánította a települést. A halál is a városban érte: 1831. október 9-én egy merénylő végzett vele, az itteni Szent Szpiridion-templom lépcsőin. Halálát követően anarchia alakult ki az országban, ami Ottó király színre lépéséig és az új Görög Királyság kikiáltásáig tartott. Nafplio még a királyság első éveiben is főváros maradt, egészen 1834-ig, amikor Ottó király Athénba helyezte át a székhelyét.

A 20. és 21. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szüntagmatosz tér
Fájl:NafplioStreet.JPG
Nafpliói utcakép.
Fájl:Seafront.JPG
Sétány Nafplióban

Nafplio az 1960-as évektől lassanként a turizmus érdeklődési körébe került, de korántsem olyan mértékben, mint az ország jó néhány más része; a vidék főleg a német és a skandináv turistákat vonzza. Nafplio éghajlata kifejezetten napos és enyhe, még a görög viszonyokhoz mérten is, ennek megfelelően népszerű az athéni lakosság körében is, mint egynapos vagy egy-egy hétvégére szóló kirándulások célpontja. Bár – kikötőváros lévén – jelentős a halászat és a tengeri közlekedés illetve szállítás is a város életében, a legnagyobb foglalkoztató ágazat jelenleg a turizmus. A város könnyűszerrel elérhető Athénból a sűrűn közlekedő menetrend szerinti buszjáratokkal.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Burci (Bourtzi, görögül Μπούρτζι) – kis erődsziget a kikötő közelében; a velenceiek által épített erődítményt egészen 1865-ig használták védelmi célokra; az 1970-es évek óta turisztikai célokat szolgál, a városból kishajóval érhető el.
  • Palamidi erőd – 216 méteres magasságban építették a velenceiek barokk stílusban, majd 1715-től több mint száz évig török kézen volt; a városból közel 1000 lépcsőn lehet feljutni, belépődíjas.
  • Nafplio óvárosa.
  • A városban számos kisebb-nagyobb múzeum található (történelmi múzeum, ouzo-múzeum, néprajzi gyűjtemény, kőmúzeum, stb.)

Ismert személyek, akik a településhez kötődnek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Leonidasz Droszisz – szobrász;
  • Nina Bawden (1925-2012) – író;
  • Nikosz Karuzosz (1926–1990) – költő;
  • Vangelisz Kazan (1936–2008) – színész;
  • Szotiriosz Szotiropulosz (1831–1898) – ügyvéd, politikus, Görögország miniszterelnöke;
  • Angelosz Terzakisz (1907–1979) – író;
  • Kharilaosz Trikupisz (1832–1896) – politikus, Görögország 1875 és 1895 között hétszer is megválasztott miniszterelnöke;
  • Panajotisz Takhtszidisz (1991– ) – futballista, az olasz AS Roma csapatának játékosa.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Twinnings. Central Union of Municipalities & Communities of Greece. (Hozzáférés: 2013. augusztus 25.)
  2. Royal city of Cetinje. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
  3. Office du tourisme de Menton. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
  4. Niles Sister Cities. Official website. The Village of Niles, 2010. (Hozzáférés: 2010. január 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nafplio témájú médiaállományokat.
Wikivoyage
A Wikivoyage tartalmaz Nafplio témájú leírást.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Nafplio című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.