Protestáns Unió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Protestáns Unió (németül Protestantische Union) a Német-római Birodalom protestáns rendjeinek szövetsége volt, amely a németországi reformáció megerősödése érdekében, a császár katolizációs törekvése elleni védekezésül jött létre.

Létrejötte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1608-ban eredetileg tíz évre kötötték Szász-Anhalt, Württemberg, Baden és Pfalz. A protestáns uniónak végül nyolc fejedelem és 17 birodalmi város lett a tagja, és a pfalzi választófejedelem volt a vezetője. Támogatták V. Frigyes pfalzi herceget a cseh trón megszerzésében, de Miksa bajor választófejedelem (a Katolikus Liga vezetője) az ulmi szerződésben semlegességre kényszerítette őket.

Megszűnése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Protestáns Uniót egyre inkább terhelte az evangélikusok és a reformátusok közötti ellentét, és Szász-Anhalt is távolodott a szövetségtől. A protestánsok vereségével végződött fehérhegyi csata (1620. november 8.) után az Unió formálisan is feloszlott.